Könyvekről mindenkinek

 A Gyilkosság Mezopotámiában című könyv Agatha Christie személyes élettapasztalataiból fakad. Agatha férje ugyanis régész volt,sokat ásatott a közel-keleten,az írónő ilyenkor mindig vele tartott. Agatha Christie tehát tudta,mi és hogyan történik egy régészeti ásatáson. A Gyilkosság Mezopotámiában nagyon sötét tónusú könyv,a gonosz,mint olyan,az első szótól az utolsóig,a cselekmény minden mozzanatában jelen van. Ez egy igazán félelmetes,angol típusú krimi,a műfaj egyik remeke. Az alábbi rövid könyvajánlóban a cselekmény elejének egyes mozzanatait tárom a Kedves Látogató elé.  A fiktív történet az 1950-es években játszódik,a mai Irak területén. A történet narrátora Amy Leatheran,hivatásos ápolónő. Amy új megbízást kap:a nemzetközileg ismert svéd régész,Dr.Leidner keres egészségügyi személyzetet felesége mellé. Mrs. Leidner ugyanis az utóbbi időben nagyon idegesen,olykor hiszterikusan viselkedik:ok nélkül felsikolt,gyanakszik minden idegenre,legutóbb valami zavaros történettel ál...

 A miskolci Herman Ottó Múzeum nagyon sokoldalú tudományos és művészeti-művészetszervező intézmény.A közlemények 24.kötete híven tükrözi ezt a sokoldalúságot.Találhatnak itt kedvükre való olvasnivalót a történelem,a régészet,a néprajz,a művészettörténet,a zene,az irodalom,a nyelvtudomány iránt érdeklődő Olvasók egyaránt. E rövid könyvajánlóban csak ízelítőt adhatunk e kötet rendkívül gazdag tartalmából. Simán Katalin írása (Jelentés Hidasnémeti-Borházdűlő felsőpaleolitikus telep ásatásáról) olyan emberek kózösségét mutatja be,akik 25 000-20 000 évvel ezelőtt éltek a mai Észak-Magyarotszágon,vadásztak,halásztak,gyűjtögettek,s egészen biztosan építettek kunyhókat is. Az ásatáson 2430 darab követ találtak a régészek! Pátay Pál,a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa a tiszalúc-sarkadi rézkori telep ásatási munkálatairól számol be. Egészrn egyedülálló targyat is sikerült találni:egy olyan edényt,melynek alakja 4,sarokkal egymás felé forduló papucsot formáz. Lovász Emese a tiszakarádi germán...

 Az ókori Hellasz történelmének talán legizgalmasabb szakasza az archaikus kor, vagyis a kb. 12-7.század közötti időszak. A mükénéi civilizáció, a maga erős palotáival, elbukott, a romokon pedig még nem születik meg a klasszikus Hellasz, a maga polisz- államszerveződéseivel, s igen fejlett kulturális életével. Alan Johnston: Az archaikus Görögország című könyve bebizonyítja számunkra, hogy azért ebben a " sötét" korban is bőséggel akadnak források, melyek szakszerű kifaggatása rengeteg elárul nekünk ennek az időszaknak bonyodalmaktól egyáltalán nem mentes történelméről. Az alábbi rövid könyvajánlóban nélhány olyan megjegyzést szeretnék tenni, melyek remélhetőleg segítik a könyv megértését, egyúttal elmélyítik tudásunkat az ókori Hellasz történetéről.  1. Az " archaikus kor" fogalmát, időszakát, nem lehet egyértelműen definiálni, legalábbis nem úgy, hogy az egész Hellaszra éevényes legyen. Egyrészt azért, mert nehéz elkülöníteni a régészeti leletek között azokat, mel...

 Vannak íróink, felfedezőink, tudományos kutatóink, akiket külföldön jobban ismernek, mint itthon, Magyarországon. Stein Aurél egyértelműen közéjük tarzoik. Míg Nagy-Britanniában egyre-másra adják ki könyveit, addig Magyarországon csak a 20.század kezdtek beszélni úttörő földrajztudósi,néprajzi, régészeti, nyelvészeti és kultúrtörténeti munkásságáról. Pedig Magyarországon, s egész Közép-Európában megvolt s megvan az érdeklődés a Távol-Kelet, India és Kína térsége iránt, csak éppen amikor a kutatási pénzek elosztásáról van szó, akkor ezek a területek valahogy mindig háttérbe szorulnak ( indológusok, sinológusok tudnának erről bőven mesélni). Imígyen aztán sok magyar kelet-kutató külföldre költözik, mert az otani államoknak van arra pénzük és hajlandóságuk, hogy expedíciókat finanszírozzanak.  Stein Aurél- vagy ahogy angolszász nyelvterületen ismerik, Sir Aurel Stein-a Távol-Kelet szerelmese volt. Most ismertetett és ajánlott könyvében két munkát olvashatunk:harmadik expedíciójá...

 Kitűnő és helyénvalóan tisztelgő,sok szakterületen releváns könyvvel ajándékozták meg tisztelői a 70 éves Korinek László professzort, akadémikust, sokoldalú érdeklődésű társadalomtudományi szakembert. E rövid könyvajánlóban nem tudunk a több, mint 650 oldalas könyvben szereplő minden tisztelgésre és írásra kitérni, pusztán arra van mód, hogy kifejtsük, miért is tartjuk nagyon fontosak ezt a könyvet.  A kötet- melynek kapcsán elismeréssel kell szólnunk a Finszter-Kőhalmi-Végh szerkesztőhármas munkájáról- első részét a laudációk adják,kollégáktól, ismerősöltől, nem kisebb személyektől ,mint pl Pintér Sándor belügyminiszter, vagy jótékonysági tevékenységéről ismert Böjte Csaba atya.  A könyv második része voltaképpen egy gyűjtemény története. Korinek professzor ugyanis igen jelentős és nagyon rendszerezett régészeti gyújteménnyel rendelkezett, melyet felajánlott a Nemzeti Múzeumnak. Ezen gyűjtemény darabjairól találunk szakértő régészektől rövid leírásokat. Akad e gyűjtemén...

Richard Leakey a világ egyik legjobb paleoantropológusa, a szakma egyik idolja. Ezt még azok sem tagadhatják, akik nem értenek egyet tudományos nézeteivel, sőt, magát a szakmát is megkérdőjelezik. One Life című könyve önéletrajz (An Autobiography), népszerű tudományos ismeretterjesztő könyv, valamint filozófiai elmélkedés. Egy erényét el kell ismerjük ennek a könyvnek: nem unalmas. Hanem a részletek- hát itt már megfogalmazhatunk több apró bírálatot. - A cím teljesen semmitmondó. Semmit nem fejez ki abból, hogy itt egy világhírű tudós gondolatait kapja kézhez az Olvasó. Talán a Kiadó segíthetett volna a Szerzőnek valami fantáziadúsabb címet találni. - A IX. fejezet teljes egészében az Australopithecus boisei megtalálásáról, régészeti feltárásáról illetve rendszertani besorolásáról szól. A probléma az, hogy Leakey ezt a besorolást még Afrikában elvégezte, mikor is kimondatlanul azt sugallta, hogy az általa talált Australopithecus boisei voltaképpen Homo habilis, vagy legalábbis ugyan...