Könyvekről mindenkinek

 Laki Pál könyvének alcíme:Fiatalok maguk között.Nagyon érdekes,izgalmas könyv. Az 1960-as évek fiataljainak,középiskolásainak gondolkodását,életérzését meséli el történetek formájában-egy tanár szemével. Mind a mai napig aktuálisak ezek a történetek.Ebben a rövid könyvajánlóban fel-felvillantok néhányat ezekből a történetekből,hátha kedvet kapnak a Kedves Látogatók a mű elolvasásához. Egy középiskolás lány két napig nem megy iskolába. Azt hiszik,beteg. Egyszer csak megjelenik az anyja,hogy hát hol az ő Klári lánya,két napja nem ment haza. Ebben a pillanatban az iskola parkolójába beáll egy Wartburg,kiszáll belőle Klári,mint egy filmsztár,egy napszemüveges férfi pedig kinyitja előtte az ajtót. Klári,mint valami királynő,belép az iskolába. Elmondja,hogy megismerkedett egy filmrendezővel. Aztán jönnek tanárok keresztkérdései,és kiderül,szó sincs erről. Jászberényben volt,a sógorának segített,hogy a kapott pénzből meg tudjon venni egy retikült,ami nagyon megtetszetf neki a kirakatban....

 Bárczy János (1917-1999) a 20.századi magyar irodalom egyik legérdekesebb alkotója. Nemesi családból származott,katonatisztként,méghozzá pilótaként harcolt a második világháborúban,de gépe találatot kapott,lezuhant. Bárczy János olyan súlyosan megsérült,hogy szeme világát is alig lehetett megmenteni. Később teljesen elveszítette látását,regényeinek egy részét tehát vakon írta,azaz diktálta. A balek című kisregénye-mely részben önéletrajzi ihletésű-a második világháború utáni években játszódik,a cselekmény belenyúlik az 1956-os forradalomba is. E rövid könyvajánlóban ízelétőt nyújtunk e rendkívül érdekes,mozgalmas történelmi kisregény cselekményéből,ezzel teremtve-remélhetőleg-kedvet az olvasáshoz. A fiktív cselekmény helyszíne Magyarország,idő:a második világháború végétől a Rákosi-korszakon át 1956-ig. A narrátort,aki katonatiszt,az előrenyomuló szovjet hadsereg fogságba ejti. A fogságban elviselhetetlenek a körülmények,alig van élelem,rosszak a higiéniés feltételek. A foglyok eg...

 Ha valaki manapság elutazik Magyarország valamelyik, kétezer lakosnál kevesebbet számláláó településére, meglepetten fogja tapasztalni, hogy azok a sztereotípiák, melyek a városi lakosságban élnek a " vidékkel" kapcsolatban, mennyire korlatozottan érvényesülnek a mai magyar falvakban. Földműveléssel alig néhány család foglalkoztik, ők isinkább bérbe adják földet, semmint maguk művelnék. Az állatokat régen eladták, a " falusiak" is inkább a városi szupermarketekben veszik meg hurkát, kolbászt. A hagymányos népi kultúráról már ne is beszéljünk, sok helyen inkább a városi művelődési központok őrzik a néphagyományt, semmint a falvak. A vidék elveszítette vidékies jellegét, a 21.századra inkább csak a szegénység maradt.  Hogy miért alakult ez így, milyen történelmi előzményei vannak mindennek, azt remekül megvilágítja az Ö Kovács József és Schlett András szrkesztette " A föld nem tud futni" című tanulmánykötet, mely arra a kérdésre keresi a meglehetősen összet...

 Gyurkó László (1930-2007) a huszadik század második felének magyar sikerírója volt, számtalan színházi előadás, film,prózai alkotás fűződik nevéhez. Legtöbben mégis az Arcképvázlat történelmi háttérrel című Kádár János-életrajzról ismerik nevét. A halálugrás kevésbé ismert kisregénye, mely a Magvető Kiadó RaRe sorozatában jelent meg, és megjelenése idején, az 1970-es évek végén, méltatlanul kevés figyelmet kapott. Pedig érdemes róla beszélni, még akkor is, ha nem éppen hibátlan irodalmi alkotásról van szó. A Halálugrás című elbeszélés/kisregény a Kádár-korszakbeli magyar értelmiségi nők sorsát írja meg. A főhős, akinek neve nem derül ki ( ezzel is azt jelzi Gyurkó, hogy nagyon sok emberről lehetne itt szó), éppen gyászolja férjét, a rendkívül értelmes, kedves, társaságbeli Miklóst, aki valóságos értelmiségi csapatot hozott össze a házaspár nyaralójában. Gyászában egyedül van, ebből kiderül számára, hogy környezete pusztán a Miklós feleségének tekintette, nem ismerték őt el önálló ...

A könyv alcíme:A modern, magyar fülgyógyászat megteremtőjének és családjának története Bármennyit is fejlődött az utóbbi évtizedekben orvostörténet-írásunk, sajnos, még mindig kijelenthető:a magyar történeti köztudatban nincsenek benne híres orvosaink és az ő híres újításaik, felfedezéseik. Éppen ezért hiánypótló Pándy Tamás kitűnő könyve, a Krepuska Géza életműve című, nagyon komoly és precíz munka eredményeképpen megszületett könyv, melynek minden orvos- és egészségtudománnyal foglalkozó szakember és egyetemi hallgató könyvespolcán ott a helye. Ki is volt Dr. Krepuska Géza( 1861-1949)? Igazi polihisztor (nem Hermann Ottó az utolsó, akit ezzel a " címmel" illethetünk"). Legfontosabb az, hogy ő teremtette meg- nemegyszer tanszéki kollégái rivalizálása közepette- a modern magyar fülgyógyászatot. A 19.század közepéig ugyanis a fülgyógyászat pusztán a sebészet egyik mellékága volt, nemhogy az orvosok, de gyakran a betegek sem törődtek fülpanaszaikkal, csak akkor, amikor már...

 Csaplár Vilmos:Edd meg a barátodat!című könyve egyszerre történelmi regény,családregény és fejlődésregény ( igen, a szó goethe-i értelmében). Egy magyar fiatalember felnőtté válását meséli el, és az 1940-es-60-as évek között játszódik, a huszadik századi magyar történlem egyik legmozgalmasabb időszakában. Csaplár Vilmos bemutatja, hogyan serdült fel és illeszkedett be egy generáció a Rákosi-féle kommunizmus, az 1956-os foradalom és szabadságharc, valamint a puhább, de kommunista Kádár-rendszer idején.  Ebben a könyvajánlóban arról szeretnék írni, miért is tetszett nekem ez a könyv, s miért javaslom elolvasásra minden történelmet és irodalmat szerető magyar embernek.  1. Példamutató az Edd meg a barátodat! történelemábrázolása.A történelmet alulnézetből, az egyszerű, városi kispolgár nézőpontjáből mutatja be a könyv, a nagypolitikai változások csak háttérként szolgálnak- de olyan háttérként, mely beleissza magát a mindennapokba, lehetetlen előle elfutni. A politikatörténe...

 A könyv alcíme:A magyarországi írók és a hatalom viszonya a Rákosi- és a Kádár-korszakban Ha lenne ilyen díj vagy verseny, Beke Albert bízvást sikerrel pályázhatna a " Legszigorúbb magyar irodalomtörténész" címre.A behódolt velszi bárdok kora című könyvében kökeményen számon kéri az íróktól az erkölcsi tisztességet, azt, hogy mennyire " feküdtek" le vagy álltak ellen a diktatorikus kommunista hatalomnak. És nekem ezért ez a könyv nagyon tetszik.Bátor, és bátorságra sarkallja az Olvasót is.Hogy válogassa meg, kiket olvas. Ugyanakkor, mivel nekem nagyon tetszett a könyv, éppen ezért fűznék hozzá néhány, többnyire személyes élményből táplálkozó megjegyzést, reflexiót, szempontot, szóval:hozzáfűznivalót. (Kritikának nem nevezném, mint ahogy egyik könyv esetben sem a könyvkritikus vgy irodalmi kritikus szerepében lépek fel.) 1. Volt-e irodalmi életünk az 1945-1989 közötti időszakban? Beke Albert szerint nem. Én nem fogalmaznák ilyen erősen. A szakmai szempontok átitatód...

 Beke Albert, kitűnő irodalomtörténész,nagyon őszinte, korrekt könyvet írt Illyés Gyuláról, a huszadik század nagy- vagy nem is annyira nagy- költőjéről, írójáról. ebbben a rövid könyvajánlóban nem tudunk a monumentális ( több, mint 650 oldalas) mű minden megállípításáról szólni, inkább néhány észrevételt, megjegyzést fűznék Beke Albert könyvéhez.  1. A könyv nagyon jó,nagyon tetszett, élmény volt olvasni. Megdöbbentett, ahogy Szerző felvállalja véleményét, ritka dolog manapság az ilyesmi. 2. Ez a könyv nagyon időszerű. Éppen ideje volt, hogy Illyésről valaki megírja az igazat, bírálóan merjen szólni róla. 3. Számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy az a fajta kultusz, az a piedesztál, melyre " követői" Illyést helyezték", teljesen indokolatlan. Illyés nem volt tehetségtelen ember, de hogy " költőfejedelem" vagy " írófejedelm" lett volna, az teljesen kizárt. Legfeljebb, ha a "fejedelem" szót rossz értelemben értjük: olyan fejedelem, aki nem tehet...

 Fábián László kisregényével kapcsolatban két irodalmi-kultúrtörténeti trendet kell megemlíteni. Az egyik:a magyar irodalom mindig is rendkívül bő terméssel kényeztette el kedvelőit, így aztán előfordul(t), hogy nagyaon magas színvonalon megírt könyvek, novellák, versek elkerülték a széles olvasóközönség figyelmét. A Thanatosz fáklyája is ezen remekművek közé tartozik: valahogy elkerülte a kritika és a közönség figyelme, pedig Fábián László műve tényleg annyira remek próza, hogy minden könyvszerető embernek el kellene olvasnia.  A másik: az 1980-as években egy enyhült a kommunista cenzúra, egyre szabadabban lehetett beszélni az 1950-es évek, azaz a Rákosi-korszak törvénysértéseiről ( arról nem, hogy törvények maguk is jogsértőek voltak...). A Thanatosz fáklyája bőségesen és igazul szól ezekről a keserves időkről.  Thanatosz görög mitológiai alak, ő az, aki levágja egy ember hajtincsét, lelkét pedig magával viszi az alvilágba, a sötétség bitodalmába. A pszichológiában Freu...

 Nagy történelmi idők nagy tanúja volt Kornis Pál. Katonatisztként tevékeny részese volt az 1945 után újjászülető,új eszmei alapokkal és megváltozott szervezettel müködő magyar honvédség(vagy ahogy akkoriban hívták:néphadsereg) megalakításának és vezetésének. A Tanúként jelentkezem című könyv emlékirat. Szubjektív,olykor elfogultságoktól sem mentes,történészek számára valóságos kincsesbánya. Kornis Pál szovjet hadifogságba esett a második világháború idején. Amikor a szovjet hadsereg a foglyok közül kereste a "a jövő embereit",egyetlen percre sem tétovázott:jelentkezett partizánharcosnak. Részt vett marxista tanfolyamokon,speciális kiképzéseken,melyeknek célja volt,hogy megtanítsa a jövő partizánjainak,hogyan támogassák a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi hadműveleteit. Kornis rendkívül őszinte ezen időkkel kapcsolatban:szól az általános érdektelenségről,azt a fajta partizánromantikát,mely az 1950-es-60-as évek emlékíróit jellemezte egykoron,Kornis teljesen mellőzi. Nem na...

 Hallottak már olyan részvénytársaságról, melynek  - nincs tulajdonosa - egyetlen tulajdona egy lépcső, de az sem az övé - egyetlen részvényt sem bocsátott ki? Egyvalamije van:ügyvédje. Oláh Gábor tapolcai születésű ( 1938) író, képzőművész dokumentum-hangjátéka egy ilyen részvénytársaságot mutat be. A hangjáték nagy sikert aratott, és 1979-ben könyv alakban is megjelent.  Voltaképpen nem másról van szó, mint a történelemről. A két világháború között Budapesten működött egy részvénytársaság, ennek, sok más mellett, volt egy bérháza. Magyarán: a részvénytársaság azzal foglalkozott, hogy a saját tulajdonában lévő házban bérbe adott lakásokat. Csakhogy jött a második világháború, és a házat lebombázták. 1945 után, az újjápítés időszakában, a romokat tökéletesen eltakarították. Viszont nem törölték az épületet a földhivatali nyilvántartásból. Egyrészt azért, mert akkoriban mindenkinek kisebb gondja is nagyobb volt a hivatali ügyintézésnél, másrészt mert bíztak abban, hogy a h...

Kibontakozóban a magyar történelem egyik legtragikusabb időszaka, a  Rákosi-korszak...1950 -ben újév napja vasárnapra esett, kétszeresen is kellemetlenül esett az Olvasónak az aznapi agymosás. A címlap természetesen az ötéves tervről szólt, ódákat zengtek róla, meg hát idézték Gerő Ernő Hídverő elvtársat.Az igazán érdekes cikk a második oldalon található. A szovjetek koncepciós perben azzal vádolták a " japán imperializmust" ,hogy baktériumfegyvereket akart bevetni a Szovjetunió ellen. Ez volt az úgynevezett habarovszki per. A vádlottakat elítélték, a sajtó meg nagy örömujjongással aadta hírül, hogy a szovjetek megmentették az emberiséget az atomháborútól. Hurrá. Talán akadt, aki el is hitte. A külpolitikai rovatot mi is töltené ki, mint Tito elvtárs árulása. Ezen sajtóremekmű mellett viszont ott olvashatjuk Vészi Endre: Vasúton című versét, amely azért figyelemreméltó, mert olyan lanyha, viszont annak jó. A sportorvatból pedig megtudhatjuk, hogy az ötéves terv nagy sikereket...