Bejegyzések

gazdaság címkéjű bejegyzések megjelenítése

Borvendég Zsuzsanna:Az Impexek kora

 Borvendég Zsuzsanna eredeti kutatásokon alapuló könyve a magyar történelem 1956 utáni időszakának, a Kádár-korszaknak, kevésbé ismert aspektusát világítja meg. Olyan eseményekről, történelmi folyamatokról szól ez a könyv, melyekről a kommunista rendszer egyszerű magyar ( és tegyük hozzá:kelet-európai) polgárának sejtelme sem lehetett. Ezek a dolgok a háttérben zajlottak, nem tudósított róluk a híradó, de még a Kossuth Rádió híreiből sem értesülhettünk mindarról, amiről az Impexek kora című könyvben só esik. Ezért is tartom nagyon szimpatikusnak, hogy a Szerző nem elsősorban történészeknek, hanem azoknak az embereknek ajánlja könyvét, akik a Kádár-korszakot megélték, átélték. Legalább utólag megtudjuk, mi mindent hallgatott el az akkori hatalom.  Ebben a könyvajánlóban egy személyes reflexiókon alapuló "kedvcsinálót" szeretnék közölni. Remélem, egyre több emberben támad fel a vágy, hogy megismerje a Kádár-kor igazi arculatát. Személyes történelem ez, bár a legtöbb magyar embe

Richard McGregor:Ázsia a világban

 A könyv alcíme:Harc a globális dominanciáért.Richard McGregor könyve egy sajátos háromszereplős nemzetközi dráma. Az Ázsia a világban című könyv az Amerikai Egyesült Államok,Kína és Japán sajátos gazdasági-hadászati-diplomáciai sakkjászmájának legújabbkori lépéseit elemzi. McGregor diplomáciatörténetet ír,ahol azonban jelentős szerepet kap a pszichológia,a személyiségek úgy általában,illetve mélyen belemegy McGregor a gazdasági folyamatok elemzésébe,hiszen-mint a könyvből kiderül-gyakran éppen ezek határozták meg a három ország diplomáciáját.Fejezetről fejezetre ghaladó spoiler helyett egy rövid kedvcsinálót írtam a könyvről.  A második világháború után a győztes USA arra törekedett, hogy lefegyverezze és demokratizálja a legyőzött Japánt. Csakhogy 1949-ben Kínában kommunista hatalomátvétel következett be, az amerikaiak nagy rémületére. Csang Kaj-seket, az USA korábbi legfőbb szövetségesét, Tajvanra száműzték. Az amerikai vezetés tudta, hogy mindenrán meg kell akadályoznia, hogy Japán

Ian Kershaw:A pokolba és vissza.Európa 1914-1949

 A huszadik század első fele,az 1914-1949.közé eső időszak Európa történetének legvéresebb szakasza volt. Ian Kershaw könyve,amely az igen találó A pokolba és vissza címet viseli,ezt a hihetetlenül véres,zaklatott korszakot beszéli el. Rövid könyvajánlónkban nem tudunk minden részletre kitérni e rendkívül informatív, ugyanakkor jól olvasható mű kapcsán. Mindenképpen kiemelnénk azonban azokat a fontosabb elemeket,amelyek Kershaw munkáját kiemelik,sajátossá teszik a huszadik századról szóló történeti munkák közül.Legelsősorban is azt kell leszögezni,hogy Kershaw a komplex történetírás híve,egyaránt érdeklik a gazdasági,társadalmi,politikai és az életmódbeli folyamatok,és ez jó.  Ám felvetődik egy alapvető kérdés:meg lehet-e írni a 20.század első felének históriáját egy 570 oldalas könyvben? A válasz:igen,de csak azon az áron,hogy a történész erősen szelektál. A magyar Olvasó másik kérdése:hordozza-e A pokolba és vissza című könyv a nyugati történészekre oly jellemző,a Kelet-Közép-Európát

Csermely Péter:Bloghálózatos életfilozófiám

 Csermely Péter biokémikus,hálózatkutató,tudományos tehetségkutató és -fejlesztő. Bloghálózatos életfilozófiám című kitűnő könyvében sajátos filozófiai szemlélettel közelít a világhoz:szól gazdaságról,tudásról,tehetségről,társadalmi és mentalitásbeli problémákról. Ebben a rövid kis könyvajánlóban nincs módom arra,hogy fejezetről fejezetre ismertessem a könyv vázlatos tartalmát-amúgy sem vagyok a spoiler megszállottja-inkább arról írnék,hogy nekem,mint egyszerű olvasónak,miért marad emlékezetes Csermely Péter könyve. Először is azért,mert minden területen továbbléptet. Nem pusztán érint dolgokat,hanem igen őszintén és mélyen,új szempontokat adva tárgyal nagyon komoly és a jövő szempontjából fontos kérdéseket.Csiszolja a személyiséget,példának okáért a Rooseveltről és Churchillről illetve arról a bizonyos harmadik személyről  szóló fejtörőt nem ismertem,de sokatmondó. Egész éjszaka nem aludtam,gondolkoztam magamról. Az énképemről,tudniillik... A tehetséggondozásról szólva:nagyon rokonsze

Thomas L.Friedman:Köszönet a késésért

 Alcím:Optimisták kalauza a boldoguláshoz a gyorsulás korában. Thomas L. Friedman könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy többszempontú analízisét adja annak, amit úgy hívunk: mai kor. Nagyon sok szempontból járja körül a mai kor problémáit, kihívásait, sok kérdést tesz fel, ezek egy részét kiválóan meg is válaszolja. Elsősorban közgazdasági érdeklődésű Olvasóknak ajánljuk ezt a könyvet, de nagyon hasznos szövegeket találnak benne informatikusok, társadalomtudósok  is.  Az első fejezetek egy, a mai kor arculatának kialakításában fontos esztenddőről, a 2007. évről szólnak. Ebben az évben kezdte meg hódító útját a legnagyobb közösségi portál, a Facebook, ekkor születtek meg az első Twitter-bejegyzések, a Google ekkor vásárolta meg a youtube-ot, az Amazon ekkor indította be a Kindle alkalmazást, és még számtalan, átlagos közép-európai ember számára ismeretlen dolgok történtek ekkor. Kétségkívül, 2007.fordulatot jelent a technológia történetében. Ám ez a hirtelen fejlődés társadalomps

Jászberényi Melinda-Zátori Anita-Ásványi Katalin:Fesztiválturizmus

 A Jászberényi-Zátori-Ásványi szerkesztőhármas könyvét ajánljuk mindazoknak, akik idegenfogalmi szakemberként fesztiválok, rendezvények szervezésével foglalkoznak, de azok számára is tartogat érdekességeket a Fesztiválturizmus című könyv, akik inkább csak "felhasználói oldalról" ismerik a fesztiválokat, azaz: szeretnek a barátokkal egy jót bulizni.  Megtudhatjuk, mi az a fesztivál, milyen típusai vannak, hogyan lett a fesztivál a turisztika egyik legnyereségesebb ágazata a 21.század folyamán. Hazai és külföldi példákon keresztül megláthatjuk, hogyan hat egy jól megrendezett fesztivál az adott területet gazdasági életére, egészen olyan ágazatokig, mint a bányászat. A szerzők-szerkesztők a magyar példákon túl szívesen idéznek német, amerikai, brit példákat is- ugazán nemzetközi tehát a látókör. Külön szövegrész foglalkozik például a fesztiváloknak a munkaerőpiacra, foglalkoztatottságra tett hatásával, vagy a rendezvényeknek a környezetre gyakorolt hatásával- és azzal, hogy hogy

Éltető Andrea:Spanyolország mélyülő válsága

 Éltető Andrea kitűnő tanulmánya a Műhelytanulmányok sorozatban jelent meg,2012.novemberében. Azért érdemes elolvasni a Spanyolország mélyülő válsága c.írást,mert egyes,itt megfogalmazott jelenségek,konkrét intézkedések mind a mai napig hatással vannak nemcsak Spanyolország,de egész Európa gazdasági életére is.  Megismerhetjük mindazokat az általános és specifikus jegyeket,amelyekkel Spanyolország a 2008-as pénzügyi válság előtt rendelkezett:az építőipar felfutása a sok beérkező külföldi illetve a fiatalok magas száma miatt;ezzel összefüggésben hitelpiaci boom a háztartásokban és a magánszektorban;évi 3-4 százalékkal emelkedő GDP;exportorientált gazdaság,ahol a kivitel nagy része EU-s országba irányul. Megtudhatjuk,s sajnos ebben sok ismerős,hazánkra is jellemző elemmel találkozunk,mely területeket sújtotta leginkább a válság. Éltető Andrea,neves külföldi szakértőkre hivatkozva,az adósságállomány növekedését illetve a munkanélküliség növekedését emeli ki. Az adósságállomány folyamatosa

Robin George Collingwood:A történelem eszméje

 Robin G.Collingwood a 20.században élt rendkívül sokoldalú tudós. Régészként és ókortörténészként kezdte,majd a metafizika(!)tanára lett Oxfordban. Magyarul,rengeteg műve közül,A történelem eszméje c.kötet jelent meg,1987-ben,a Gondolat Kiadó gondozásában. Afféle bevezetés ez a történelembe,a történelmi megismerésbe,a történész munkájába. Ajánljuk-hozzátehetnénk:és jó lenne,ha...-történészhallgatóknak,közülük is leginkább az elsőéveseknek. Jó lenne,ha minden kezdő a Collingwood-féle elméleti háttérrel futna neki a múlt megismerésének. Collingwood kónyvének fő tézisei a következők: 1. A történelem,mint olyan,igenis létezik. Mivel létezik,megismerhető,ám csak korlátozott formában. Csak annyit enged magából megismerni,amit a források és a történészek gondolatai megengednek. 2. A világ nem materialista alapon műkődik. Éppen ezért,aki igazán meg akarja ismerni a világot,annak az eszméket kell megismernie. A történelem végsősoron eszmék küzdelme. Ez azonban nem jelenti azt,hogy a tórténészn

Chris Alden:Kína az afrikai kontinensen

 Chris Alden könyvét ajánljuk külpolitikai szakértőknek,újságíróknak éppúgy,mint tórténészeknek,gazdasági szakembereknek,vagy éppen sinológusoknak netán fõldrajzosoknak. Nagyon "egzotikus",Magyarországon ritkán emlegetett témáról szól kitűnően a Kína az afrikai kontinensen c.könyv. A 2000-es években a kínai gazdaság elképsztő növekedést produkált. Ez a növekedés azzal járt együtt,hogy az egyre gyarapodó tőkének és árumennyiségnek piacot kellett szerezni. Az egyik új piac pedig Afrika lett.  Chris Alden könyvéből megtudhatjuk,milyen szerepet játszott Kína a szudáni konfliktusban,s hogy igazak-e azok a vádak,melyek szerint Szudán épp a kínai befektetők érdekei miatt szakadt ketté. Áttekintést kapunk arról,hogyan viszonyult Ķína azokhoz a diktátorokhoz,akiket-és ezzel együtt országukat-Európa és Amerika már nemkívánatos üzleti partnernek minősített. Megismerünk sikertörténeteket,olyan eseteket,mikor a kínai tőke megjelenése számottevő fejlődést eredményezett. Chris Alden ebből a

Salát Gergely-Szilágyi Zsolt(szerk.):Kulturális hagyomány a modern Kelet-ázsiai államban

 Mindannyian tudjuk,hogy Kelet-Ázsia országai az utóbbi évtizedekben szédületes gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Ám kevéssé ismerjük ezen államok kulturális tradícióit,történelmi tapasztalatait. A Salát Gergely és Szilágyi Zsolt által szerkesztett Kulturális hagyomány a modern Kelet-ázsiai államban című könyv hozzásegít bennünket ahhoz,hogy jobban lássuk a gazdasági fejlődés hátterét,kulturális és történelmi előzményeit illetve hatásait.  Megtudjuk,milyen nemzetépítési koncepciók születtek Kínában,s hogy miért akkora jelentőségű egy Konfuciusz-szobor felállítása Peking legnagyobb terén-majd onnan való gyors eltüntetése. Kissé meglepődhetünk azon,milyen erős még a kínai középosztály körében is a maoista hagyomány,az egyenlőség kultusza.Megismerkedünk a mitologikus Három Császárral és Öt császárral,köztük a híres-neves Tűz Császárával. Eric X.Li tanulmányát elemezve pedig átgondoljuk,hogyan is látja és láttatja saját országát a mai kínai elit. Az a kínai elit,melybe a 21.század els

Mark Elvin:Fejlődés és stagnálás a kínai történelemben

Az ősi Kína története számtalan rejtélye még megoldásra vár. Mark Elvin:Fejlődés és stagnálás a kínai történelemben című könyvében arra keresi a választ, hogyan lehetséges, hogy a 3-13.században még virágzó kínai civilizáció a korai újkorra kiégett, elmaradt Európától, míg a 19.században a gyarmatosító nagyhatalmak játékszere lett. Mark Elvin a jelenség legfőbb okát abban látja, hogy az egyes kínai államok politikai fejlődése aszinkronitást mutatott a gazdaaági és demográfiai fejlődéssel. Hol az egyes dinasztiák (Sang, Csou,Csin, Han,Tang és mások) birodalmai nőttek túl nagyra, hol a népesség növekedése bizonyult gyorsabbnak a kelleténél. Mark Elvin könyvéből képet kapunk az ókori Kína gazdaságáról és társadalmáról. Megismerjük a földművelés módszereit, lenyűgöző információkat szerezhetünk tudomány és agrárium kapcsolatáról, virtuálisan ellátogatunk egy kínai piacra, megszámolhatunk kínai pénzeket és pénzfüzéreket, még olyan speciális kérdésre is választ kapunk, hogy miért használt

Jordán Gyula-Tálas Barna:Kína a modernizáció útján a XIX-XX.században

Kína történelme tragédiák történelme. Jordán Gyula és Tálas Barna kitűnő könyvéből kiderül, hogy amikor a mindenkori kínai vezetés érezte, hogy lépnie kell, akkor rosszul lépett, s ennek a rossz lépésnek emberszázezrek élete volt az ára. Mert amikor a XIX.század közepén a nyugat-európai hatalmak megkezdték lassú behatolásukat Kínába, az ópimkereskedelem azonnal megélénkült. Ráadásul sikerült szétverni a tradicionális kínai közösségeket is. Amikor Kang Ju-vej memorandumokat írt a császárnak, az intézményes átalakítás már nem volt elegendő: az anyagi alapstruktúrákat, a gazdaságot és társadalmat kellett modernizálni. Szun kínai forradalmának győzelme azonban beletorkollt a nankingi évtized polgárbáhorúiba- a városi lakosság számára némi remény, a falusiak számára mérhtetelen nyomor. A Kuomintang hivatalnokai a világ egyik legkorruptabb állami intézményrendszerét építették ki. Mao és a kínai kommunisták pedig olyan megalomán kísérletekbe fogtak, mint a nagy ugrás, az azt követő kiigazí

Ted C. Fishman:Kína Zrt.

Alcím: Az új szuperhatalom kihívása Amerika és a világ számára. Azt, hogy Kína gazdasági és katonai szuperhatalom lett, ma már senkinek nem kell magyarázni. De azt, hogy milyen összetevői vannak ennek a szuperhatalmiságnak, illetve hogyan élik meg országuk dinamikus fejlődését a kíínai emberek, arról már kevesebbet tudunk. Ted c. Fishman: Kína Zrt. című könyve ebben igazít el bennünket, európai Olvasók számára teljesen új világot tárva fel. Tényleg a konfuciánus hagyomány az ideológiai mozgatója a növekedésnek? Miért lett Sanghaj a világ legdinamikusabban fejlődő városa? Miért örül munkájának a zokniüzemben dolgozó varrónő, mikor olyan keveset keres? Hogyan kerültek az ősellenségként kezelt Tajvan üzletemberei a kínai gazdaságba? Hogyan élik meg a kínai átlagemberek a világraszóló környezetszennyezést, szmogot- egyáltalán: tényleg olyan rendszeres ott az ilyesmi, ahogyan ezt a média bemutatja? Meddig lehet tartani a töretlen gazdasági növekedést- és mi a véleménye erről az utca embe

Steven Pinker:Felvilágosodás most

Steven Pinker könyve úgy hirdeti magát, mint " Védőbeszéd az értelem, a tudomány, a humanizmus és a haladás mellett". Ez a könyv alcíme. Azt kell mondjam, megfelel az igazságnak. Pinker olyan világszemléletet mutat be, mely manapság idejétmúltnak számít, mégis, relevánsan magyarázza világunk jelenségeit, a gazdaságtól a vallásig, a haladástól az értelmen át a haladásfóbiáig. A Felvilágosodás most voltaképpen jelen világunk enciklopédiája akar lenni, mely szól az emberi életkor változásairól, a szegény országok gazdasági felzárkózásáról, az emberek olvasási szokásairól, a terrorizmusról. Nem nehéz felismerni a párhuzamot a Nagy Francia Enciklopédiával, csak éppen itt nem címszavak, hanem fejezetekre tagolódik az olvasnivaló. A Felvilágosodás most nem azt jelenti, hogy eljött az ideje egy új felvilágosodásnak. Éppenhogy a 18.századi felvilágosodás tradícióit tartja szem előtt, ezeket akarja visszahozni. Pinker szerint a mai közgondolkodás irracionálissá vált, éppen ezért lenn

Dmitry Glukhovsky:Futu.re

Annyian írtak már ajánlót és kritikát erről a könyvről, mi újat lehet még hozzátenni? Talán annyit, hogy Dmitry Glukhovsky olyan író, aki mindig komplex valóságban, nem pedig irodalomban vagy éppen szórakoztatásban gondolkodik. A Futu.re című könyv magáról a halhatatlanságról szól, arról a célról, amit az emberiség már az ókor óta el akar érni- de mindig bebizonyosodik, aki aki halhatatlanná akar válni, az nem komplett, lásd Gilgames. Mi van akkor, ha az emberiség bizonyos része számára elérhetővé válik a halhatatlanság? Glukhovsky bebizonyítja nekünk, hogy káosz. Káosz, mert az ember nem isteni lény, nem uralkodik az idő felett. Káosz, mert túl sok mindenről le kel mondani azért, hogy örökké éljünk. S azért gondoljunk csak bele: ha örökké él az apa és örökké él a fiú, mikor veszi át a fiú az apa helyét? A Futu.re számomra egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a halhatatlanság társadalmilag lehetetlen, olyan mértékben kell folyamatosan bővülnie a gazdaságnak, hogy mindenkinek jusson he

Giles Sparrow: Géniuszteszt

Alcím: Zseni vagy? Küzdj meg a legnehezebb elméletekkel! A 21. század az illúziók kora. Úgy teszünk, mintha egészségesek lennénk, úgy élünk, mintha pénzügyileg teljesen rendben lenne minden. Giles Sparrow könyve egyetlen kérdést provokál ki az Olvasóból:vajon tudok úgy tenni, mintha zseni lennék? A Géniuszteszt szerint igen. Sparrow nem tesz mást, minthogy egy 215 oldalas, nagyon adatgazdag, ugyanakkor nagyon olvasmányos szövegben közzéteszi mindazokat az ismereteket, melyet manapság egy művelt embernek a mindennapjaiban használnia kell. Mindezen túl, tippeket ad arra, hogyan beszéljünk értelmiségi társaságban úgy, hogy ne nézzenek ki onnan. Azt kell mondjam, nem értek egyet a könyv alapkoncepciójával, magával az Egésszel. Túl felszínes, afféle virtuális, inkább csak a látszattal foglalkozik ,mintsem a lényeggel. Ugyanakkor az egyes részeket illetően elismerésünket kell kifejeznünk a Szerzőnek. Sparrow nagyon pontosan összefoglalja a legújabb tudományos eredményeket a Fermat-téte

Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19.században

A 19.század a magyarosodás időszaka volt. Ekkor alakultak ki nemzeti karakterjegyeink a politikában, a gazdaságban, művelődésben- s mint Lukács Anikó könyvéből megtudhatjuk, a divatban, öltözködésben is. A Nemzeti divat Pesten a 19.században című könyv úttörő jellegű. A legtöbb Olvasó először találkozik az itt felvetett kérdésekkel, melyek élesen befolyásolták a korabeli mindennapokat. A céhek vagy a kapitalista ipari üzemek gyártják a modernebb ruhákat? viselheti-e ugyanazt az egyszerű kispolgár, mint a nemes? A sajtónak követnie kell a divatot, vagy pedig példát mutatnia olvasóinak a "helyes" viseletről? Hogyan befolyásolta a mindinkább fejlődő történeti köztudat a divatot? Miként fogadta a külföld a magyar " nemzeti öltözet" feltűnését? ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ az ember Lukács Anikó szerfelett izgalmas, minden történelem iránt érdeklődő számára fontos könyvéből. (Budapest Főváros Levéltára, 2017.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Adakozás

Matolcsy György:Amerikai birodalom. A jövő forgatókönyvei

Matolcsy György: Amerikai Birodalom.A jövő forgatókönyvei című könyve nem összeesküvéselméletek hagymázas felsorolása, hanem szilárd történelmi tényeken nyugvó kísérlet arra, hogy megfejtsük: mi a titka az USA 20.századi felemelkedésének, gazdasági-politikai- kulturális hegemóniájának, történelemformáló szerepének. Matolcsy György az okot elsősorban gazdasági tényezőkben véli feltalálni: Marshall-segély, olajárrobbanás kihasználása, és mindenekelőtt a meglehetősen kétarcú technológiai-infrastruktrurális fejlődés. Ez utóbbiról  szólva Szerző nem osztja a " mai generáció" hurráoptimizmusát, úgy véli, túl nagy  az ár. Csökken a társadalmi tőke, nő a fogalmi munkások száma, egyre nő a heti munkaidő ( Amerikában már heti 50 órát dolgoznak), a cégek pedig a társadalmi kapcsolatok helyébe lépnek ( ez utóbbi jelenség, legalábbis vezetői szinten, sajnos, már hazánkban is megfigyelhető). Matolcsy György kiváló könyve példás magyarázattal szolgál a 20-21.század válságjelenségeire, a mi

Győrfi Károly:Európa értékrendi válsága- úton a vég felé

Győrfi Károly meglehetősen ijesztő című könyve voltaképpen egy látlelet Európa 21.század eleji gazdasági-társadalmi -politikai állapotáról. Az Európa értékrendi válsága- úton a vég felé nem a mostanában oly divatos neo-apokaliptikus művek sorát gyarapítja, hanem egyéni látásmóddal közelíti meg a problémákat. Európa már nem a világ vezető hatalma. Az USA és Kína gazdaságilag lekörözte- bár Amerikával kapcsolatban azért tehetnénk nem túl hízelgő megjegyzéseket- ráadásul odalett az Öreg Kontinens szellemi vonzereje is Keresztény alapelveit feladta, elkötelezte magát valamiféle megnevezhetetlen multikulturális " eszme"-rendszertelenség mellett, melyben a lebutított amerikai akciófilmek egyenértékűek a modern építészet legnagyszerűbb alkotásaival. Európa vákuumát pedig idegen erők, test- és szellemidegen szubsztanciák igyekeznek kitölteni, destruktív tartalommal és visszatetsző formákkal. A baj az, hogy még a Győrfi Károlyhoz hasonló felkészültségű, kiváló tollú Szerzők sem tudn

Balázs Péter: Hogyan tovább, Európa?

A 21. századi Európára hatalmas nyomás nehezedik. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína gazdasági törekvései, migrációs válság, kontinens elválasztó belső határvonal, szellemi-ideológiai kiüresedés- ezekkel a gondokkal mind-mind a ma emberének kell megbirkóznia, azért, hogy az utánunk következő generációk is élhető Európát kapjanak örökségül. Ebben a megbirkózásban, ebben a sokszor végtelennek látszó küzdelemben nyújt szellemi támaszt Balázs Péter könyve, a Hogyan tovább, Európa? Az Olvasó választ kap olyan kérdésekre, mint például: Hogyan érintette Európa egészét az EU folyamatos, már hetvenes évek óta tartó bővülése? Milyen gazdasági versenyhelyzetekben kell helytállnia kontinensünknek? Milyen történelmi előzményei vannak a ma politikai problémáinak? Hogyan illik a képbe a jelen Oroszországa? Miért jelent óriási kockázatot Európa számára az idegen földrészekről áramló migránstömeg- és mit tehetünk a megállításukra? Balázs Péter könyvét azért ajánljuk minden közélet iránt érdeklődő