Bejegyzések

Pacsirta címkéjű bejegyzések megjelenítése

Dr.Michael Mosley:A jó alvás titka

 A könyv alcíme:Útmutató a nyugodt éjszakai pihenéshez. Az alvás a tudomány szempontjából sokáig érdektelen területnek számított. Egypár óra,amikor az agy kikapcsol,pihen,készül a másnapra-fogta föl az alvásproblémát a legtöbb orvos. Ha pedig a beteg nem tudott aludni,akkor vagy szervi baj vagy "hisztéria"állt a háttérben. Mint az Dr.Michael Mosley:A jó alvás titka című könyvéből kiderül,az alvás tudományos igényű vizsgálata messze nem ilyan régi,mint a mozgásé,a tanulásé és más egyéb tevékenységeké. A kitűnő könyvből áttekintést kapunk az alvástudomány történetéről,napjaink emberének leggyakoribb és legritkább alvásproblémáiról. E rövid könyvajánlóban néhány fontosabb gondolatot emelek ki ebből a sokak szükségére írodott,tudományos-ismeretterjesztő kötetből. Nagyon mulatságosnak találhatjuk,milyen okból is alkotta meg Hans Berger doktor az első EEG-készüléket:a derék orvos ugyanis hitt a telepátiában,be akarta bizonyítani,hogy az emberek esek agyhullámaik által kommunikálni....

Kosztolányi Dezső:Pacsirta

 Egyszer egy tanárom azt mondta:ha nyugat-európai ember szeretne ismerkedni a magyar irodalommal, ezzel kezdje. Kosztolányi Dezső Pacsirtájával. Ez a könyv mára oly nagy klasszikussá, kötelező olvasmánnyá lett, hogy felesleges lenne részletesen elemezni, megtették ezt már mások, szakavatottak. Ebben a rövid ajánlóban egyetlengy elemzési szempontot szeretnék kiemelni, ez pedig a regény időkezelése és időszemlélete.  A Pacsirtában háromféle idő-aszinkronitás jelenik meg. 1. Múlt-jelen-jövő. Vajkayék a múltban élnek, mint ahogy egész Sárszeg valahol megrekedt a 19.század közepén. A technika és az épített környezet folyamatosan változott, az emberi lelkek nem. A férfi még mindig attól férfi, hogy sokat iszik, az asszony erényes, a válás még közbeszéd tárgya, az ügyesen kézimunkázó lánynak még mindig becsülete van.Vajkay teljesen a múltban él, nemesi családok címereivel foglalkozik. A helyi politikai elit negyvennyolcas. Csakhogy közben az idő rohan, de Sárszegen valahogy ezt nem v...