Könyvekről mindenkinek

Arthur Schnitzler az Osztrák-Magyar Monarchia korának,pontosabban a "századfordulónak" egyik legelismertebb,legünnepeltebb Szerzője volt. Eredeti szakmája orvos,ebben sem volt sikertelen. Egy idő után már csak az írásnak élt,drámákat,verseket,novellákat alkotott. Legfontosabb témái:a polgári társadalom és a művészet,nők és férfiak viszonya,konvenciók kontra lázadás,szerelem és halál,stb. Magyar nyelvterületen a Guszti hadnagy volt első sikere. Az alábbi könyvajánlóban a kötetben szereplő hat elbeszélésről írok néhány mondatot. Guszti hadnagy. Az elbeszélés hőse egy ifjú katonatiszt,aki végigunatkozik egy oratórium-előadást Bécs előkelő hangversenytermében. Kifelé,a ruhatárnál,a becsületébe gázolnak:egy dúsgazdag pékmester ostobának nevezi őt,megmarkolja a kardját és eltöri. Guszti csak áll ott,szóhoz sem jut a megdöbbenéstől. Nem vesz elégtételt,hiszen a századelő katonai becsületkódexe szerint egy pékmester nem párbajképes. A megszégyenült hadnagy egész éjjel Bécs utcáit jár...

 Jenny Berthelius kortárs svéd írónő (1923-2019) gyermekkönyveket és pszichológiai krimiket írt,szerte Európában nagy népszerűségnek örvend. Sajnos,52 megjelent könyve közül mindössze egyet fordítottak le magyarra,ez a magyarországi könyvkiadás egyik nagy mulasztása,amit még nem késő pótolni. A félelem útvesztője súlyos mondanivalót hordozó lélektani krimi. E rövid könyvajánlóban a cselekmény elejét tárgyaljuk,tehát afféle spoilert közlünk,hogy ezzel teremtsünk kedvet az olvasáshoz. A fiktív cselekmény valamikor az 1970-es években játszódik,Svédországban. Judy és Stefan házaspár,két ikergyereket nevelnek. A nagyobbik lány,Lilly-Ann,éppen most éli lázadó korszakát. Életük,kívülről nézve,idillikus. De minden megváltozik.A házaspár úgy dönt örökbe fogadja a tízéves Jennyt-akit ők becenevén Nennek fognak szólítani. Nen egy évvel fiatalabb,mint az ikrek,Judy úgy gondolja,remekül kijönnek majd egymással. Erre Nennek igencsak szüksége volna,ugyanis családi tragédia árnyákolja be az életét...

Hát ennek is eljött az ideje. Az a generáció, melynek tagjai az 1980-as-90-es években ( tehát a késői Kádár-kor és a rendszerváltás határán), koptatták az egyetemek, főiskolák padjait, mára lett kb. 50 éves. Fél évszázad élettapasztalata gyűlt össze, s ezek az élettapasztalatok az irodalomban is lecsapódnak. Nagy Gerzson:Ablak az Ontario-Tóra című könyve pontosan az a könyv, amit meg kellett írni, különben mindaz, amit állít, elvész, feloldódik a történelem- értelmezések egyre végtelenebb labirintusában.  Meg kellett írni, hogy az a kissé rémült, gátlásait kompenzációval levezető fiatalember, aki kisvárosból került fel Budapestre, hogy itt egyetemi tanulmányokat folytasson, mennyire idegenül, a lét peremén érezte magát. Meg kellett írni, hogy ezek a fiatalemberek, emnniyre szégyellték magukat azért, mert nagykorú létükre még rászorulnak szüleik gondoskodására- de azt is meg kellett írni, hogy Anya a töltött dagadó alá rakta a kenyeret, meg hogy az albérletben mindenki megkínálta a ...

 John Kåre Raake könyve mesterien megírt,kalandos-cselekményes,kitűnő logikájú thriller. A Jég igazi varázsát azonban a környezetrajz adja:az Olvasó szinte a bőrén érzi a mínusz negyven fokos hideget,hallja az Északi-sark kegyetlen viharának szűnni sosem akaró hangját,érzi a bőrébe tóduló vért,amikor valamelyik hős a kinti hidegből bemegy a melegbe. A Jég igazi Északi-sarki regény. Hűsít a kánikulában. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk,hogy ezzel teremtsünk kedvet Raake sajátos irodalmi hűsöléséhez. A regény főhőse a norvég Anna Aune,aki választott foglalkozását tekintve katona. A világ válságos pontjain-Szíriában,Szomáliában-szolgálja hazája érdekeit. Munkája közben szerelmes lesz francia kollégéjába,Yann-ba. Egy bevetés során a férfit túszul ejtik,Anna pedig,aki tagja a szabadításra kijelölt mesterlövész-egységnek,ezúttal hibázik: olyan szerencsétlen lövést ad le,hogy mind az emberrabló,mind Yann meghal. Az óriási traumát a fiatal nő nehezen dolgozza fel. Apja...

 A huszadik századi, rejtélyes személyiségű kalandregény-író, B.Traven, egyik legismertebb, és legfontosabb műve az Akasztottak lázadása. Nagyon erős, kemény epizódokkal, emberi sors- ábrázolásokkal van teli. Erről a kitűnő regényről csak nagyon kevesen tudnak, érdemes volna legalább az egyetemeken kurzus-témává tenni. Az Akasztottak lázadása jelentős mű. Egy rövid spoilert közlünk a műről, nagyobb könyvtárakban megtalálható.  A történet a huszadik század elején játszódik, Mexikóban. Cándido Castro indián néhány más családdal együtt független peónként, azaz földművesként él, saját földjét műveli, mely homokos, kavicsos, csak hatalmas munka árán tartja el a négytagú családot. A szomszédos nagybirtokról, ahol jobbak a feltételek, folyton csábítják Cándidót, menjen oda dolgozni, de ő inkább szegény marad,de független.  Csakhogy baj történik. Cándido felesége nagyon megbetegszik. A bábaasszony szerint bélcsavarodása van, feltétlenül el kell vinni az orvoshoz. A falubeliek seg...

A büszkeség. Csukás István klasszikussá vált Pom Pom-meséjének, a Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél című könyvnek ez a tárgya. Fent nevezett szárítóalkalmatosság eredetileg közönséges ruhaszárítókötél volt a munkamániás harangozó udvarában, de egy kutya megsértette a büszkeségét: madzagnak nevezte. Elvette a titulusát.A kötél fellázadt, odakötötte a kéményseprőt a kéményhez, aztán odakötött mindenkit mindenhez. A környék rémévé vált. Végül Pom Pom és Picur oldja meg a problémát. Miről is szól valójában ez a történet? Az emberi természet nagyon fontos aspektusáról:a pozicionálásról. Ha egy embert lejjebbvalónak nézünk annál, ami, az nagyon kiborító lehet, és lázadást válthat ki. Ilyenkor a lázadó ember nem mérlegel, hanem minden eszközzel bizonyítja, hogy ér valamit. Erkölcs, humánum ilyen esetekben nem számít, csak a bosszú. Sajnos, Magyarországon túl sok emberrel túl sokszor esik meg, hogy lejjebbvalónak nézik annál, ami. Aztán jönnek a következmények... Csukás István remek meséjét Sa...

Miért is vált maradandó irodalmi alkotássá az Európában élő kínai írónő,  Shan Sa kiváló regénye, A gójátékos? Talán azért, mert a Szerző ügyesen elkerülte a témával együtt járó csapdákat. Nem abszolutizálja a gó-t, a könyv nem a góról szól, hanem emberi sorsokról. Másfelől a történelem viharában vergődő, testi és lelki kínok között vergődő kínai emberek feje fölött mindig ott lebeg a gó, mint a szabadság igézete, menekülési lehetőség. Egyben: lehetőség a kiteljesedésre. A történet a huszadik század harmincas éveiben játszódik, Mandzsúriában. A japán megszállók bábállamot hoznak létre, élére pedig az utolsó kínai császárt, Pu Jit állítják. A helyi lakosság alávetett helyzetben, a lázadási kísérleteket könyörtelenül elnyomják, az elfogottakat előbb megkínozzák, aztán kivégzik. Egy japán katona, akit a balsorsa erre a szolgálati helyre vezényel, különös megbízást kap felettesétől. Az Ezer Szél nevű város főterén gó-t játszó embereket kell figyelnie, nehogy valami japánellenes összee...