Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:A Romanov-dinasztia vérrel, szexszel és könnyekkel teli történetének lenyűgöző krónikája. Simon Sebag Montefiore, akit a magyar olvasóközönség elsősorban Sztálinról szóló könyvéről ismer, ebben a munkájában nem kevesebbre vállalkozott, mint arra,hogy a cárok életén keresztül feltárja Oroszország több, mint 300 évének történelmét. Nem komplex történetírásról van szó, hanem a múlt életrajzközpontú bemutatásáról. Éppen ezért- magyar történelmi munkákhoz szokott Olvasónak ez szokatlan lehet- társadalomtörténeti adatok, elemzések keverednek a cárok, cárnék intim pillanatainak leírásával. Ilyesfajta történetírás nálunk nem megszokott- ugyanakkor nagyon is van létjogosultsága. Valamennyi "intim pillanat" leírása történeti forrásanyagon, elsősorban emlékiratokon alapul. A könyvhöz egyébként nagyon terjedelmes jegyzet- és szakirodalmi apparátus tartozik, az egyes témák iránt érdeklődők ezen keresztül kutathatnak tovább.  Az első, ami recenzenst ( azaz e sorok íróját) m

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki belevágjon a ketogén diétába. A megszokottól teljesen eltérő életszemlélet alapján kell folytatnia életét. Ezeknek a bátor embereknek nyújt profi segítésget Amy Ramos könyve, A teljes ketogén diéta kezdőknk, melyet szerte a világban félmiliónál is több példányban adtak el. Amy Ramos szerint az a legfontosabb, hogy megértsük: a szénhidrát-dús étkezés a lehető legkárosabb, ami történhet az emberi szervezettel. Ha ezt megértettük, a könyv felbecsülhetetlen érték lesz számunkra. Megtudhatjuk, melyik ételnek mekkora a szénhidráttartalma, miért érdemes elhagyni a burgonyát, hány kalóriára van szükségünk az eredményes ketogén diétához. Megtudhatjuk, milyen édesítő szereket használhatunk a diéta folyamán, s miért kell kidobni a csokit. Átfogó áttekintést ad nekünk a Szerző arról, milyen egyéb tényezőket- például a testmozgást- és hogyan alkalmazzuk a ketogén diéta során. A könyvből kiderül, milyen mozgásformák károsak és milyen mozgásformák előnyösek a bá

A Fekete Tőr Testvériség könyvsorozat méltán aratott sikert, elsősorban a fiatalabb Olvasók körében. A Vadállat egyszerre fantasy és romantikus regény. Sci-fi és lélektan. Jól megírt, nem pusztán az erőszakra, hanem a cselekmény mögött rejlő emberi tartalomra is koncentrál a Szerző. A harc mögött mindig ott a katona. A vadállat című J.R.Ward-könyvben a főhős Rhage, aki afféle sztárharcosnak számít, elhivatott, tehetséges figura. Ám ő is halandó: félelmei, szorongásai vannak, egyrészt magánéletéből kifolyólag, másrészt azért, mert jó látásai vannak a közéletről, a háborúról, az erőviszonyokról. Aggodalmait ez okozza. Mi, emberek, mindannyian kicsit olyanok vagyunk, mint Rhage. Van testünk, van szívünk, lelkünk, van, akinek még szelleme is- csak valahogy ebben a látható világban nem mindig találjuk meg a megoldást problémáinkra. A körülöttünk keringő segítők is sokszor kiborítanak. A harcos magányból sok esetben csak a harc old fel. Mert az ellenség, az Alantasok, kíméletlenek. Nekik

A provokatív kérdés egyébként nem Frans De Waal találnnya, már a jó öreg Charles Darwin is megkérdezte olvasóitól, hogy nem szégyellik-e magukat az orángután intelligenciája miatt...Az elég okosak vagyunk című könyv játékos ismeretterjesztés felnőtteknek. Nagyon szórakoztató, egyetlen baja a szélsőségig vitt evolucionizmus. A könyv címét is magában foglaló kérdésre válaszolva: Igenis az ember van olyan okos, hogy megérti az állatokat, mert az ember Isten képére teremtetett. Nem kell magunkat szégyellni amiatt, hogy nem vagyunk csimpánzok, Rhesus majmok, halak, vagy éppen disznók. A Föld legokosabb teremtménye az ember, az már más kérdés, hogy ezt az intelligenciát mire használja...Amúgy a könyvet minden kíváncsi embernek ajánlom, még gyerekeknek is. ( Alexandra Könyvesház Kft, 2018.)

Az Alexandra Könyvesház Kft gondozásában jelent meg James Hawes: Németország legrövidebb története című könyve. Történészek közül akadnak, akik fanyalognak a rövid szintézisekre ( Hawes könyvének terjedelme mindössze 250 oldal), azonban alaposan átolvasva a művet, ki kell jelentenünk, hogy egy korrekt, minden szempontból megbízható kézikönyvet kaptak a magyar Olvasók Európa talán legrégebbi államának történelméről. Áttekintést nyerhetünk a germánokról éppúgy, mint a hódító rómaiakról, olvashatunk a Német-Római Császárság középkori virágzásáról éppúgy, mint a reformációról, vagy a politikai és fegyveres konfliktusokkal terhelt koraújkorról. Nyilvánvaló, hogy a magyar Olvasókat elsősorban Németország újkori történelme érdekli, olyan nevekkel, mint Bismarck, Hitler, Adenauer, vagy éppen Erich Honecker. Hawes remek áttekintést ad a 19-20.század históriájáról is, megtalálja a megfelelő arányt az adatszerűség és az esszéjelleg között. Rövid portrékat rajzol egy-egy vezető államférfiról, ez

A Dénes Tamás-Sándor Mihály-B.Bába Éva szerzőtrió monumentális vállalkozása sikerrel járt: összegyűjtötték a magyar labdarúgás tényeit, és öt kötetben, öt hatalmas könyvben közzétették. A Magyar labdarúgás története III. kötete, mely az 1945-1966. közötti időszakot öleli fel,  nemcsak azért hasznos könyv, mert kézikönyvként egyedülálló, hanem szellemiségében is újat hoz a magyar sporttörténetírásban. Megteszi azt, amit már jó negyven éve meg kellett volna tenni: mítosztalanít. Nem valamifajta revizionista történetírás ez, a Szerzők nem kisebbíteni akarják Sebes Gusztáv, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor vagy éppen Sándor Csikar vagy Farkas János érdemeit. Csak éppen a helyükre kell tegyünk bizonyos tényeket, mert úgy járunk- pontosabban: úgy jártunk- a labdarúgásban is, mint a politikában: séta közben ábrándozva messzire meredtünk, s megbotlottunk a közeli kőben. Ki tudta például, hogy Kocsis Sándor nagyon keveset játszott a Barcelonában? Hogy volt, hogy Aranycsapat is csak az ellenfél ö

A könyv alcíme: Akarod, hogy a telefonod döntsön az életedről? Robin Cook megalkotta a mai negyvenes-ötvenes korosztály kultikus krimijét, a Mobilt. Ez a generáció gyermekkorában, otthon és az iskolában még a hagyományos kultúrát tanulta, huszonévesen ismerkedett meg a technicista elittel és világrendszerrel, meglehetősen kétkedve fogadott olyan, minden eddigit felforgató dolgokat, mint mobiltelefon, internet. Robin Cook amerikai bestselleríró azt mutatja be, miként képesek az emberek rosszra használni ezeket a találmányokat. A könyv főhőse, George, a 21. század amerikai átlagértelmiségije: törekvő, de nem törtető, szakmáján kívül kevés dologhoz ért, és lenyűgözi a technika. Orvosként- és itt nyúl vissza Robin Cook eredeti műfajához, az orvoskrimihez- munkát vállal egy mobildoktor-cégnél. Egészen addig nem gyanakszik semmire, amíg barátnője- szintén mai átlagamerikai fiatal- meg nem hal. Aztán mások is követik a szomorú példát. Az az érdekes, hogy az Olvasó tudja, hogy ez így, ebbe