Könyvekről mindenkinek

 Majtényi lászló könyvének alcíme:Magyarország legújabb történetei Majtényi László, korábbi adatvédelmi biztos (1995-2001) és köztársasági elnökjelölt, Romok ormán című könyvében összegyűjtötte orábbi rovidprózai írásait, esszéit, melyek az 1970-es évektől a 2010-es évekig tartó hosszú időszakban keletkeztek. A legkülönbözőbb témájú írások között található jogi levezetés, irodalomtörténeti tárgyú munka, megemlékezés, és még sok minden más. Az alábbi könyvajánlóban arról írok, mi is köti össze ezeket a meglepően tág műfaji és stilisztikai skálán mozó írásokat.  Már a könyv címe is igen kifejező:Romok ormán.Értelmezésem szerint a romok a mai Magyarországot jelképezik, az " ormok" pedig azokat a politikai erőket, melyek ebből a romhalmazból kiemelkednek, korántsem feltétlenül megszépítve azt.  Majtényi koncepciója szerint a rendszerváltás Magyarországán megindult egy pozitív, a demokratizálás és piacgazdaság kiépülése irányába ható folyamatrendszer, mely ugyan távoról sem volt h

 Jómagam középiskolás koromban olvastam először Krasznahorkai László Sátántangó című regényét ( első kiadása 1985-ben jelent meg), s kissé idegenkedtem: nem nagyon értettem, tizenéves és naiv fejjel, hogy egy író hogyan láthatja ennyire sötéten, pesszimistán a világot. Azóta eltelt néhány év, s megértettem. A Sátántangó című könyv - noha teljesen más gazdasági-társadalmi-szellemi körülmények között keletkezett- mind a mai napig aktuális. Erről szeretnék szólni erről a könyvajánlóban.  A telep, a kocsma, ahol a szereplők mozognak, az bizony nem mást szimbolizál, mint a mai Magyarországot- bár olyan jó lenne azt írni: a kommunizmus Magyarországát.  A telepről mindenki el akar menni, hiszen az elemi létfeltételek hiányoznak, nincs mindenhol áram, az utak sárosak, a kulturális intézményeket,az iskolát tönkretették, csak a kocsma áll, ahol a telep lakói önsajnáltatással teli beszélgetésekel, no meg olcsó italokkal múlatják az időt. Ámde egyre ritkábban előforduló jobb pillanataikban a regén

 Háy János a kortárs magyar irodalom egyik vezető személyisége. A cégveztő című regénye alámerülés a múltba, egy felső középosztálybéli ember sorsán keresztül bemutatván a rendszerváltás-korabeli magyar történelmet. Szokásomtól eltérően most nem spoilerezek, nikább azokat a kérdéseket, gondolatokat és kételyeket gyűjtöttem össze, melyek Háy János könyve olvastával- és a rendszerváltás-korabeli magyar histórián való gondolkodással- felmerültek bennem. Senkit nem akarok lelombozni, de Háy János könyve jó, sok ember talál önmagában és környezetében élő embertársain a regény főhőséhez hasonló kraktervonásokat. Úgyhogy jöjjenek azok a kérdések és problémafelvetések, ha pedig ezen túl vagyok, máis lehet menni könyvesboltba, könyvtárba, antikváriumba, beszerezni ezt a kiváló könyvet.  Szóval, elsőként az jutot eszembe: volt-e Magyarország valaha erkölcsös ország? Hiszne még a 19.századi nagy előreugrás, a dualizmus korának nagy ipari és kereskedelmi fejlődése, urbanizációja is rengeteg korrup

 A kecskeméti születésű Kellerwessel Klaus első kötete éppen olyan, mint amilyennek egy fiatal, tehetséges Szerző első könyvének lennie kell: élvezetes, elgondolkodtató, olykor formabontó, szabadságszerető, értékeiért, véleményéért kiálló. Ha valaki kérdezi tőlem, kit javaslok a fiatal irodalmárok közül elolvasásra, Kellerwessel Klaus mindenképpen a TOP 3-ban szerepel. Számomra szelemi felfrissülést jelentett ez a könyv: ifjúság hangja, ráadásul túlzások nélkül. Néhány észrevételt szeretnék tenni a könyvvel kaocslatban- ezek szubjektív érzetek, megjegyzések, inkább a recenzens személyes élményeit próbálják visszatükrözni, semmint objektív könyvajánlót, pláne spoilert adni.  A világ tele van 77 fejű hercegekkel. Olyan hatalmasokkal, akiknek igazi legitimitásuk nincs: vagy elsők ( inkább másodikok, harmadidkok...) közül az egyenlőbbek, vagy más laternatíva híján kerülnek pozícióba. A világ jelenlegi hatalmasainak többsége nem tujda, honnan ered az ő hatalma, nem tudjam egbecsülni a hatal

 Volt a magyar történelemnek egy korszaka, melyben minden tett és mondat és vers olyan forrónak, néha lelkesítőnek, vagy legalábbis biztonságosan langyosnak tűnt:ez volt a több, mint harminc éven át tartó Kádár-korszak.Aztán ennek a történelem véget vetett, de valahogy a dolgok nem akartak langyosak maradni. Egyesek - magukat önmaguk gyártotta mondákon, mítoszokon agymosva- szörnyekké fúvódtak és ordítani kezdtek, mások kiszálltak a játékból, s voltak helyek, ahol látszólag minden maradt a régiben, csak épppen kihűlt ( Keresztény és közép).A Hideg című könyv erről a korszakról, a világszintű váltásról, a semmi-nem-olyan-mint-amilyennek gondoltuk- korszakról szól. És az egyénben végbemenő paradigmaváltásról. Kemény István kiválóan ábrázol, gondol, kibont, elhallgat, játszik ( igen, ilyen is van), mindig, amit kell. Ez a könyv, a Hideg című versgyűjtemény, lelki-szellemi ajándék, tőle, mindannyiunknak.  A bzonytalanság lett a norma. Az első versciklus címe.Igen, nem,talán. Csak az Igen-t

 A könyv alcíme:Ezredvégi proliszivató Varga Rudolf könyveiben,így a Köpés a levesbe cimű regényében is, Magyarország történetének egyik legnagyobb korfordulója,a rendszerváltás jelenik meg-alulról,a vesztesek szemszögéből. Nagyon sok fájdalommal,némi örömökkel és elképesztő humoros dumákkal. Olyan szövegekkel,amit csak a sarki kocsmában hall az ember,vagy még ott sem. Dobtam az agyam,amikor először olvastam a könyvet. Álljon itt egy rövid spoiler,örökemlékezetű magyar proletárjaink soha el nem múló dicsőségére! A mű főhőse,Öcsi,meg a haverjai:Oké ( aki nagy kocsmatöltelék, és valójában Lajosnak hívják de ez utóbbit rettenetesen szégyelli),Szíj,Árpi,Sanyibácsi,Hormonzavaros meg a többiek,pl. a nők:az igézőbeszédű drogos csaj,Natasa,aztán az eggyel idősebb generáció képviseletében Özvegygizi,aki nagyon meg van sértve,ha azt hiszik róla,hogy...no és ne feledkezzünk meg Nagyelvtársról,aki 1988 óta már Nagy úr. És a Főnököt se felejtsük ki,meg a volt 56-os forradalmár(egyesek szerint áruló

A Hód és a lábon járó őrület Mattyasovszky Jenő talán egyik legkülönlegesebb Hód-könyve, cselekményvezetése, jellemábrázolása kissé eltér a sorozat többi kötetétől. Egy rövid spoilert közlünk, aki nem kedveli, ugorja át, a könyvet pedig minden krimiszeretőnek ajánljuk, jobb antikváriumokban még beszerezhető.. A cselekmény egy ital körül forog. Kundermann vezérigazgató cége szórakozási lehetősget nyújt gazdag üzletembereknek, lányokkal, fürdővel, minden földi jóval. Közben felszolgál nekik egy italt, amely enyhén bódító hatású, alapja pedig olyan gyenge minőségű helyaljai bor, amit exportra alkamatlannak ítéltek ( magyarul:a hegyaljai borok selejte). A lányokat pedig Magyarországon keresztül szerzi be a cég, egyszerűen megszólítanak csinos lányokat, és remélik, hogy a hölgy mindenre kapható. Ha nem,akkor  nincs gond,keresnek mást.  Az egyik ilyen beszervezési kísérlet balul üt ki, egy fiatal, szerény, kedves lányt holtan találnak. A rendőrség és az elhárítás már hónapok óta dolgozik az

Péntek Imre: Hajtűkanyar című köete a költő 2002-2012. között megjelent verseiből tartalmaz válogatást. E rövid könyvajánlóban természetesen nem áll módunkban minden költeményt külön-külön elemezni, inkább bizonyos tendenciákat, mozgásokat emelünk ki ebből a nagyszerű könyvből. Általános jellemzőket keresünk az egyedi között.  Nagyon fontos közös tartalmi jellemzője ezeknek a verseknek a közéletből való kiábrándulás művészi megfogalmazása, leszámolás azon hittel, hogy a történelmi-politikai rendszerváltás, az intézményrendszer reformja egyúttal gyökeres erkölcsi megújulást is hoz a társadalomban. Az intézmények, a közösségek, a "hatalmi lárma" nem képesek az egyén szükségleteit kelégíteni, olykor antihumánusak, az egyén pedig marad magának, boldogul, ahogy tud. Nem tehet mást. Mindeközben az " Ügyes fickók" megőrizték hatalmukat, ráadásul alaposan és irritáló módon meggazdagodtak.  Péntek Imre könyve más szempontból tekintve is nagy leszámolás: az összegzés illúziój

 Szeretem,amikor egy élvonalbeli literátor ironikusan szólal meg. Mert a humor,a keserédes irónia mindvégig része a költő-író-esztéta életének. Még akkor is,ha ez az életmű nem minden darabjában vehető észre.  Veszelka Attila tudja ezt. Éppen ezért A költő,aki hülye verseket írt,szatirikussága tőbbrétegű. Kifigurázza a társadalmat,amely a költőt körülveszi. Bürokratákból agilis vállalkozók lesznek,normális emberek elképesztő hivatásokat választanak (halottsirató),van,aki nyomul,van,aki visszavonul. A zenész a szabadságot keresi,s közben függőségek rabja lesz,aki pedig nem törődik a szabadsággal,azt valósággal körbeveszi a szabadság. Ha még nem találták volna ki,a rendszerváltás időszakáról beszél nekünk Veszelka Attila,amikor is mindenki igyekezett átállítani az életét. Kinek sikerült,kinek nem.  A szatíra második rétege a költői sors,alkotói életpálya görbe tūkrön át való megjelenítése. Már a könyv címe is igencsak elgondolkodtató. Hiszen minden költő ugyanazt csinálja:"hülye&quo

Mi, " anyaországi" magyarok, még rendszerváltás után harminc évvel is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy aki erdélyi, annak valami másféle nemzettudata van, furcsa kincseket dugdos a szatyrában, és ha megszólal, már az első névelőnél halljuk a Kárpátokat muzsikálni. Szívüknek van színe és visszája. Éppen Aniszi Kálmán könyve bizonyítja be, hogy ezzel a rossz értelemben tradicionalista "erdélyimagyar" képpel le kell számolnunk. Mert aki erdélyi és magyar, ugyanúgy a nulláról indul, mint mindenki más. Szellemi életét végsősoron mindenki maga alakítja, bár nem árt, ha jó örökséget kap ( nem mindegy, mi esik a fejedre, ha nekimégy a szekrénynek: vodkásüveg vagy a Jókai-összes...). Az erdélyi magyar embernek ugyanúgy meg kell küzdenie nemzettudata kialakításáért, mint bármely nemzet bármely fiának. Mert az erdélyi magyar is ugyanúgy látja a dolgok színét és visszáját, mint bármely nemzet bármely fia. Csak akkor vagyunk különlegesek, ha megdolgozunk érte. Aniszi Józse

Igen bájos krimi- pontosabban- kémregény- a szocialista időkből. annak idején rongyosra olvasták Mattyasovszky Jenő könyveit, rendszerváltás után aztán megcsappant a népszerűségük. Pedig remekül megírt kémtörténetek. A Hód küldetése egy furcsa betöréssel indul. A járőröző őrmester le akarja fülelni a trafik éjszakai betörőjét, ám az rálő. Semmit nem visznek el a trafikból, csak egy amerikai képeslapot. Mint az természetesen kiderül, a képeslapa mikropontos kódolással írtak szöveget. A nyomok egy budapesti áruházba vezetnek. Hód beáll rendésznek, hogy szemmel tarthassa a kémszervezet működését. Hamarosan kiderül, hogy az igazgatóval nincs rendben valami ,gyanússá válik a könyvárus is, az éjszakai portás pedig elájul és beveri a fejét. Hód azonban hamar kitalálja,ki lehet a kémszervezet feje. A kémszervezeté, amely a CIA-nak dolgozik... Szóval, olvassák, mert izgalmas, jól megírt sztori, ha belekezdenek, úgysem tudják abbahagyni, vonatra, esős nyári napokra ajánljuk. Hód még manapsá

A huszadik század második fele a magyar gazdaságtörténet egyedüálló korszaka volt. A magát szocialistának nevező politikai rendszer megkísérelte Magyarországot ipari országgá tenni, szovjet mintára. Csak természetes, hogy az erőltetett átalakítási folyamatok nem vezetnek sikerre, a kibontakozó magyar ipar területileg egyenlőtlenül oszlott el. Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000 című könyvéből megtudhatjuk, pontosan hogyan és miért. A magyar ipar területileg koncentrált volt, Budapest volt mindennek a kiindulópontja- az irányításnak mindenképpen. Az észak-magyarországi bányaöevezet rendkívül alacsony hatásfokkal működött, s nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a falusi ipar sem. Ráadásul, mikor utóbbi megszűnt, falvak egész lakossága maradt munka nélkül- ez jellemzően a rendszerváltás utáni időszakra igaz. Barta Györgyi olyan nagyvállalatok példáján keresztül, mint a Ganz, a Tungsram, vagy a Medicor, mutatja be az ipar területi eloszlásának anomáliáit, és az

A könyv címében szereplő forradalom nem más, mint a magyarországi rendszerváltás, Bíró Zoltán pedig a Magyar Demokrata Fórum prominens politikusa volt az Események idején. Két aktuális szövegrészt szeretnék kiemelni a kötetből. Az egyik: Soros György már a rendszerváltás idején be akart avatkozni a magyar politikába, méghozzá politikacsinálóként. Azt akarta, hogy jobbközép-konzervatív MDF olvadjon össze a liberális SZDSZ-el. Az MDF erre természetesen nemet mondott, mire Nyugaton kikiáltották őket antiszemitának, Horthy-imádóknak, meg mindenféléknek. A ballib sajtó már akkoriban is úgy működött, mint manapság. A másik szövegrész, amit alaposan érdemes lenne kielemezni, a rendszerváltás summázata. A 40-41. oldalon Bíró Zoltán összegzi, mi az, amit annakidején a politikai vezetők elrontottak. Ezek egyike a gazdasági kérdés. Magyarország a Kádár- korszak végén hatalmas államadósságot halmozott fel, Amerika és Nyugat pedig támogatta a magyar rendszerváltást. Ebből, Bíró Zoltán szerint, az

Bárány Tamás a rendszerváltás idején írt egy lektűrt a rendszerváltásról. Az a címe a könyvnek, hogy Megjelenés fehér szmokingban. Egy kiváló zongoraművész- aki éppoly beképzelt, mint amilyen kiváló- nem vállal fellépést az isten háta mögötti Mezőszegen. Csakhogy a falu polgármestere presztízskérdést csinál abból, hogy Kornai művész úr náluk is fellépjen. Ámde borsos fellépti díjat kér, annyit, mint Stockholmban szokott. Innentől belép a politika: a polgármesternek keresztül kell vinnie a közgyűlésen, hogy a szociális problémáktól hemzsegő faluban a költségvetés nagy részét egy zongoraművészre áldozzák. Csakhogy történik valami... Bárány Tamás könyve lektűr. Nem is akar több lenni, nem vágyik arra, hogy a feketén méltóságteljes szociológia kategóriába dobozolják. Csak szórakoztatni akar, azt viszont jól műveli. A szándék tetté érett, a gyümölcs pedig finom. 

Mindig felvetődik a kérdés: ha egy politikai életben szerepet játszott ember könyvet ír, mennyi abban az önigazolás? Kőszeg Ferenc K. történetei című könyvében viszonylag kevés ilyesmit találunk, annál több viszont a pletyka. Ez azért szomorú, mert mikor Kőszeg Ferenc elkezd igazi íróként viselkedni, például a magánéleti tragédiák leírásakor, akkor viszont csodálatos szövegeket alkot. Ha összegezni kellene: egy egyenetlen színvonalú könyv a magyar rendszerváltás hőskorából. Amikor még hittünk.