Könyvekről mindenkinek

 Amint azt a könyv alcíme is mutatja (Válogatott közjog- és tudománytörténeti tanulmányok),Schweitzer Gábor könyve elsősorban jogászoknak íródott. Ám A mezítlábas ügyvédtől a legitimsta professzorig című könyv tanulmányai oly sorétűek, hogy haszonnal forgathatják a kötetet történészek, művelődéstörténészek is. Ebben a könyvajánlóban nagyon röviden összefoglalom, miről is szólnak a négy blokkba rendezett, korszerű és alapos forráskezelésen alapuló tanulmányok. Bizonyára minden Kedves Látogatónk megtalálja az érdeklődési körének és habitusának leginkább megfelelő témákat.  Az első blokk tragkus történelmi eseményeket elevenít fel. A Horthy-korszak Magyarországán, 1938-ban illetve 1939-ben, elfogadták a német mintára megalkotott, embertelen és mindenféle emberi jogot sértő első illetve második zsidótörvényt. Schwitzer Gábor több tanulmányt is közöl erről a nagyon tragikus korszakról. Az egyikben a pécsi ügyvédi társadalom és a zsidótörvények kapcsolatát vizsgálja:a baranyai megyeszékhely

 Szmodis Jenő kitűnő könyvét elsősorban azoknak ajánljuk, akik már valamilyen szinten foglalkoztak jogtörténettel illetve nem ismeretlen előttük az ókori Róma történelme ( legalábbis nagy vonalakban). Történészeknek, jógászoknak, joghallgatóknak íródott e mű, ugyanakkor bőséges tanulsággal szolgál más tudományágak művelói számára is.  Az alábbi könyvajánlóban néhány rövid megjegyzést szeretnnk fűzni ehhez a nagyszerű könyvhöz, egyáltalán nem a bírálat szándékával, pusztán az egyes témákhoz köthető asszoociációk rögzítésének igényével. De, aki nem kívánja ezt az ajánlót elolvasni, enélkül is bőven megérti a könyv tartalmát.  Bevezetésében a Szerző nem titkolja, hogy nagoyn nehéz problémáa tárgyalásába fogott bele,melynek során az évezredek óta " uralkodó" kérdések- mi a jog,mi az állam, mi a különbség parancs és jog között- közül nem egybe belefut, de végleges választ nem tud ani ezen kérdésekre. Mint ahogy nem hozott végleges döntést arról sem, hogy mként álljon hozzá magához

 A könyv alcíme: Jogi fogások és melléfogások A legtöbb ember nemigen igazodik el a jog útvesztőiben- ugyanakkor a legtöbb ember ( főleg, ha életében első alkalommal kell ilyesmit tennie), nem szívesen fordul ügyvédhez sem. Idegenkedik tőlük, fél a hosszan tartó perektől,vagy éppen azt gondolja, az általa vélt igazság bíróság előtt való hangoztatása elegendő lesz a per megnyeréséhez.Dr.Kamarás Péter: Ügyvédnél vagyok! című könyve pontosan ezeket az előítéleket oszlatja el:a félelmeket, a gátlásokat, vagy éppen a túlzott magabiztosságról fejt ki értékes gondolatokat. Az alábbi, igencsak rövid könyvajánlóban arról írnék, nekem személy szerint miért tetszett Dr.Kamarás Péter könyve. Remélem, ezzel mások számára is kedvet csinálok az olvasáshoz!  1. Nagyon őszinte ez a könyv. Szerző nem mismásol, nem kertel, a maga valóságában értelmez dolgokat. Jót is, rosszat is bátran leír. 2. Az elejétől fogva vezeti az Olvasót:mikor van szükség egyáltalán ügyvédre? ( Praktizáló jogászok tudnának mesél

 A Magyar Tudomány Napját, melynek fő rendezvénye egy konferencia, minden évben megrendezi. Kiváló konferenciaköteteket adnak ki az eseménről Szalma józsef szerkesztő a 2011.év tanácskozásának írott változatát szerkesztette kötetbe, kiválóan. Széles látókörű, a humán- a természet-, a jogtudomány széles spektrumából merít a könyv temtaikája. Ebben a könyvajánlóban a sok kitűnő referátumból kiválasztottunk néhányt, teljesen a szubjektív érdeklődésre hagyatkozva, reméljük, ezzel is tudjuk érzékeltetni a mű sokszínűségét és igen magas színvonalát.  Glatz Ferenc történész, akadémikus a magyar és az európai tudományosság előtt álló kihíváskat fogalmazta meg Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és az európai kulturális térben című tanulmányában. Hét olyan tényezőt sorolt fel, mely eddig sosem látott kihívás elé állítja a tudományos kutatókat és a kutatást fenntartókat:felmelegedés, édesvízhiány, élelemválság, demográfiai és világpiaci átrendeződés, informatikai forradalom, tudástársadalom

 A Christopher Hrykow által szerkesztett,korszakalkotó jelentőségű könyv azzal foglalkozik,milyen etikai következményei és társadalmi hatásai vannak az emberi testtel összekapcsolt,azt mintegy kiterjesztő mesterséges intelligenciának. A könyvben szereplő tanulmányok egy,a Saskatchewani Egyetemen rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatai. Ray Kurzwell:Genetikai örökségünk béklyóinak lerázása című,bevezető,problémafelvető,minadzonáltal roppant személyes hangvételű előadásában kiemeli:a legfontosabb "spirituális kvalitás"a tudat,először tehát azt kellene tisztázni,mit is értünk pontosan tudaton. Ha valami él,de nincs emberi értelemben vett tudata(pl.egyszerűbb élőlények,állatok),akkor azt milyen mértékben kell védenünk? Recenzens hozzáteszi:Kurzwell azzal,hogy a tudatot nevezi legfőbb spirituális kvalitásnak,ellentmond az amerikai kereszténységen belül egyre inkább előretörő evangelikál mozgalom ideológiájának,mely az Istenben való hitet gondolja legfőbb spiritu

 A könyv alcíme:A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata Michael J.Sandel könyve nemzetközi bestseller lett, mert érthetően, a művelt nagyközönség számára is feldolgozható módon beszél komoly filozófiai, méghozzá moralfilozófiai kérdésekről. Sandel könyveit olvasva és előadsait hallgatva könnyen rájöhetünk, hogy az erkölcs korantsem olyan egyszerű és magától értetődő dolog, mint ahogy azt időnként egyes politikusok, tanítók, egyházférfak elmagyarázzák. Az erkölcsnek, az igazságosságnak története van. Sandel erről a történetről mesél nekünk, mégpedig oly módon, hogy konkrét gyakorlati példákon keresztül szól az azokhoz kapcsolódó filozófiai problémákról.Ebben a rövid recenzióban- leszögezve, hogy nem vagyok " szakképzett"filozófus, de csodálom a nagy gondolkodókat, Arisztotelészt, Kantot, Pletónt, Locke-ot és társaikat- spoiler helyett néhány észrevételt szeretnék tenni a véleményem szerint kitűnő és talán egyetemi kötelező olvasmánnyá is tehető műről.  Eltűnődhetünk azon, va

 Kahler Frigyes könyve nagyon fontos történelmi,jogtörténeti forráselemzés. Az 1956-os forradalom és szabadságharc felcsillantotta a reményt a magyar nép előtt, hogy kiszabadulhat a szovjet tömbből, visszanyerheti valódi nemzeti szuverenitását. Csakhogy jött a kiábrándulás, a nagylétszámú szovjet hadsereg leverte a forradalmat. Utána pedig következett a kegyetlen megtorlás...A Dunántúlon, Veszprém megyében különösen kegyetlen volt a represszió, nem kis részben Pap Jánosnak, Kádár egyik kedvencének, az itteni megyei tanácselnöknek köszönhetően. Káhler Frigyes:A Brusznyai-per című könyvében bemutatja Dr. Brusznyai Árpád középiskolai tanárnak, kiváló ókortudósnak meghurcolását és ártatlanul történő elítélését.  Spoiler helyett inkább néhány észrevételt fűznék e kitűnő könyvhöz, inkább csak logikai alapon, leszögezve, hogy nem vagyok járatos a konkrét téma forrásanyagában és szakirodalmában ( sem)... 1. Az egész Brusznyai-per mögött ott lapult Pap János.A neve nem kerül elő- szerintem utas

 Számtalan,különböző színvonalú könyv jelent már meg az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlásról, illetve az azok keretébe illeszthető perekről. Szakolczay Attila kötete ezek közül az egyik legjobb. A Tóth Ilona és társai elleni per(eke)t elemzi, elképesztő pontossággal, úgy, hogy az Olvasó valoban tiszta képet kap arról, jogosan ítélték-e el Tóth Ilona orvostanhallgatót és vádlottá-társait különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságért. E rövid könyvajánlóban pusztán a könyv főbb megállapításainak, gondolatainak egy részét soroljuk föl, ezzel próbálva kedvet csinálna az amúgy egyáltalán nem könnyű könyv olvasásához. Szakolczay Attila szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni perek mintegy flytatásai a sztálini-rákosi korszak pereinek: koncepciósak, nem a tényállás tisztázása a feladatuk, hanem a vádhatóság- valóságtól olykor igencsak elrugaszkodott- állításainak mindenáron való igazolása. Kádár nem akart a volt ávósokkal együtt dolgozni, van is olyan belü

 Russel Kirk (1918-1994) amerikai politika-és kultúrtörténész, társadalomtudós, kultúraelméleti szakember Amerika brit kultúrája című könyvében arról győz meg bennünket, hogy bár az USA történelme során nagyon sok kultúrát, szokást, nyelvet olvasztott magába, szellemi gyökerei mégis a brit kultúrában gyökereznek. A kultúrtörténeti esszé nagyon jól bizonyítja alkotójának igazát, még ha olykor egy- egy ponton vitát is indukál. Mit is örökölt az Egyesült Államok Nagy-Britanniától? Legelsősorban is nyelvet, irodalmat. Kirk részletesen bemutatja az angol nyelv fő fejlődési vonalát, kiemelve az óangolról a középső angolra való áttérés hatalmas jelentőségét, nem megfeledkezve a normann hódítók hatásáról. Kirk idézi a nemzetközileg ismert nyelvész, Jespersen néhány mondatát. Minden tiszteletem Otto Jespersené, de azt mégis eléggé nehezen értelmezem, hogy az angol nyelv minden más európai nyelvnél férfiasabb...Kirk Shakespeare-t és munkásságát tartja az angol és az egyetemes európai irodalom cs

 Jürgen Habermas neves német politika-, jog-és társadalomtudós Esszé Európa alkotmányáról című könyvében nem egy szó szerinti,tételes alkotmánytervezetet vagy szöveget közöl,hanem azokat az alapelveket összegzi,mely alapelveken szerinte egy európai alkotmánynak nyugodnia kell.  Habermas szerint egy ilyen jogi dokumentum alap-princípiuma az emberi méltóság kell,hogy legyen. Az emberi méltóság részben korábbi jogi dokumentumok (pl.ENSZ-alapító okirat,ILO-alapdokumentum stb.) meghatározásain kell nyugodnia,másrészt társadalmi közmegegyezésen kell alapulnia. Az "emberi méltóság" tehát jóval tágabb értelmezési tartományt alkot,mint az "emberi jogok". Az emberi méltóságnak pedig az európai polgárok társadalmi közmegegyezésén kell nyugodnia. De hogyan lehet valakiből európai polgár?Minden uniós állam polgára európai polgár-a jelenlegi gyakorlat szerint-vagy legyen egy transznacionális európai szervezet nemzetektől független jogrenddel?Egyáltalán:az unió jogalanyai az uniós

Ruszoly József könyvének alcíme:Az "újabb magánjogtörténet" Közép-és Nyugat-Európában. Az Európa jogtörténete olyan alapmű jogászok és jogászhallgatók számára, mint történészeknek a Hóman-Szekfű, vagy németeseknek a Halász Előd- féle nagyszótár. Ruszoly professzor úr könyvén jogászok generációi nőttek fel. Mégis, azt gondolom, nemcsak jogászoknak, de történészeknek is kifejezetten ajánlható ez a könyv. Hiszen a jog története végigkíséri Európa történetét, szerves része a kontinens történeti fejlődésének- vagy hanyatlásának, ezt ítélje meg mindenki maga. Jogtörténet nélkül nincs köztörténet sem. S hogy miért mondom ezt? Elég, ha csak a könyv első fejezeteit olvassuk, melyek voltaképpen arról szólnak, hogyan is viszonyult a középkori Európa a római joghoz, s mennyiben alakította jogrendszerét a germán jog. Ruszoly nemzetenként- úgy, hogy azonosítja az országot a nemzettel, ami történészberkekben némi szemöldökráncigálást azért okozna- végigtekinti, milyen fő jogforrások ha

Talán soha így nem hozott lázba embereket jogi dokumentum, mint ahogy tette azt az Európai Unió új adatvédelmi törvénycsomagja, ami a köztudatban csak GDPR néven híresült el. Jóri András és munkatársai ( Soós Andrea Klára, Bártfai Zsolt, Hári Anita) új könyvükben részltesen elemzik az új EU-s adatvédelmi törvényt, kiemelik az eddig és jivőben felmerülő problémákat, és a művelt átlagolvasó számára is érthetővé teszik a törvény egyes, sokszor nehezen magyarázható rendelkezéseit. Miben is áll ez a nehézség? Amint arra a könyv nem egy helyen rámutat, nem könnyű dolog indoeurópai kultúrában fogant jogi szöveget magyarra ültetni. Egyszerűen azért, mert más a jogi nyelv. Magyarul nehezen értelmezhető például a tevékenységében- tevékenységi körén belül fogalompár elemei közötti különbség. Vagy ( és ezzel is részletesen foglalkoznak a Szerzők): a GDPR elválasztja az adatkezelő és az adatfeldolgozót. Mostantól kezdve ez a kettő szinte teljesen eltér egymástól. Nem egyértelmű az sem, hogy mikor

A William Blackstone- law and letters in the eighteenth century című könyv szerzője,Wilfrid Prest, nem könnyű fába végta a fejszéjét. A nálunk nem eléggé ismert, a történelmi köztudatban nem szereplő William Blackstone a 18. század angol polihisztora volt, foglalkozott jogtudománnyal, politikával, természettudományokkal, költészettel, drámaírással, és természetesen régészettel és építészettel. Talán csak a futballt hagyta ki...Kora egyetemes zsenije volt.Valami olyasmi, mint nálunk egy évszázaddal később Hermann Ottó. Éppen ezért nehéz megírni életrajzát. Mert nem az kérdés, hogy it tegyünk bele, anem az, hogy mit hagyjunk ki. Prest, remekül dolgozott az arányokkal. Több tonna iratanyagon kellett átnyomoznia magát. Egy jogász, egy politikus éppúgy megtalálja a kedvére valót ebben a nagyszerű angol nyelvű életrajzban, mint egy tudós vagy egy költő. Mindenkinek ajánljuk olvasásra ( véleményem szerint nem túlzottan bonyolult angol nyelven íródott), és azért jó lenne, ha korunkban is mi

Talán nehezen hisszük el, de a jog világa egy folytonosan változó rendszer, és ez a változás a 21.században még gyorsabb is, mint ahogy azt elképzelhetjük. Fleck Zoltán:Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban című könyve jogszociológiai vizsgálódás, jog és társadalom összefüggéseiről tesz fel kérdéseket és ad nagyon korrekt, pontos válaszokat. Mi a jogállam, mit jelent a jogállamiság? Melyek a jogállamiság kulturális gyökerei s ezek a gyökerek mennyire ágyazódtak be Magyarországon? Miért veszedelmes a politika és jog viszonya? Mi a populizmus, milyen etatista tendenciákat érzékelhetünk a mai magyar társadalomban? Mi az a participációs populizmus?Függetlennek tekinthetjük-e a bíróságokat? Mennyiben különbözik hazánk joggyakorlata más EU-s országok joggyakorlatától? Kell-e változtatni a bírák képzésén? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ az érdeklődő Olvasó Fleck Tibor könyvéből. Sodró, magával ragadó, ugyanakkor tudományos alaposságú tárgyalása a témáknak. M

Győri Szabó Róbert könyve nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy áttekinti az európai nemzeti-etnikai kisebbségek helyzetét, viszonyukat a többségi nemzethez, történeti, politikai, és jogi vonatkozásban. A Kisebbség, autonómia, regionalitás című könyv első fejezetei elméleti kérdéseket feszegetnek, áttekinti a nacionalizmusról és nemzetről alkotott teóriákat, melyek főként egy kérdés körül forognak: vajon a nacionalizmus szülte a nemzetállamot, avagy a nemzetállamok értelmisége fogalmazott meg nacionalista teóriákat, saját érdekei, pozíciói védelmében. Győri Szabó bemutatja az autonómiák fő típusait, az ezeket garantáló legfontosabb szervezeteket, külön foglalkozik Közép-Európával. Országonként kaphatunk képet az egyes nemzeti kisebbségek helyzetéről. Megtudhatjuk, hogyan élnek a svédek Finnországban, a walesiek és a skótok Nagy-Britanniában, külön szó esik az északír kérésről, valamint megtudhatjuk azt is, miért nem beszélhetünk nemzeti kisebbségekről Svájcban, vagy mi a dél-ti