Könyvekről mindenkinek

A magyar lexikográfia valószínűleg legfurcsább alkotását tartja kezében a Kedves Olvasó. Kicsi Sándor András Magyar könyvlexikonja azonnal felveti a kérdést: ugyan mit lehet lexikonba sűríteni a könyvekről? Hiszen annyi könyv jelenik meg, annyi könyvkiadó működött már az országban, hogy ezt a hatalmas mennyiséget áttekinteni, akár csak futólag is- nos ez bőven meghaladja egyetlen ember képességeit. Kicsi Sándor András alkotása megnyugtató választ ad aggodalmainkra. Mert igaz ugyan, hogy minden évben rengeteg könyv jelenik meg Magyarországon ( A KSH adatai szerint tízezernél is több új címmel gazdagodik könyvkiadásunk), mégiscsak vannak fontosabb és kevésbé fontos könyvek. Vannak bibliafordítások, melyek egy egész keresztény közösséghez eljutnak, és vannak párszáz példányban megjelenő verseskötetek, melyek még hullámokat sem kavarnak. Kicsi Sándor András könyve az igényesre összpontosít, ezáltal a magyar kultúrtörténet részévé válik. Megtudhatjuk belőle, milyen írói asztaltársaságok jö

Faludi Ferenc még a nyelvújítás kora előtt élt és alkotott, ez nagyszerű ürügy arra, hogy az "illetékes elvtársak" kivegyék őt az irodalmi kánonból, mondván: a közönség csak nehezen értené meg Faludi költői nyelvét. Csakhogy Faludi Ferenc egy 18. századi igaz, keresztény ember volt, hite műveiben is tükröződik. Kellemetlen lenne tehát a mai liberális kultúrpolitikusoknak egy efféle embert kiemelni... Pedig nagyon magas színvonalú irodalmat művelt. Jó példa erre a Nemes Ember című színdarab( a tárgyilagosság kedvéért tegyük hozzá: átültetésről van szó, angolból került a magyarba, Josef Dorell jezsuita szerzetes műve volt eredetileg) , melyben Faludi a nemességet próbálja arra rávenni, hogy birtokainak kezelése, a fényűző gazdagság ne vonja el figyelmét a legfontosabbtól: Istentől. A színmű központi alakja egy Eusebius nevű jámbor szerzetes, aki Neandert, a városba tévedt idegent oktatja Isten felől, a helyes élet élet és a helyes erkölcsök tárgyában. Legfontosabbnak azt tartj

Joyce Meyer legújabban olvasott könyve, a Jó szokások kialakítása, rossz szokások kitakarítása,  nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a keresztény ember a Biblia segítségével le tudja vetkőzni rossz szokásait, s fel tud venni helyettük jó szokásokat. Az elsőre kissé meglepő ötlet- a meglepetés oka: nehezen hisszük el, hogy Isten ennyire közvetlenül beavatkozik hétköznapi életünkbe- valójában nagyon is gyakorlatias életvezetést biztosít számunkra. Az európai kereszténység alapvetően teologikus. Ez alatt azt értem, hogy a hiten túl inkább megérteni próbálják az igét, mintsem gyakorlatban alkalmazni. Könyvek százaiban olvashatunk arról, hogy ez vagy az a kifejezés hogy szól görögül, arámi vagy héber nyelven, de sokkal kevesebben vállalkoznak arra, hogy keresztény hitnak a mindennapi életre gyakorolt hatásáról gondolkodjanak. Joyce Meyer ezen kevesek egyike. Elképesztő, hogy olyan banális, a spirituálistól nagyon messze álló viselkedésformák, mint a kozmetikai ecsetek megfelelő rendbe r

Lám, kormánypárti lap is lehet színvonalas...A Magyar Hírlap 2017.szeptember 28-i számából két írást emelnék ki. Az egyik Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökények Komáromban, a Petőfi-szobornál elmondott beszéde. Lezsák Sándor nagyon pontosan rámutat arra, hogy akik ma liberálisnak nevezik magukat, voltaképpen megcsúfolják a liberalizmus eszméjét. A 19.századi nagy magyar politikacsinálók is liberálisok voltak, de a szabadság kiterjesztését mindig a nemzeti érdekeknek rendelték alá. A másik, amit szeretéknkiemelni a rendkívül nívós lap cikkei közül, egy hír. Olaszországban az idén 900 nemi erőszakot követtek el migránsok. Ez elképesztő! És a német liberálisok még azt állítják, hogy a menekültek és a bűnözés közé nem lehet egyenlőségjelet tenni...Ez már túlzás. Az Unió azonban ezt nem látja be, továbbra is azt akarja, hogy Európából migráns-befogadó kontinens váljon, a keresztények pedig adják fel értékeiket. Katasztrófa.

Talán nem véletlenül választotta doktori értekezésének témájául a Szerző Szent Egyedet és legendáját. részben a névazonosság okán, másrészt pedig a megjelenés okán. 1942-ben, a háborús viszonyok közepette jól eshetett Egyed András piarista szerzetesnek a 7. században élt Szent Egyed történetével foglalkoznia. Szent Egyed a hagyomány szerint Görögország földjén született, Szerző kételkedik ebben, mert nem bizonyítja írásos forrás. Hosszú vándorlás után a mai Észak-Franciaország területére került. Gyógyított betegeket, remeteként is élt egy ereei barlangban, aztán valahogy bekerült a királyi udvarba, ahol Carolinus számára ő közvetítette Isten bűnbocsánatát. Carolinus a Szerző szerint csak Nagy Károly lehet, Martell Károly biztosan nem. Akkor viszont miért írja Egyed András a Bevezetőben, hogy Szent Egyed a 7. században született? Akkor biztosan nem menthette meg a még nagyobb bűnbeeséstől a frankok királyát, Nagy Károlyt, akit 800-ban koronáztak császárrá. Ez a rendkívüli időbeli köv

A huszadik század közepére az arab irodalom is világirodalmi rangúvá emelkedett. Egyre-másra születtek a Közel-Keleten a nyugati világ olvasóinak figyelmét is felkeltő könyvek. Mina Hanná-t az irodalomkritikusok a valaha volt legnagyobb szíriai regényírónak tartják. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy nemcsak prózát írt, de kiváló költő is volt, magyarul viszont alig-alig olvasható tőle valami. Könyvkiadásunkra még sok feladat vár... Az 1966-ban megjelent regénye, A vitorla és a vihar, egyszerre realisztikus és mesés, közel áll a könyv születésével nagyjából nagyjából egyidőben, Latin- Amerikában megszülető mágikus realizmushoz. A regény főhőse, Taruszi, próbál evickélni az életben elétornyosuló akadályok között, de a könyv végén kiderül, hogy legnagyobb akadály ő maga volt. Fejlődésregénynek is nevezhetjük, de több annál, mert egy személy fejlődéséről, hanem lassan, de biztosan változó, gyanakodva és óvatosan modernizálódó, tradicionalizmusát folyton hangsúlyozó világról, és az ebben he

Alcím: A hold fiainak története Dr. Aradi Éva nagy ismerője a kelet kultúrájának. Szenvedélyesen keresi a magyarok elődeit, sokszor szembemegy a hivatalos történettudománnyal, állításai, okfejtései meggyőzőek, a nemzetközi szakirodalomban is otthonosan mozog. Éppe emiatt kellene nagyobb teret kapnia munkásságának. Ő az első történész, aki valóban meggyőzően tudja bizonyítani a mindenki által ismert, de eddig csak hipotetikus tételt, hogy a népvándorlás idején nemcsak keletről nyugatra mozogtak népek, hanem nyugatről keletre is. Egy szkíta nép: a kusánok című könyvéből egy ilyen népet ismerhetünk meg. A kusánok a Kaukázus vidékéről érkeztek a Kr.u.1. században Baktria és India vidékére, ellenőrizték a Selyemút egy részét, virágzó kultúrát teremtettek, annak ellenére, hogy eleinte az itt élő hellenizált indiaiak és perzsák nem látták őket szívesen. Aztán megszokták. És megszerették. A kusánok egy idő után már hódítóként is felléptek, legnagyobb uralkodójuk, I.Kaniska állítóag egész

Az 1235-ben befejezett Váradi Regestrum a középkori magyar történelem fontos forrása. 2500 személynevet tartalmaz. Galambos László piarista szerzetes 1942-ben megvédett doktori értekezésében, mely könyv formájában is megjelent, a Regestrum névadásával foglalkozik. Azt vizsgálja, a középkori Magyarországon mennyiben befolyásolta a névadást a Szentírás. Megállapítja, hogy bár több ószövetségi né fordul elő, mint újszövetségi ( az arány hozzávetőlegesen 40:20), a keresztény nevek jóval több alkalommal fordulnak elő. Problémás a Jakab és a Béla név eredeztetése, utóbbit a korabeli magyar nyelvtudomány szláv eredetűnek tartotta. Ez érdekes, mert ha a Bibliában is előfordul, miért szláv közvetítéssel került ide. Galambos László megállapítja, hogy ritkán bár, de előfordul, hogy apa és fia ugyanazt a nevet viselte, ám azt a meglehetősen furcsa következtetést vonja le ebből, hogy mindez azért van így, mert könnyebb becézni így a névalakot. Más vonatkozásban azonban Galambos László megállapít

A cigányok sohasem váltak meghatározó, történelemformáló erővé. Mindig ott voltak a nagy események hátterében, a királyi udvarok legkevésbé méltatott rabszolgái között, a főúri birtokok legszélén, hogy legyen, aki ellátja a kovácsmesterséget. Viorel Achim: Cigányok a román történelemben című  könyve arra keresi a választ, hogy meglehetősen egyedi mivolta, viszonylagosan jelentős létszáma ellenére miért nem vált a cigányság történelemformáló erővé. Valahol ott lehet a magyarázat, hogy későn érkeztek. Amikor Havaselve és Moldva már a románok fennhatósága alatt állt, a cigányok csak akkor telepdtek le, s mivel tartott tőlük mindenki, jogfosztottá váltak. Mind román terülteken, mind pedig a Magyar Királysághoz tartozó Erdélyben pusztán csak rabszolgákl ehettek- de szívesen látott jövevények, ahogy Achim fogalmaz, mert szükség volt rájuk a háziiparban, a földeken ,vagy éppen a sóbányákban. A cigányok számára egyedüli kitörési lehetőséget az jelentett, ha összeházasodtak egy románnal. Gyerm

A nemzeti kisebbségek történetének, társadalmának kutatása mindaddig aktuális téma lesz, míg csak nemzeti kisebbségek léteznek- azaz mindig. Nem tudok elképzelni olyan történelmi szituációt, melynek során homogén nemzetállamok képződnének. Éger György könyve egy nagyon speciális helyzetben lévő kisebbség életébe enged rövid bepillantást. A burgenlandi magyarság rövid története című könyv két részből áll: egy történeti szövegből, melyből megtudhatjuk, hol is található a burgenlandi magyarok településhatára, milyen intézkedéseket tettek az egymást követő osztrák kormányok a burgenlandiak helyzetének javítására, valamint, hogy milyen hatákonysággal tevékenykedett a burgelandi magyarok politikai képviselete. A második rész jegyzeteket és statisztikákat tartalmaz népesedésről, a magyar lakosság településenkénti megoszlásáról, illetve az ipari foglalkoztatottságról. A ktűnő könyvet helységnévtár zárja. ( Anonymus, 1994.)

A magyar történeti közgondolkodás szerint a trianoni békét követően a győztes utódállamok megalakították a kisantantot, mely jó viszonyt ápolt a Nyugattal, és következetesen magyarellenes volt. Ádám Magda nagyszerű könyve, A kisantant és Európa, alaposan árnyalja ezt a képet. Nem azért teszi ezt, hogy együttérzést keltsen a román, a jugoszláv és a csehszlovák kormányzat iránt, hanem pusztán a történeti hűség kedvéért. Miben mond újat Ádám Magda könyve a megszokotthoz képest? Sok mindenben, emeljünk ki ezek közül néhányat! - Franciaországban mindig is működött egy magyarbarát irányzat. Clemenceau bukésa után, 1920 és 1221 tavasza között komoly esély volt egy francia-magyar kiegyezésre. Csakhogy az 1921-es francia választásokon a békeegyezményéről ismertté vált Briand került kormányra, aki nem félt attól, hogy az utódállamok közelednek a fasizálódó Olaszországhoz. Ezért kereste a francia külpolitika a csehek és a jugoszlávok kegyeit, akár a magyarok rovására. - Károly király puccskísérl

Steven Pinker népszerűsítőnek szánt, valójában az egész tudományos kutatói szakma számára példaértékű könyve, A Hogyan működik az elme?,  az emberi szervezet talán legnehezebben megismerhető területével foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben a neurológia, az elmekórtan, a pszichológia számtalan eredményt halmozott fel, jogosnak tűnt tehát a 21.század elején magyar nyelven is megjelentetni ezekről egy összefoglaló jellegű művet. A Kiadó Steven Pinker könyvét választotta, s ez a választás telitalálatnak bizonyult. A Szerző rendkívül érdekesen, laikus tanulmányozó számára is figyelemreméltó stílusban ír olyan, a mindennapi életünkben százszámra előforduló eseményről, mint a félelem, a boldogság, az undor, a éhség, a bátorság. Mert ezeket mind az elme műveli velünk. Sok-sok idegsejt összekapcsolódásából alakulnak ki az érzések, a gondolatok, a jó és rossz cselekedetek mozgatórugói. Ajánljuk ezt a könyvet minden olvasónak, aki szeretné kicsit jobban megismerni önmagát, embertársait, és sze

David Szalay: Minden, ami férfi című könyvét az tehetné hitelessé, hogy maga a Szerző is férfi. Ebből pedig azt a következtetést vonná le az Kedves Olvasó, hogy egy pozitív-tárgyilagos hangvételű könyvet, egy ön-látleletet vehet kézbe, nem pedig egy, a könyvpiacot már rogyásig elárasztó feminista propaganda újabb darabját.  Csakhogy, mint sajnálatos módon kiderül,  David Szalay nézőpontja sokkal közelebb áll a feministákéhoz, mint a klasszikus értelemben vett férfiakéhoz. Mert mit is mond nekünk a rendkívül tehetséges fiatal író a férfiról, mint olyanról? A férfi - állhatatlan, csélcsap, összeszedetlen - drog- vagy alkoholfüggő - nihilista - alkalmatlan a családi életre, természeténél fogva hűtlen - rendkívül önző, szeretet inkább kapni szeret - Ha sikert ér el, azt mindig a nőnek köszönheti - nincs kapcsolatban az égi hatalmakkal - ha családapaságig eljut, azt rosszul oldja meg És mindenekfelett: rendkívül bizonytalan, sérülékeny, hisztis, önáltató. Időnként pedig agresszív.

A Haszon Magyarország vezető gazdasági magazinja, számtalan jó ötlettel szolgál gazdasági szakemberek, és hétköznapi " fogyasztók" számára is. A 2009/5. számot nemrég olvastam újra ( akkor lett trendi az elektromos kerékpár, akkoriban mondott le Oroszország az aranybányászat monopóliumáról), de igazán a Bokros Lajossal készült interjúra voltam kíváncsi. Bokros mai napig jónak tartja a Horn-kormány idején nevéhez kötött csomagot. Azt szereti abban, hogy hitelképessé tette Magyarországot. Persze, nem rossz, ha egy ország hitelképes, de hitelekre alapozni egy gazdaságot: értelmetlen, rossz dolog. A Bokros-csomag hízelgett a nemzetközi szervezeteknek, lebecsülte a magyar nép alkotóerejét, kiszolgáltatottá tette a magyar fogyasztót, mindemellett számtalan szociális juttatást megnyirbált. Ezen kívül semmi jót nem tudok róla mondani. Megkésett reakció egy interjúra...

Emlékeznek még a kilencvenes évek sikerfilm-szériájára? Az én generációm csodálattal adózott a mindenféle computer-kütyüknek, meg a plasztik-álarcoknak. Emlékszem, mikor először láttam ezt a filmet, arra gondoltam, hogy minek nekünk az ósdi és angol James Bond, ha van egy Eton Hunt...Tom Cruise zseniálisat alakított, örök emlék mindenkinek, aki látta. Csakhogy a nagy felhajtás közepette, sajnálatos módom, elsikkadt az tény, hogy a Mission Impossible: A lehetetlen küldetés remek könyv is, a kalandregények elsőosztályú fajtája. Peter Barsocchini sorait élmény olvasni, plasztikus, telt, realista, ugyanakkor mindig titokzatos, nagy dolgokat sejtető. Mindvégig van az Olvasónak olyan érzése, hogy ezzel a kijevi kalanddal gáz lesz, meg hogy a hidegháború végével már nem lehet pontosan ismerni az erőviszonyokat, de a Szerző mindig tartogat valami váratlant, valami oltárira meglepőt. Ezt a könyvet minden tizenévesnek el kellene olvasnia, mert a jó ponyvaregény- mert azért nem Goethe sorait ol

Jacques Attali az EBRD elnöke volt, könyve tehát nem azoknak íródott, akik végletesen hisznek a nemzeti szuverenitásban...Ugyanakkor a Ki kormányozza holnap a világot? című könyv nem tekinthető a globalizmus feltétlen dicséretének sem. Valahol az antiglobalizmus és a globalizmus között foglal helyet, inkább az utóbbi térfélen pattogtatva a labdát... Mert van ám sok dolog, amit nem értünk. Nem értjük, hogy a középkori itáliai városok hegemonikus törekvését miért nevezi a Szerző világkormánynak? Nem értjük, hogy Németalföld kereskedői miért akartak világkormányt létrehozni. Az sem teljesen világos, hogy a FIFA, vagy a Postaügyi Unió, vagy éppen az eszperantó nyelv miért tekinthető a globális kormányzás eszközének. Attali az egész világtörténelmet úgy akarja láttatni, mint globalista és antiglobalista erők harcát. bizonyos szempontból igaza is van- de azt gondolom, ez a könyv tipikus példája annak, hogyan NEM szabad történelmet írni: tendenciózusan, egy szempontot ráerőltetve mindenre,

Ezt a könyvet azoknak az Olvasóknak ajánljuk, akik elkötelezetten kedvelik a klasszikus zenét, tudnak jól kottát olvasni, s ha blattolni nem tudnak, van otthon valamilyen hangszerük, amin lejátsszák. Kroó György és alkotótársai műveken keresztül tekintik át a huszadik század zenéjét. Kérdéses, hogy 18 zenemű bemutatásával körülírhatók-e a huszadik század zenéjének irányzatai, folyamatai. Sajnos, az derül ki ,hogy nem. Ettől eltekintve a könyv nagyon hasznos, mert az egyes művek elemzése remekül sikerült. Kodály Zoltán: Háry János című daljátékát Szabolcsi Bence elemzi, három zenei réteget különít el a műben: a magyar népdalt, a " mese zenéit", illetve a drámai zenét. Talán zeneesztéták felkapják a fejüket eme három kategória hallatán, hiszen ezek nem pontosan egyeznek a szaktudomány által elfogadott stílusirányzatokkal és műfajokkal- de ha végighallgatjuk a Háry Jánost, rá kell jöjjünk: az elemző kiválóan ráállt az alkotó hullámhosszára, képes egy síkon mozogni vele, mert a

Alcím: 600 növény ismertetőjegyei, fajtái, gondozása Nagyon sokan laknak Magyarországon bérházban, társasházban, s közülük sokan szeretnének kertet. A belváros közepén ez lehetetlen, kijárni a határba- erre nincs mindenkinek ideje. Marad tehát a terasz, az erkély, s mint Angelika Throll-Keller: Virágos erkélyek, napsütötte teraszok című könyve bizonyítja, nagyon szépen fel lehet " virágoztatni" még akár egy kis loggiát is. Ott van például a számtalan fajtával rendelkező kerti hortenzia, gyönyörű lila virágaival azonnal felhívja magára a figyelmet, bár a Szerző szerint alapos gondozást igényel. Nem kevésbé szép és gyönyörű növény a feltűnő virágzatú ázsiai boglárka, ezzel azonban nem árt vigyázni, nem marad meg mindenhol. De nemcsak virágokat, hanem haszonnövényeket is nevelhetünk az erkélyen, paprikát, paradicsomot, káposztát, borsót, kelt- bár azért arra kíváncsi lennék, van-e ezeknek olyan finom termése, mint kiskertekben felnőtt társaiknak. Ami viszont nagyon jó befek

Alcím: Vezérfonál konfliktusaink megértéséhez Bevallom: többször is elolvastam ezt a könyvet. Nem vagyok abban biztos, hogy minden részét megértettem, amit viszont biztosan, az alapvetően változtatta meg a stresszel kapcsolatos szemléletemet, hozzáállásomat. Mielőtt hozzáfogtam volna Lajkó Károly könyvéhez, jómagam is, mint annyi más, pszichológiai könyveken " fabrikálódott" értelmiségi, azt gondoltam, hogy a stressz legjobb ellenszere, ha megkeressük az okát, és megpróbáljuk elmúlasztani. Ha megszűnik az ok, meg kell szűnnie a stresszes viselkedésnek is- véltem. A stresszcsökkentő viselkedés című könyv értette meg velem, hogy a viselkedéstudománynak igaza van: nem a hagyományos módon kell kezelnünk konfliktusainkat. Nem az okokat kell keresnünk. A legtöbb stresszreakció mögött ugyanis összetett okok állnak, mire ezt a szenvedő egyén elkezdi keresgélni, nyomozgatni, addigra újabb és újabb stressztünetek jelentkeznek rajta. Tehát maga az okok utáni detektív-szimatolás is

Magyarország 20. századi történetének tanulmányozása során nem szabad figyelmen kívül hagynunk a külföldön megjelenő magyar lapok írásait és azok hatását. A Szabad Magyarság című újság New Yorkban jelent meg, az amerikai magyarság lapja kívánt lenni, és utólag azt mondhatjuk, meglehetősen éleslátó módon, illúziók nélkül tájékoztatta a magyar külföldi Olvasókat a forradalom és szabadságharc eseményeiről. A cikkek szerzői nem fűztek sok reményt  Nyugathoz. Többször is hangoztatták a Nyugat tétlenségét. Nem ígérgették, hogy majd az ENSZ, majd Amerika...Ez az álláspont akkoriban ritkaságnak számított. Nagyon pontosan látták, hogy a Kádár- kormány egy nemzetáruló kormány. Nem dőltek be  Kádárék Rákosi-ellenes szlogenjeinek, tisztában voltak azzal, hogy, a Szovjetunió által hatalomra juttatott bábkormánnyal van dolga Magyarországnak, melyet a lehető leghatározottabb módon el kell utasítani. Utólag csak annyit mondhatunk: Bravó, Szabad Magyarság! Ahogy a nagykönyvben meg van írva: csakis

A magyar tankönyvirodalom igazán nagyszerű produktumokkal büszkélkedhet ( sajnos, igazán rosszakkal is...). Az első daloskönyvem, Süle Ferenc és munkatársainak alkotása( mely az első csoportba tartozik) manapság már nincs forgalomban, pedig megérdemelné, hiszen jó célokat szolgál: bevezetni a legkisebbeket, az általános iskola első osztályosokat a zene birodalmába, mégpedig magyar népdalokon keresztül, Kodály szellemében. Olyan alapdalok kottája található a könyvben, mint a Bújj, bújj zöld ág, vagy a Gólya, gólya, gilice. Minden dalhoz zenehallgatás is tartozik, itt Glenn Miller zenekarától Kodály Zoltánon át Bródy Jánosig eléggé átfogó a kínálat. Nem vagyok abban biztos, hogy egy hatéves megérti, miről akar neki muzsikálni Glenn Miller, de azért örülök, hogy megismerkedik vele. Nagyon jó látni, hogy akad olyan tankönyvszerző, aki nem egyszerre akarja megtanítani apró-cseprő hallgatóságának az egész zeneelméletet. Szépen, türelmesen haladnak a szolmizálással, az egyszerű másolástó

Ez a könyv akkor jelent meg először, amikor e recenzió írója egyetemista volt. Eco könyve volt a tudományos bestseller. Tanáraink folyton ajánlgatták nekünk ezt a könyvet- legalábbis volt köztük, aki ajánlgatta- mi meg nem olvastuk el. Merthogy vagyunk mi olyan okosok és bölcsek, hogy Umberto Eco nélkül is tudjunk szakdolgozatot írni. Miért ne tudnánk ,hogyan kell bibliográfiát készíteni, vagy különválasztani a releváns szakirodalmat az irrelevánstól? És megírtuk a szakdolgozatunkat, megvédtük, államvizsgáztunk,átvettük a diplomát, és gondolkoztunk sokat az egészen...Mire volt jó az egész? Ma már, több, mint húsz év elteltével, azt gondolom, csak el kellett volna olvasni  Umberto Eco könyvét. Nem azért, mert ebből kompletten megtanul szakdogát írni még a hülye is, hanem azért, mert néhány jó ötletet biztosan adhatott volna A Rózsa neve szerzője. A bölcsességek morzsáiból aztán összeállt volna egy szeletke kenyér. Az is több, mint a semmi. A Hogyan írjunk szakdolgozatot? című könyv

Everett Ferguson nem kisebb tudományos kalandra vállalkozott, minthogy bemutatja a keresztény vallás történeti- filozófiai előzményeit és hátterét. Vállalkozást komoly és példaadó siker koronázta. A kereszténység bölcsője című könyv kötelező olvasmány kellene, hogy legyen minden történelem és teológia szakos hallgató számára. Az első fejezetekben a politikatörténetről esik szó: megismerhetjük az ókor Kelet, Görögország és Róma történelmét azokból az aspektusokból, melyek a születőben lévő új vallást, a kereszténységet érintették. Részletesen foglalkozik a Szerző Augusztus császárral, aki Jézus születésének idején volt a Római Birodalom uralkodója. A második nagy fejezetben ismerkedünk meg az ókor gazdaságával, társadalmával, a hadsereggel, a nők helyzetével, az ókori irodalommal, színházzal, mivel ezek Ferguson szerint nagyban befolyásolták a keresztény vallás terjedését. A harmadik fejezet foglalkozik a hellenisztikus-római vallásokkal, kultuszokkal, misztériumokkal( részletesen kiem

A könyv címében szereplő forradalom nem más, mint a magyarországi rendszerváltás, Bíró Zoltán pedig a Magyar Demokrata Fórum prominens politikusa volt az Események idején. Két aktuális szövegrészt szeretnék kiemelni a kötetből. Az egyik: Soros György már a rendszerváltás idején be akart avatkozni a magyar politikába, méghozzá politikacsinálóként. Azt akarta, hogy jobbközép-konzervatív MDF olvadjon össze a liberális SZDSZ-el. Az MDF erre természetesen nemet mondott, mire Nyugaton kikiáltották őket antiszemitának, Horthy-imádóknak, meg mindenféléknek. A ballib sajtó már akkoriban is úgy működött, mint manapság. A másik szövegrész, amit alaposan érdemes lenne kielemezni, a rendszerváltás summázata. A 40-41. oldalon Bíró Zoltán összegzi, mi az, amit annakidején a politikai vezetők elrontottak. Ezek egyike a gazdasági kérdés. Magyarország a Kádár- korszak végén hatalmas államadósságot halmozott fel, Amerika és Nyugat pedig támogatta a magyar rendszerváltást. Ebből, Bíró Zoltán szerint, az

Az, hogy egy vállalatot hogyan kell helyesen irányítani, már a 19.század óta foglalkoztatja mind a munkásokat, mind a vezetőket. Sajnos, a kapitalizmus kibontakozását követően közel 100 esztendőt kellett várni arra, hogy felismerjék: a vállalat lényege az ember, nem pedig a gép. És nem is a profit. Mason Haire: Pszichológia vezetőknek című könyvének nagyon nagy szerepe volt ebben a szemléletváltásban. Olyan időszakban íródott a könyv, mikor Amerika gazdasági dicsőségének csúcsán állt, a jóléti társadalomnak egyre bővebb áldásait élvezte a középosztály- csakhogy valami mégsem stimmelt. A vállalati termelés, ha magas szinten is, de stagnált, rendszeresek voltak a sztrájkok, a közgazdászok pedig nem tudtak megfelelő válaszokat, megoldásokat találni a kialakult problémákra. Ekkor jött el a pszichológusok ideje... Mason Haire könyve mára a munkapszichológia tudományának klasszikusa lett, ismerete nélkülözhetetlen a vezetők számára. Két megjegyzést azért illendőnek tartok hozzáfűzni a szö

Az Antik Tanulmányok ( Studia Antiqua) című folyóirat 2017.júniusi számából egyetlen tanulmányt emelnék ki, mely elsősorban keresztény hívő mivoltom okán keltette fel érdeklődésemet. Érdekelnek ugyanis az ókori párhuzamok és előzmények...Adorjáni Zsolt. Istenség és király... című írásáról van szó. Király és Isten párhuzamba állítása a keresztény hagyományban magától értetődő, hiszen a Kinyilatkoztatásnak is része- de vajon hogyan volt ez a ókori kultúrákban? Miként vélekedtek a görögök és a rómaiak égi és földi hatalom viszonyáról? Részben a keresztényekhez hasonlóan, részben viszont azzal ellenkező módon. Az ókori görögöknél a király isteni adománnyal rendelkezik, ezzel ellentétben a zsidó-keresztény kultúrában Isten maga a Király, aki irányítja életünket. Mind a hellének, mind a rómaiak találtak tehát párhuzamot égi és földi királyság között, de pontosan ellenkező következtetést vontak le ebből, mint a keresztények. Kár, hogy Adorjáni Zsolt tanulmánya nem folytatódik a keresztény ér

A szintetizáló történetírás mesterműve Pierre Riché : Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton című könyve. Látszik, hogy a francia Szerző szakavatott történész módszerességével nyúlt az anyaghoz, irdatlan mennyiségű szakirodalmon átrágva magát. Persze, azért a prekoncepció sem hiányzik...Az európai történeti köztudat úgy tartja, hogy a Római birodalom bukása után elkövetkezett a barbár Nyugat korszaka, ahol is vérszomjas germán törzsek uralkodói emberkoponyából készült ivókupákból itták az asztali áldást. Pierre Riché úgy döntött, bebizonyítja mindennek ellenkezőjét. Azt, hogy a 6-8.századi Nyugat valójában egy sajátos, utánozhatatlan keresztény civilizációval rendelkező egység volt. Ez a bizonyítás időnként sikerül, időnként zátonyra fut a tényeken. Mindenesetre az tény, hogy nagyon érdekes történelmi könyv kerekedett ki ebből a bizonyítási kísérletből, melyben a szerzetes eszményképről éppúgy olvashatunk, mint az európai kultúrát nemcsak érintő, de jelentősen befolyásoló bizánci hatás

A könyv alcíme: Egy idegsebész tapasztalatai a túlvilágról Nagyon vegyes érzésekkel forgattam ezt a könyvet. Biztos vagyok benne, hogy Szerzője, Dr. Eben Alexander, kitűnő orvos. Nagyon sajnálom őt azokért a keserves betegségekért, melyeken keresztül kellett mennie. Azt is elhiszem, hogy kómában fekve tapasztalt valami olyat, amilyet korábban, egészségesen élve, nem. Csakhogy... Az egész megtapasztalásból valami olyan misztikus következtetést vont le, mely mind a józan ésszel, mind a keresztény hitelvekkel ellenkezik. A doktor szerint van egy Mag, mely teremtette és irányítja a világot, az evilágot és túlvilágot is, és az ő lelke ennek a Magnak a birodalmában járt, miközben teste kómában feküdt, és sorvadt. A Halálközeli Élmények ( HKÉ) megtapasztalása- ha egyáltalán léteznek halálközeli élmények...- sokakat helytelen következtetésekre irányít. Valamiféle, leginkább a keleti kultuszokra emlékeztető " másik világ", vagy " Nirvána" jut eszükbe, pedig nem erről van

Egy társadalom akkor egészséges, ha Isten útján jár. Mihelyst letérünk a Keskeny Útról, mihelyst az anyagi élvezetek rabjává válunk, a társadalom egészségtelenné válik, és mindenféle, Fromm könyvében ismertetett negatív jelenségek terjednek el. A legfontosabb ezek közül az elidegenedés. Az emberek elfeledik a szeretet parancsát- Fromm ezt úgy fogalmazza meg, hogy az ember által teremtett gépezet túlnőtt az emberen, s a neves pszichológus ezt az élet számos területéről vett példákkal támasztja alá. Egy egészen meglepő ezek közül: a részvényes. A kapitalizmusban a részvényes elidegenedik a cégtől, hiszen csak tulajdonrészről rendelkező dokumentum van a birtokában, nem ismeri a termelési folyamatokat, sokszor azt sem tudja, mivel is foglalkozik pontosan az adott cég. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni: a lelki nyomor, az elidegenedés, az elvetettség, ahogy keresztény szerzők nevezik, nemcsak a társadalom alsóbb rétegeit sújtja. Kiterjed mindenkire, születéstől, vagyoni helyzettől függet

Eke Károly: A tudomány hullámhosszán című könyve 1976-ban jelent meg először, még akár tudománytörténeti kuriózumnak is nevezhetnénk- ha lenne a könyvnek valamilyen koncepciója. De nincs. Ötletszerűen összetákolt, semmilyen módon össze nem függő fejezetek következnek egymás után, s az Olvasó, mire a végére ér a 260 oldalnak, megtanulja, hogy a tudomány mindennél fontosabb. Ennyit, mást semmit. Az első fejezet például agyműtétről szól, melyet felvettek magnóra és filmre, merthogy úttörő jelentőségű. Aztán egy hosszabb blokk következik, melyben szó esik a homo sapiensről, a homo ludensről, azaz a játékos emberről, egyén és társadalom viszonyáról, a művészetek tárgyáról és kifejezési formájáról, sőt, olyan szaktudományról is, mint a neuropszichológia ( két oldalban). Hogy ez a saláta mennyire fogyasztható, az ízlés kérdése, egy mindenesetre elmondható: kellene bele valami zöldfűszer. Az, hogy a tudás boldoggá tesz, nem igaz. Valami igazságra pedig szükség és egyre nagyobb lakossági igény

A Rubicon folyóirat 2017/9. száma két részre osztható. A közölt tanulmányok túlnyomó része Szent László magyar királlyal, az Árpád-házi uralkodók egyik legemblematikusabb történelmi alakjával foglalkozik, a cikkek másik, kisebb része, pedig ( a politikai aktualitást sem hagyva figyelmen kívül) az USA migrációs politikájával foglalkozik. A Szent László uralkodását tárgyaló írások feltűnően nagy hangsúlyt helyeznek az uralkodó szentté avatására. Azért érdekes ez, mert mai, huszonegyedik századi világunk bizonyos szempontból hasonlóságokat mutat a 11-12. századi viszonyokkal. Napjainkban is vágyik a közvélemény erős, karakterisztikus politikusokra, hadvezérekre, szellemi vezetőkre- ez a vágyakozás tükröződik többek között a pünkösdi-karizmatikus egyházak számának és hívő-létszámának szaporodásában is. A szentté avatással kapcsolatban Thoroczkay Gábor vet fel egy nagyon érdekes kérdést: lehet-e egyáltalán egy uralkodó szent? Nyugat-Európa és Róma a középkorban határozott nemmel felelt err

Talán megbocsátja nekem a Tisztelt Szerző és a Kiadó, hogy kételkedem. Nem hiszek a parajelenségekben. Nem hiszek a meridiánok mentén áramló bioenergiában, a pszichokinézisnek nevezett kanálhajlítgatásban, a teleportálásban, a " hétköznapi életben is előforduló" prekognícióban. Ezek a dolgok nemcsak a racionális- materialista világkép számára befogadhatatlanok, de ellenkeznek a keresztény világkép alapjaival is. A Biblia az efféle dolgokat varázslásnak nevezi, és azoknak van igaza, akik a Bibliának hisznek, nem pedig Uri Gellernek. Isten Igéje örökérvényű, természetfeletti képességgel " megáldott vagy megvert" emberek pedig egyedül Isten emberei lehetnek, akik Isten gyógyító hatalmát közvetítik itt a Földön. Van tehát egy kivétel az Egely György könyvében olvasott jelenségek között. Kézrátételes gyógyítás igenis létezik- de nem parajelenségként, hanem Isten Igazságától vezéreltetve. Erről a Biblia is említést tesz. Az sem igaz, hogy a paraképességek " gyer

Se szeri, se száma az elmúlt években a gyógynövényekről, népi orvoslásról, természetgyógyászatról szóló könyveknek. Vannak olyan könyvkiadók, melyek kifejezetten erre a területre specializálták magukat, és nem döntöttek rosszul. Csurgó Sándor: Családi gyógynövénytár című könyve annyiban különbözik a többi, hasonló témában megjelent könyvtől, hogy jóval szakszerűbb. Megnevezi magyarul az adott növényt, közli latin nevét, leírását, változatait, termését és egyéb felhasználható részeit, pontos hatóanyagait, külsőleg vagy belsőleg történő alkalmazását, veszélyeit, ártalmait. Rendkívül korszerű, ugyanakkor szaktudományos értelemben is releváns könyvet tarthat kezében a Kedves Olvasó. Mindent megtudhatunk a kakukkfűről, a grapefruitmagról, az izsópfűről, a macskagyökérről, vagy éppen olyan olyan közismert növényekről, mint a zsálya vagy az édeskömény. Figyelemreméltó a 146-147. oldalon közölt összefoglalás a homeopátia előnyeiről és hátrányairól. Tárgyilagos, korrekt, mindenkinek ajánlható m

Rácz Lajos könyvének alcíme: Tanulmányok a magyar politikai gondolkodás és kormányzás történetéből. Talán kétely ébredhet fel az Olvasóban: hogyan lehet ekkora témát átfogni? Képes-e egyetlen kutató egy több, mint ezeréves állam kormányzati rendszerét átfogóan elemezni, nemzetközi összehasonlításban elhelyezni? Rácz Lajos nem erre vállalkozik, hanem kiemeli a végtelen adathalmazból a lényeget. Olyan elemeket villant fel könyvében, melyek hozzájárulnak az magyar történelem egészének megértéséhez. Itt van például a magyar korona története. Erről külön könyvtár született, ezt Szerző megfelelően át is tekinti, mégis, egy mozzanatra külön felhívja a figyelmet: Magyarországon csak az 1300-as évekre alakul ki a korona, mint önálló személyiség. Az Árpád-ház idejében tehát még nincs Szent Korona-kultusz, az csak később válik a magyar közgondolkodás részévé. Egy másik példa: a magyar történelemkönyvek egybemossák a három nagy 18. századi Habburg uralkodót: III. Károlyt, Mária Teréziát és II .Jó

Mándy Iván a huszadik századi magyar irodalom emblematikus figurája. Olyan emblematikus figura, akinek életműve torzó maradt. Azért maradt torzó, mert rengeteget írt. A Kádár-korszak meglehetősen furcsa irodalompolitikája Mándyt előbb a tűrt, majd a támogatott kategóriába sorolta, ezért aztán mennyiségi termelést vártak tőle. Ez nagyban lerontotta a színvonalat, és beszűkítette az író tematikai változatosságát. Mándyt egész pályafutása során egyetlenegy téma érdekelte: Pest. A pesti utca, a pesti átlagember, a pesti csavargó, a lovi, a pesti vicc. Szerencsére A csőszház című regényen, mely az 1940-es évek terméséhez tartozik, ez a beszűkölés még nem érezhető. Apa és Helén viszonyának ábrázolása túlmutat a korabeli freudista lélektan toposzain. Apa, a pályájában csalódott öreg bűvész és lánya úgy marad egyéniség, hogy közben sok Olvasó magára, családjára is ráismerhet. Mindazonáltal van a regényben valami, ma már szentimentálisnak ható romantika. Az Egy festő ifjúsága a magyar irodalom

Ez a nem egészen 400 oldalas Magyarország története, 1943-ban, a második világháború kellős közepén jelent meg, s ebből sok dolog következheznék. De nem következik. Kosáry Domokos már fiatalon is rendkívül tárgyilagos, forrásfeldolgozáson, nem pedig politikai elvárásokon alapuló történelmet írt, az őstörténettől kezdve egészen az 1930-as évekig. Bizonyos megállapításait, mára túlhaladta az idő, mégis, valamilyen reprint-sorozatban érdemes lenne újra kiadni, mert számos tanulsággal szolgál az Olvasó számára. Ezek közül ismertetnék most néhányat: 1. A történelem nem eszkatalogikus. Nem tart valahonnan valahová, hanem a mindenkori emberi törekvések, gazdasági és társadalmi viszonyok mozgatják- legalábbis látszólag. Az isteni bevatkozások mibenléte és hogyanja az ember számára láthatatlan. 2. Kosáry ( 1943-ban) elfogadta a magyar nép finnugor származásának tanát. Ezzel akkoriban ár ellen úszott, ellentmondott a turáni és más egyéb eredetmondákra támaszkodó elméleteknek. Szidták is érte. 3

Stephen King a 21.században bebizonyította: nemcsak horrort vagy thrillert tud írni, most, hogy befutott íróvá vált, megengedheti magának azt a luxust, hogy kalandozzon egy kicsit az igazi szépirodalom világába. Persze, ezt is olyan " Kingesen" teszi, tudja, mit várnak tőle az Olvasók. Rejtélyt, izgalmat, különös karaktereket. Meg is kapják mindezt, s az eladási listákat böngészve elégedettek is. Az Atlantisz gyermekei Amerika huszadik századi történelmét tekinti át különböző meglehetősen érdekes jellemeken( például egy alacsony, sárga emberektől rettegő idős néger) keresztül, enyhe, de percig sem titkolt baloldali-demokrata szemüvegen keresztül. A könyv jó, bár irodalmi Nobelt nem fognak adni érte. Számomra csak egyetlen kérdés merült fel: megér ez a téma 690 oldalt? A monumentális nagyregény megalkotásába már sokan belebuktak, reméljük, Stephen Kinggel ez nem történik meg. ( Ford: Bihari György, Európa, 2012.

A pedagógia a legnehezebb tudományok egyike. Dr. John Townsend tudja ezt, Kamaszhatárok című könyvében megpróbál közérthetően fogalmazni, mellőzni a tudományoskodást, hétköznapi amerikai szülőknek szólni az ő hétköznapi kamaszgyerekeikről. Sajnos, a dolog túl hétköznapira sikerült, amolyan reggeliműsor- színvonalúra, mintha csak egy kereskedelmi televízióban szemlélnénk, ahogy Dr. Ezmegaz tanácsokat ad a fogyókúrához, vagy épp a sztárénekes meséli, hogyan nem jött össze a fellépés Amerikában, de azért ürlt neki, meg fogja próbálni mégegyszer. Az, hogy meg kell hallgatni a tizenéves gyermeket, tudomásul kell venni, hogy önálló életre készül és ez nehéz neki- ezt minden szülő tudja. Az már némelyest eltér a megszokott liberális amerikai pedagógiától, hogy a kamaszgyereknek is meg kell értenie szüleit. Ez is nyilvánvaló, pontosabban az kellene, hogy legyen. Sajnálatos módon a könyv információanyaga megreked ezen a szinten, semmit nem ad hozzá az átlagpolgár ismereteihez. Persze, így sem

Ha túl vagy az első sokkhatáson... Ha elgondolkodtál azon, Benned miféle démonok lakoznak... Ha  megszólal Benned az altruista, és azon töprengsz, hogyan tudnál segíteni valamelyik démonoktól megszállt ismerősödnek Akkor olvasd el újra a Disznók a szalonban című könyvet, mert alapvetően nem öngyógyító műről van szó. Frank és Ida Mae Hammond a saját szolgálatukról írnak ebben a műben, arról a fárasztó, megterhelő, de csodálatos eredményeket hozó több évtizedes szolgálatról, mely hívő keresztények százainak okozott gyönyörűséget. Jómagam nagyon különösnek találtam, hogy minden bajt démonok okoznak, bevallom, meg is szólalt bennem a kételkedés démona, de aztán vártam egy napot az olvasás után, vártam, hogy átgondoljam ezt az egészet, és rájöttem, hogy Szerzőknek igazuk van. Történt már Önnel olyasmi rossz dolog, melynek nem találta racionális magyarázatát? volt már olyan, hogy istentiszteletre sietett, és megfájdult a dereka, minden előzmény nélkül? Ez bizony démon hatása volt. Mielőtt h

A történettudomány talán legfontosabb elemét alkotja a források felkutatása, azok szakértő és alapos kritikával ellátott közlése. Ebből a célból jött létre a Fons ( Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) című folyóirat, melyet a Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány ad ki. A Fons 2016. évi 3. számában négy jelentős tanulmányt olvashatunk. Bagi Zoltán Péter a tizenötéves háború egyik kevésbé ismert eseményét, a pápai francia zsoldoslázadást veszi górcső alá. Történelmi közhely, hogy a Habsburgok időnként elfelejtették kifizetni a nekik szolgáló katonákat, így aztán azok nemegyszer " szrájkba léptek". A tanulmány bemutatja, hogy a zsoldoslázadás hátterében nem kizárólag a pénz, illetve annak hiány áll, hanem szervezési, hadvezetési ellentétek is. Kárpáti Attila István Idősebb teleki László nevelési tanácsairól ír. Az öreg Teleki gróf a 19. század elejének jellegzetes figurája: klasszikus humanista beállítottságú apa, aki emelkedett szellemben, ugyanakkor a fizikai

A Kaliforniai Egyetem biológiaprofesszora, Jared Diamond, Miért élvezet a szex? című könyvében evolucionista szemszögből mutatja be az emberi szexualitás evolúcióját. Első fejezetében összehasonlítja az állatvilág és az emberi szexuális viselkedéseket és azt állítja, hogy az ember a "legelképesztőbb szexuális viselkedésű állat.". Erre mondja a keresztény egyház, hogy az embert Isten a maga képére teremtette... A második fejezetben a nemek harcát követ nyomon az emberiség történelmében. Erre pedig azt felelné egy keresztény ember, hogy az Atyaság két összetevője a férfi és a nő... A harmadik fejezet arról szól, hogy miért nem fejlődött ki a férfiak tejelválasztása. Erre pedig én, a recenzens mondom:nem érdekel. A negyedik fejezet arról szól, hogy milyen időpontokat választanak az emberek és az állatok az örömszerzésre és gyermeknemzésre és végigkíséri az olvasót a különféle elméleteken amelyek azt vizsgálják, hogy valójában milyen szempontok szerint választanak pá

A keresztény egyházaknak gyökeres megújulásra van szüksége. Megújulásra egyfelől azért, mert az egyházon belül is egyre többen utasítják el az evangélium üzenetét, és kötnek kompromisszumot mindenféle keresztényellenes társadalmi-gazdasági-politikai erővel. Az utóbbi évtizedben megjelent a liberális kereszténység, annak különböző változatai, melyek alapjaiban fenyegetik az evangéliumi keresztény hitet, és a hívőket. Másfelől viszont azért kell megújulnia a kereszténységnek, mert egyre kevesebb a valóban karizmatikus prédikátor ( pap, lelkész, stb.). A túlzottan elméletieskedő, a filológia és az irodalomtudomány irányába elmozduló teológiai főiskolák egyszerűen nem tanítják meg hallgatóikat, a jövendő pásztorokat az igehirdetés- művészetére, tudományára, használja ki-ki a megfelelő szót. Billy Graham a régiek, az utolsó mohikánok egyike. Tud bánni a szavakkal, szuggesztív, gondolatokban gazdag. Ahol én vagyok-Hogyan juthatunk a mennybe és miként kerülhetjük el a poklot? című könyve mind

A könyv alcíme: Hasznosítsuk újra a tegnapot! Boyd és Zimbardo a világ szociálpszichológus-szakmájának meghatározó alakjai. Mindenki ismeri Zimbardo híres börtönkísérletét, melynek során önkéntes őrök szadista tetteket követtek el önkéntes foglyokkal szemben...Az Időparadoxon ennél jóval szelídebb, ám véleményem szerint fontosabb témát taglal: miként tekint az ember az időre? Hogyan dolgozza fel múltbéli sérelmeit, miként őrzi meg a múltban keletkezett szép emlékeit, mennyire törődik saját jövőjével, hedonista vagy fatalista módon tekint-e a jelenre? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel naponta szembesülünk. Éppen ezért azt gondolom, válaszaink is bonyolultabbak annál, mint amelyeket Zimbardo és Boyd felvázol. Az emberek nemcsak egy időperspektívában élnek. Nincs olyan közöttünk, aki a múltra csak pozitívan vagy csak negatívan tekint. Az emberek- Zimbardóék sugallatával ellentétben- képesek arra, hogy tudatosan rendszerezzék múltjukat, elválasszák abban a jót és rosszat, ugyanakkor képe

William H. Calvin: A gondolkodó agy. A szerző a Washington-i Egyetem evolúció-biológus professzora, Intelligencia kutató. Itt máris megállhatunk, hiszen kiencféle intelligencia létezik, kérdés, hogy Calvin melyiket favorizálja. A gondolkodó agy című kötetében a pszichológia, etológia, evolúció-biológia , a nyelvészet és az idegtudományok eredményeit tekinti át. Első fejezetében azt vizsgáljameg, mi is az intelligencia és hogyan használják az emberek. Visszautal a korai elődök 17-19 századi elméleteire is az emberi gondolkodásról. A 2-4 fejezetben a "ráhibázás evolúciójá"-ról beszél és arról, hogy az emberek és az állatvilág  hogyan használja fel céljai érdekében a veleszületett intelligenciáját.  Figyelemre méltó az, hogy a Földtörténeti korszakokban történt klímaváltozások és katasztrófák hogyan befolyásolták az intelligencia és a túlélési képesség fejlődését. Az 5 fejezetben a szintaxisok működését mutatja be a nyelvi készségek fejlődésén keresztül.

A magyar zene világszínvonalú, ráadásul még szeretjük is- mondta egyszer az általános iskolai énektanárom. Igaza volt. Bizonyos dalok, pentaton dallamok annyira beleitták magukat a magyar lélekbe, hogy nem kis részben ettől érezzük magunkat magyarnak. Ki az, aki ne ismerné a Cickom, cickom, vagyon-e szép lányod, az Elvesztettem zsebkendőmet vagy éppen az A csikósok, a gulyások, kis lajbiban járnak című dalokat? Gyerekkorunk emlékei ezek, már az óvodában, általános iskolában tanuljuk őket, dúdoljuk a dallamokat, mikor hazafelé tartunk az iskolából, persze, ha az osztálytársaink ezt megtudnák, ki is röhögnének, merthogy ők a pop-rock-rap "zenetartályból" emelik ki a maguk kincseit- állítólag... Az a helyzet, hogy kissé ciki lett autentikus magyar népdalokat énekelni. Ezért kellene mindenkinek, minden magyar embernek, aki csak e hazában él, elolvasni a Dobszay László szerkesztette A magyar dal könyve című művet. Ha énekeljük ezeket a kis dalokat ( melyeknek általában több variá

Az Irodalmi Szemle című folyóirat Szlovákiában jelenik meg, és bármily meglepőnek tűnhet, megjelenését a szlovák kormány is támogatja.Ennyit a környező országok magyarellenességéről.. A körülmények ellenére ( vagy épp ezért), rendkívül színvonalas versek, novellák, tanulmányok olvashatók a lapban. A 2016.novemberi szám alcíme: Forradalom.Nem kell megijedni, nem a manapság divatos eszmeáramlatok propagálásáról van szó, hanem a történelem nagy forradalmairól, ezeknek a művészetekre kifejtett hatásáról. A magyar nép legnagyobb forradalmáról, 1956-ról, Reichert Gábor írása szól. Déry Tibor manapság nem számít a legtrendibb magyar írók közé, de történeti perspektívában az ő jelentősége hatalmas. A huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar alkotójáról van szó. Lehet-e még Tar Sándor író ügynökmúltjáról újat mondani? Lehet, amint azt Deczki Sarolta írása bizonyítja. Charles Bukowski a kortárs világirodalom talán legmegosztóbb költője. Verseit lehet szeretni, lesajnálni, vagy éppen

Az agy az emberi test, elme és lélek kulcsszerve. A mag, amely az embert vezérli. Az emberiség már régen próbál rájönni titkaira, de igazán csak a 19-20.században sikerült ebben előrelépést mutatni, komoly tudósok komoly áldozata árán- valamint azzal párhuzamosan, hogy a tömegkultúra, az egyre leterhelőbb munkahelyi környezet sorra hívta elő az különböző idegrendszeri betegségeket. Bizony, a mi " idegi problémáink" jelentősen segítették az agy működésének megértését.  Susan A. Greenfield,a nemzetközileg elismert kutatónő az oxfordi egyetem professzora. Gyógyszertant tanít évek óta orvostanhallgatóknak. Érdeklődése innen fakad, hiszen minden gyógyszer hatásmechanizmusa során érinti az emberi agy valamely részét. Orvos-kutató és fizika professzor is egyben. 1997- ben megjelent munkájában nem kisebb  feladatra vállalkozott, mint hogy megkísérelje a laikus olvasó számára közérthető nyelven elmondani éás bemutatni azt hoygan is működik az ember agya és ennél fogv

Manapság a biológia, az orvostudomány és általában az élettudományok művelése, tanulása már elképzelhetetlen az evolúciós elmélet alapjainak ismerete nélkül. Varga János:Evolúciótan című könyve azokhoz szól, akik hivatásszerűen művelik/művelnék az élettudományok egyikét-másikát. Orvosok, biológusok, biológiatanárok forgathatják örömmel ezt a könyvet, mely hihetetlenül széles szakmai spektrumon mozog, anélkül, hogy igényelné magának az interdiszciplinaritás kétes dicsőségét. Mára azonban az evolúciótan tekintetében is polarizálódott a magyar értelmiség: vannak a végletes evolúciópártiak, és vannak az evolúcióellenesek. Varga János a keresztény szellemiségű embereket is megszólítja, teljes mértékben toleráns a vallásossággal szemben, sőt, több helyen is idézi  Chardin francia tudóst, aki munkásságnak jelentős részét arra fordította, hogy szinkronba hozza a Teremtés és a darwini evolúció elméletét- hozzáteszem, nem túl sok sikerrel... Ami magát az evolúcióelméletet illeti, Varga Jáno

Ha választani kellene a Stephen King- klasszikusok közül, a legtöbb európai Olvasó  A holtsáv című könyvet, és nem a sok esetben túlfavorizált Ragyogást választaná. Ennek oka pedig a főhős karakterének megformálásában rejlik. Johnny Smith alakja örökre bevésődik a nyitott szellemű-elméjű Olvasó szívébe. Átlagember, de nem bugris bohóc, nem Tamási Áron-szerű népies figura, hanem 20.századi amerikai fiatal férfi, aki nem akar mást az élettől, csak békességet, családot és nyugalmat. Nem kíván a reflektorfénybe kerülni- - éppen ezért nem vállalja a próféta-szerepet. Ő nem Isten látnoka, csak valami furcsa történt az agyával, miután felépült a közlekedési balesetből. Megjósol eseményeket, látja, hogy a nővér lakásában tűz ütött ki, effélék. A média persze azonnal ráharap a sztorira, és megkezdődik Johnny Smith kálváriája. A Holtsáv nem egyszerű klasszikus krimi, nem is műfaji keveredésből létrejött thriller-hibrid, hanem irodalmi klasszikus. Jellemábrázolással, metaforikus próza- nyelve

Trianon a magyar történelmi- politikai közgondolkodást erősen befolyásoló téma. Az 1920. év tragikus eseményéről szólnak Iványi Sándor könyvében történészek, politikusok, közgazdászok ( mert a trianoni békének nagyon jelentős gazdasági következményei is voltak), az elszakított területeken ( Felvidék, Délvidék, Erdély) elő egyszerű magyar emberek, akiknek kisebbségi jogait az utódállamok nem tartották tiszteletben.  Apponyi Albert, Jeszenszky Géza jelenlegi svédországi nagykövet, Glatz Ferenc történész, Raffai Ernő történész, Bogár László közgazdász és más véleményformáló értelmiségiek írásai, beszédei, véleménye. Rendkívül tárgyilagos, a győztes és vesztes hatalmak érveit objektíven mérlegelő, nem nacionalista, minden magyar Olvasó számára, ám leginkább történelemtanárok számára ajánlott könyv. Megrendelhető: ivanyister@gmail.com. 250 oldal. Ára 3000Ft/ darab, több darab vásárlása esetén engedmény. Már olvassák Kaliforniában, a Nagy-Tavak partján ( USA) az erdélyi Hátszegen, Debre

Bár a címlapon elhelyezett meztelen hölgy kissé provokatív, a folyóirat tartalma nagyon is értékes, és a dizájn sem akármilyen, messze felülmúlja a tíz évvel ezelőtt megszokottat. A közölt cikkek közül leginkább az Operaház premierjéről szóló kritika/ajánlás ragadta meg leginkább a fantáziámat, valahogy így kell írni színpadi bemutatóról: mértéktartóan, arányosan, nem agyondicsérve, mégis, felkeltve az érdeklődést. Akit a film- és színháztörténet érdekel, bizonyára szívesen fogadják Kővári Orsolya Lugosi Béláról szóló írását, aki nemcsak Drakula volt, hanem komoly színművész is- de azért a világélvonalba, legalábbis utóbbi kategóriába sohasem tartozott. Annak külön örülök, hogy sakkfeladvány is került a lapba, ugyanis az utóbbi időben valóságos sakk-ellenes hadjárat bontakozott ki a lapok hasábjain, mondván: pókerezni érdekesebb. A sakkban van valami klasszikus, valami modernül nemes, olyasvalami, ami más játékokból, így a számítógépes tűzijátékokból is, hiányzik. A póker is felszínes