Bejegyzések

József Attila címkéjű bejegyzések megjelenítése

Varga Domokos:Íróiskola

 Mielőtt kézbe vettem Varga Dmokos: íróiskola című könyvét, bevallom, voltak bizonyos kételyeim. Meg lehet tanulni az írást? Tanulás útján lehet valakiből jó regényír, novellista, vagy színházak kedvenc drámaírója? Nem valamiféle felsőbb eredetű ihlet hatására alkotnak zseniális műveket az írók, költők? Miután viszont elolvastam a könyvet ( egy délután kellett hozzá, alig tudtam letenni), rájöttem, hogy a helyes válasz a fenti kérdésekre:az írói tehetséget nem lehet iskolás módszerrrel tanulni, viszont egy jó könyvből sok dolgot megtanulhatunk az írásról, irodalomról, az irodalom történetéről. Mit is érdemes megtanulnunk? Például azt, hogy az író, különösen a prózaíró, nem feltétlenül ura hősei életének. Van, hogy a regény végén a hős egyszer csak meghal, és az író nem tehet ez ellen semmit. Ezt látja, ez jön a regény cseekményéből, így( kissé blazírt szóval) logikus. Sokszor az írót vezeti a tolla, megtanul írni a toll, az író csak eszköz marad, aki a tollat ( 21.századi értelemben: a

Kukorelly Endre:Porcelánbolt.Kedvenxcekről.Olvasókönyv

 Különös irodalomtörténet.Mintha nem lenne benne összefüggés, mintha mozaikszerű lenne a látás. Pedig nagyon is van, csak el kell olvasni az egészet. És nem szabad prekoncepcióval közelíteni felé, hiszen nem sajttál ez, hanem irodalom.  Kukorelly Endre megszerettette velem az irodalomtörténetet, azáltal, hogy teljesen szabadon ír róla. A Porcelánbolt.Kedvencxekről. Olvasókönyv egyetlen vezérlőelve, rendszerezőelve a magas szintű és korrektül használt művészi szabadság. Kicsit szemezgetek Kukorelly könyvéből, némelyes reflexiókkal látom el, de ennek csak az a célja, hogy rávegyem a Kedves Látogatót, hogy Mégkedvesebb Olvasóvá váljon. Ha nem sikerült, az az én hibám. ( Ne túlozzak!) Kezdjük a közepén, mert hol máshol érdemes kezdeni egy könyvet...Kukorelly rövid esszét ír Edgar Allan Poe novelláiról Ez igaz? címmel. Olvasás közben végig azon gomdolkodtam: ugyan mi választja el a Krimiolvasót a Nem-Krimiolvasótól. (Szerző az utóbbi táborba sorolja magát. Ha esetleg meggondolná, akkor kezd

Zalán Tibor legszebb versei

 2016-ban jelent meg az AB-ART kiadásában, Jankovics József szerkesztésében a Zalán tibor legszebb versei című kötet. Nagyon magas színvonalú tartalom, a magyar költészet legnagyobbjait idéző versek, és rendkívül igényes forma jellemzi a kötetet.  Amikor néhány évvel ezelőtt magyartanár kollégámmal beszélgettünk Zalán Tiborról, ő rögtön rávágta: ahá, az az avantgarde költő! Ha elolvassuk ezeket a Legszebb Verseket, ezt a besorolást csak korlátozottan fogadhatjuk el. A 21.századi európai költészetben már-már természetes, hogy az alkotó a legváltozatosabb, olykor a kánonon kívül eső formákkal kísérletezik. Zalán Tibor gyűjteményes kötetében akad szabadvers, elképesztően hosszú, az első sorokat zengő címekkel, akad itt négysoros szakaszokra bontott versciklus, klasszikus tájleíró vers, háromsoros miniatűr. Zalán Tibor igyekszik minden hangszeren játszani, s mi, Olvasók, igencsak élvezzük ezt a nem mindennapi irodalmi kórusmuzsikát.  Minden literátor kicsit képzőművész is. A kép elrajzolód

Petri György:A szabadság hagyománya

 Alcím:A magyar politikai költészet klasszikusai. Petri Györggyel beszélget Kisbali László és Mink András. Különös könyv ez. Nagyon szeretem,amikor költők értelmezik más költők verseit. Petri György és beszélgetőtársai arra vállalkoztak,hogy beszélgetve elemzik újra a magyar költészet legnagyobb politikai verseit. Ezek az elemző-beszélgetések alkotják A szabadság hagyománya című könyv gerincét. Előtte azonban három kitűnő irodalmár,Keresztury Tibor,Nádasdy Ádám és Radnóti Sándor beszélgetnek Petri György közéleti költészetéről. A diskurzus végső summázata az lehet,hogy Petri költészetében igen nagy súlyt kap a politika,mégsem közelíthető meg az életmű ebből az irányból. Petri mindig is elutasította,hogy értelmiségi véleményvezér legyen. Ő elmondta a saját meglátását társadalmi,közéleti kérdésekről,de nem igyekezett ebben a témában tanítóvá válni. Nem gyűjtött követőket. A Petri által értelmezett versek-sőt,nyugodtan lehet az "újraértelmezett"szót használni-esetében,mintegy el

Csillag Péter:Ady stoplisban

A könyv alcíme:klasszikus magyar írók a futballról. Csillag Péter:Ady stoplisban című könyve sajátos magyar irodalmi tabló. Megmutatja, nagy íróink hogyan viszonyultak a sporthoz, azon belül is leginkább a labdarúgáshoz. Ahogy olvassuk halhatatlan nagyjaink könyveiből, verseiből, újságcikkeiből származó idézeteket, kialakul bennük, Olvasókban, egyfajta tipizálás, arra vonatkozólag, hogyan vélekedtek szellemi nagyjaink a sportról. 1.Az első csoportba azok tartoznak, akik teljes egészében elítélték a versenysportot. Ide sorolhatjuk, Márai Sándort és Szabó Dezsőt. Mindketten úgy érezték, az egyre inkább üzletiessé váló sport figyelemelterelés, a nagy nemzeti és emberi problémáktól való menekülés. 2. A második csoport tagjai elfogadták ugyan a sportot, de különösebben nem érdekelte őket: nagy költőink, íróink zöme ide tartozik. Példaként említjük közülük Pilinszky János, Zelk Zoltán, József Attila,Ottlik Géza, Örkény István ( utóbbi azért szeretett meccsekre járni) nevét. Jómagam Radnó

Simonyi Imre:Különvélemény

Simonyi Imrét, Kelet-Magyarország szülöttét (1920-1974), valahogy nem kezelte tehetségének és érdemének megfelelő módon a magyar irodalmi köztudat. Mentségre legyen mondva, olyan erős volt a magyar költészet a 20. században, hogy bizony nagyon sok tehetség elsikkadt, attól tartok, mindörökre. Pedig a Különvélemény nagyon erős kötet. Simonyi Imre gyűjteményes kötete. Mily gyanús lehetett ez a könyvcím a kommunista cenzoroknak- joggal. Ráadásul olyan emberről volt szó, aki részt vett az 1956-os forradalom-és szabadságharcban, amiért el is ítélték. Csak fokozatosan tért vissza az irodalmi életbe, de ezt olyan jól csinálta, hogy 1974-ben már József Attila- díjat kapott. Simonyi Imrének valóban különvéleménye, a hatalom csúcsán lévőkétől merőben különböző véleménye volt olyan kérdésekről, mint nemzettudat, irodalom helye a társadalomban, avantgarde, József Attila, elidegenedés, parasztság- és még sok ilyen kérdést fel tudnánk sorolni ebből a kötetből. Az utókor szerencséjére azonban Sim

Hernádi Sándor:Beszédművelés

Aki úgy érzi, hogy beszédhibás, vagy éppen gátlásai vannak a nyilvános beszéddel kapcsolatosan, annak feltétlenül ajánlom Hernádi Sándor könyvét, a Beszédművelést. Nagyon hasznos tanácsokat és gyakorlatokat ad, már a beszédtevékenység elejétől. hogyan kell kiállni a nyilvánosság elé, hogyan kell egy beszédet ( vagy éppen prezentációt) elkezdeni, hogyan ejtjük a fontosabb magyar magánhangzókat, mássalhangzókat, hogan építsük ki a hangkapcsolatokat, fejlesszük a hangképzési bázist- mindezekről a témákról kevés elmélet, annál több gyakorlat. S micsoda gyakorlatok! József Attila, Ady, Jankovich Ferenc, Babits Mihály vagy éppen a humoráról híresült Romhányi József- a legparádésabb magyar szövegek. Hétköznapi életből vett példák is akadnak. Persze, minden beszédtankönyvhöz kell kitartás, szorgalom. Anélkül nem megy. De szerintem ezt mindenki tudja. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Itt pedig a Kiadó weboldala: osiriskiado.hu , ahol szinte minden komolyabb témában talál releváns szakirodalm

Háy János:Kik vagytok ti?

Ugye, milyen unalmas tud lenne az a sok iskolai kötelező olvasmány? Az íróik meg olyanok, mintha aranyszoborból születtek volna: mind hibátlanok, csupa bölcseket beszélek, magánéletük pedig oly példás, akár egy protestáns lelkészé. Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, rendhagyó nézőpontból láttatja a magyar irodalmat. Nem revizionista irodalomtörténet-írásról van szó, inkább csak arról, hogy a tankönyvek élettelen szavai megtelnek hússal, megtelnek vérrel. Tudták, hogy Balassi Bálint hírhedt volt a nőkkel való bánásmódja miatt? Hogy Babits Mihálynak, a glorifikált költőfejedelemnek a rímei olykor csikorognak, mondatai pedig magyartalanok? Hogy Móricz Zsigmond attól félt, nehogy olvassák a műveit a magyar falvakban, mert észreveszik, hogy badarság? Hogy Ady Endre saját maga mitizálta önmagát? Hogy József Attila Franciaországban csatlakozott egy meglehetősen szélsőséges politikai csoporthoz? Még ha tudtunk is ezekről: nem kapcsoltuk össze ezeket a tényeket az életművel. Életrajz és műe

Albert Zsuzsa:Odaát esik

A magyar irodalom sokáig nehezen tudott keresztény irodalommá válni. Ady Endrétől József Attilán át Illyés Gyuláig: minden nagy magyar költőnek volt valami baja Istennel- vagy inkább saját magával, amit aztán Istenre vetített ki. Albert Zsuzsának ilyen robblémája nincs. Ő össze tudja egyeztetni a keresztény hitet a költészettel, az irodalommal, a teremtéssel. Odaát esik című kötetében minden az isteni viálgban nyeri el értelmét: a gyász, a táj, a mindennapi apróságok, a szeretet- ideértve mindenféle szeretetet. Albert Zsuzsa költészete nem formai, vállal ő mindenféle formát, ami csak egységbe kerülhet a tartalommal. Nagyom ajánljuk mindenkinek, aki még szereti a szép magyar nyelven írt, keresztény eszmeiségű, de nem politikai és nem kirakatkeresztény költészetet. Kortárs, 2014. Ez pedig a Kiadó nagyon profi és szép weboldala: kortarskiado.hu

David Szamoljov:A fekete nyírfa

A David Szamoljov szovjet-orosz költő válogatott verseit tartalmazó könyv magyarul 1968-ban jelent meg. Ha stílus szerint kellene besorolni Szamoljovot- ami költőnél mindig veszélyes, hiszen nagy valószínűséggel néhány darab mindig kilóg a kategóriából- szóval, Szamoljov leginkább expresszionista. Talán túlzottan is az... Szegény Hamletből már majdnem bokszbajnokot farag ( " Üss hát, Hamlet, s találj a célba/ömöljön, ha romlott a vér!/Lenni, nem lenni- kamilla szirma./Ha hív a cél-üss csak/ne fél!- Hamlet mentségére). A fekete nyírfa című kötet verseiből árad az érzelem, vagy amit Szamoljov annak tart: " Várok dühhel, felizzva, végső/erőmmel ások döngetek.../ Csak ideérne, míg nem késő! Csak idejében jönne meg!- Ihlet). Utóbbi vershez csak annyi megjegyzést fűznék,hogy ha valaki ennyire akarja az ihletet, könnyen lehet, hogy valami mást fog kapni, de azt nagyon. Szamoljov a düh költője. Ez illeszkedik az úgynevezett 68-as korszellemhez, csak éppen Európa másik végére alkal

Popper Péter-Garai László:Sajtópszichológia

A tájékoztatás nemzetközi története elérkezett arra a pontra, hogy fontosabb lett a pszichológia, mint maga a tartalom. Éppen ezért van szüksége minden újságírónak és médiamunkásnak Popper Péter és Garai László: Sajtópszichológia című könyvére. A könyv első részében Popper Péter ad általános képet a pszichológiáról. Mi, laikusok, rengeteget megtudhatunk a kérdezésről-válaszadásról, a pszichológia egyes rész-diszciplináiról, emlékezésről és felejtésről, tanulásról és intelligenciáról, ösztönökről és érzelmekről. Nagyon jó, elegáns stílusban írt, roppant kreatív "tankönyv" ez, és ha egy riporternek interjúkészítés közben csak egyetlen mondata segítségére lesz, már megérte. A könyv második részével viszont nehéz mit kezdeni. A huszadik század nemzedékeiről írott esszé még oké, ám Lear király történetét valahogy nehezen sikerül a mába adaptálni. Maradandó értékű viszont a József Attila szellemi fejlődését taglaló fejezet. Újságíróként magam is találkoztam zsenikkel. Összesség

Hét évszázad magyar versei III.

A Hét évszázad magyar versei című antológiát a mára meglehetősen rosszhírűvé vált Király István irodalomtörténész és munkatársai válogatták, a kor viszonyaihoz képest meglehetősen okosan. Az 1960-as években járunk, muszájból tehát be kellett tenni a csapatba néhány szocreál költőt, a III. kötet nagy részét, viszont Illyés Gyula, József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Nagy László, és végül de nem utolsósorban József Attila költeményei teszik ki. A több, mint ezeroldalas könyv nagy része tehát még a 21. században is olvasható. Csakhogy... Bármilyen nagyszerű költők szerepeljenek is a könyvben, két negatív tendencia világosan kiszűrhető: 1. A magyar irodalom a 20. század végén alaposan eltávolodott az emberi lét végső okától és céljától: Istentől. A magyar költők- szándékuk szerint-  folyton Istent keresték, keresték őt a természetben, a szerelemben, a kőművesmesterségben, a nagymama evésre hívó szavában, a Szabadság-híd újjáépítésében, csak éppen abban nem, ami Isten valójában. Is

Tiszatáj, 2007/6.

A Szegeden megjelenő folyóirat 2007.júniusi számának tartalmából: Maurits Ferenc verse az ötvenes évek világát eleveníti meg- Dobai Péter megjelenés előtt álló kötetéből ad ízelítőt- Részlet Grecsó Krisztián: Doktor Urak című regényéből- Latzkovics Miklós ironikus hangvételű kisprózája: Labada, a bokszoló ( Moldova György hatása erős- GBP), Turczi István egy Faludy Györggyel eltöltött délután emlékét villantja fel József Attila-tanulmányok: a költő Marxhoz, Hegelhez, Freudhoz való viszonyát elemzik- Választ kapunk arra a kérdésre: marxista volt-e József Attila?- Domokos Mátyás könyve Illyés és József Attila viszonyáról tisztázza a két költő-óriás viszonyát.