Könyvekről mindenkinek

 A magyar irodalomtörténet-írásban nem gyakori,hogy egy kötetben két író munkasságát tárgyalja a Szerző. Szilágyi Márton kiváló könyvének témája indokolja ezt a fajta "dualizálást".Petőfi Sándor és Jókai Mór ugyanis számtalan módon és esetben hatottak egymásra. Talán túl merész kijelentés recenzens részéről,hogy Petőfi nem lett volna Petőfi Jókai nélkül,illetve Jókai nem lett volna Jókai Petőfi nélkül...Mindenesetre A magyar romantika ikercsillagai című könyv számtalan ténybeli adalékot mutat erre a szoros egymásrahatásra. E rövid könyvajánlóban,úgy érzem,méltatlan lenne Szilágyi Márton könyvét minden összefüggésében tárgyalni. Ehelyett recenzens néhány gondolatát,reflexióját mutatná be,hogy ezzel is kedvet teremtsen az olvasáshoz. 1. A nagyközönség,de például az irodalommal hivatásszerűen foglalkozók számára is ismeretlenek azok az adatok,tények,melyek a két nagyság személyes kapcsolatáról árulkodnak. Jómagam jártam irodalom szakra,de nem tudtam,hogy Jókai első,végül is nem ...

 A huszadik század első felében Jókai Mór maga volt a magyar prózairodalom. Senki nem kérdőjelezte meg írói nagyságát, generációk nőttek fel nagyszerűbbnél nagyszerűbb könyvein. Aztán eljött a második világháború vége, egyben a kibontakozó hidegháború kezdete. Magyarországon a kultúra és a könyvkiadás irányítását a kommunisták ragadták magukhoz. Ők meglehetősen gyanakodva fogadták Jókai Mór írói életművét és személyiségét. Reakciósnak, túl polgárinak tartották, inkább a kortárs szocialista-realista irodalomra helyezték a hangsúlyt. Az 1960-as években aztán oldódott a Jókait ( is) körülvevő fagyos légkör, újra elkezdték könyveit kiadni ( egész sorozatot szenteltek életművének), Jókai a legolvasottabb magyar íróvá vált- halála után több, mint öt évtizeddel. Lengyel Dénes könyve hosszú idő után az első olyan munka volt, mely beható módon, magas szakmaisággal, de a művelt laikus Olvasó számára is érhető módon elemezte a Jókai-életmű egészét. Lengyel Dénes irodalomtörténeti műve maga is...

 Egy nagyon örvendetes kulturális hírt szeretnék megosztani Kedves Látogatóinkkal. A magyar Országgyűlés a 2025. évet Jókai Mór Emlékévvé nyilvánította ( valamint Klebelsberg Kúnó Emlékévvé, de erről majd egy másik bejegyzésben). A magyar irodalom egyik legnagyobbja 1825-ben, 200 éve született. Az emlékévvé nyilvánítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy országszerte rendezvényeket, megemlékezéseket, élő műsorokat tartanak a nagy íróról, a magyar prózairodalom egyik legnagyobb alakjáról. Talán film is készül a kiváló író életéről.  Mi itt, a könyvajánló blogon, természetesen szintén emlékezünk Jókaira- és kortársaira. Úgyhogy ne lepődjön meg a Látogató, ha az elkövetkezendő időkben egyre több Jókai- könyvajánlót, vele kapcsolatos irodalomtörténeti szakirodalom-ismertetőt talál. Figyelmünk kiterjed a kortársakra is, úgymint Petőfi, Arany, Kossuth, és a többiek. Jó kis csapat voltak, a magyar történelem és irodalom egyik legnagyszerűbb szakasza a 19.század.  Mindemellett továb...

 Szabó Magda:Nekem a titok kell című könyvében az írónő kötetben meg nem jelent írásai olvashatók, Dr.Urbán László válogatásában és összeállításában. Nagyon magas színvonalú irodalmi alkotások, levelek olvashatók a könyvben. E könyvajánlóban kiemelünk néhányat e kötet remek darabjai, ékszer-gyöngyei közül, reflektálunk ezekre, remélvén, hogy ezzel teremtünk kedvet az olvasáshoz.  Hat részre oszlik a könyv:novellák, tárcák, vallomások, levelek, interjúk, versek ( Szabó Magda ugyanis költőként indult). Kezdjük a novellákkal! A Valami című remekmű főhőse egy öregasszony ( szimbóluma lehet a magyar öregek sorsának), akinél eljött az az időszak, hogy egészségi okok miatt ápolásra szorul. Visszagondol elmúlt életére, fiatalságára, a nehézségekre, melyek anyaságát kísérték. Meghívja három gyermekét egy közös ebédre, hogy ott megbeszéljék a mama további sorsát. Kiderül, hogy a néni kedvenc gyermeke a legrosszabb, leghisztisebb, iskolában legrosszabbul teljesítő kislány, Olga volt.Vajo...

 Martin Edwards könyve hiánypótló a hazai irodalomtörténeti művek között. Magyar nyelven ugyanis még nem született olyan átfogó, a krimi történetét taglaló munka, mely kielégíthette volna a műfaj szerelmeseit, a klasszikus és modern krimi rajongóit. Az Így éltek ők, a krimi klasszikusai nem egyszerű életrajz-gyűjtemény, hanem rendkívül alapos, mégis jól megírt irodalomtörténeti munka. Az alábbi könyvajánlóban spoiler helyett néhány észrevételt szeretnék tenni ehhez a rendkívül alapos könyvhöz- úgy is, mint egy blog írója, úgy is, mint a krimi kedvelője ( ha nem is rajongója).  1. A krimi része lett az irodalomnak, akármit is szólnak ehhez az esztéták.Ezen állításnka némileg ellentmond, hogy sokszor maguk a krimiírók sem értékelték művüket a " komoly" irodalommal egy szinten, Milne vagy maga Conan Doyle például nem sokra tartotta a krimit. Ugyanakkor ez a műfaj számtalan módon hatott a hagyományos szépirodalomra, s ez az állítás fordítva is igaz. Jó krimit írni pedig egyáltalá...

 George Sava ( 1903-1996) Londonban magánpraxist folytató sebészorvos volt. Csengettek című könyve az 1930-as évek nagy orvosi sztorijaiból ad közre néhányat, persze, hogy autentikus legyen, mindegyiknek Sava doktor a főhőse. Megannyi megható emberi történet,félreértéseken alapuló humor, orvosi kudarcok és sikerek, új eljárások és bevált módszerek adaptálva a 20.század harmincas éveinek világához- 19 történet, realista módon leírva. A Csengettek című könyv olvastatja magát, ha egyszer elkezdtük, nincs az a pénz, amiért letennénk. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány történetet kiemelünk a sokból, reflektálunk ezekre, hogy így faragjunk kedvet az olvasáshoz. Irodalomtörénetileg annyit érdemes mondani, hogy az 1930-as években kezdett megjelenni a brit könyvpiacon az orvosi bestseller. Sava könyve is az lett, ám igen magas színvonalú és nagyon életszerű, tekintve, hogy praktizáló orvos eseteiből állt össze.  A Meghasadt a szíve, némileg spoileres című novella főhőse öt olasz, akik...

 Szabó Magda:Csigaház című könyve irodalomtörténeti jelentőségű. Sokáig ugyanis úgy tudtuk, hogy az írónő első jelentős prózai műve az 1958-ben megjelent Freskó című regény. Aztán, miután Szabó Magda 2007-ben itthagyott bennünket, megkezdődött a hagyaték rendezése.A rendezés során pedig előkerült egy füzet,Csigaház felirattal. Szabó Magda 1944-ben írt regényét tartalmazta. Az írónő ekkor 26 éves volt. Azért érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert: - irodalomtörténeti jelentőségű - emberábrázolása nagyon árnyalt, már előrevetíti a későbbi Szabó Magdát - maga az egész mű nagyon modern, lüktető.Szabó Magda jó látja korának társadalmi-politikai viszonyait. A Csigaház című regény Bécsben játszódik, az 1938-as Anschluss után. A Csigaház Bécs első toronyházának neve, tizenkét emeletes, liftes, a korban ezt már valóságos felhőkarcolónak tekintették. Ebben a házban futnak össze a cselekményszálak.  Kemenes Júlia fiatal lány, orvosprofesszor apjával és annak második feleségével lakik Pest...

 Különös irodalomtörténet.Mintha nem lenne benne összefüggés, mintha mozaikszerű lenne a látás. Pedig nagyon is van, csak el kell olvasni az egészet. És nem szabad prekoncepcióval közelíteni felé, hiszen nem sajttál ez, hanem irodalom.  Kukorelly Endre megszerettette velem az irodalomtörténetet, azáltal, hogy teljesen szabadon ír róla. A Porcelánbolt.Kedvencxekről. Olvasókönyv egyetlen vezérlőelve, rendszerezőelve a magas szintű és korrektül használt művészi szabadság. Kicsit szemezgetek Kukorelly könyvéből, némelyes reflexiókkal látom el, de ennek csak az a célja, hogy rávegyem a Kedves Látogatót, hogy Mégkedvesebb Olvasóvá váljon. Ha nem sikerült, az az én hibám. ( Ne túlozzak!) Kezdjük a közepén, mert hol máshol érdemes kezdeni egy könyvet...Kukorelly rövid esszét ír Edgar Allan Poe novelláiról Ez igaz? címmel. Olvasás közben végig azon gomdolkodtam: ugyan mi választja el a Krimiolvasót a Nem-Krimiolvasótól. (Szerző az utóbbi táborba sorolja magát. Ha esetleg meggondolná, a...

 Tasi József könyve új, eddig még fel nem használt dokumentumok alapján is vizsgálja meg József Attila költészetének néhány aspektusát illetve életrajzának az irodalomtörténet által eddig nem kellő alapossággal kutatott kérdését. Leginkább irodalommal hivatásszerűen foglalkozók, egyetemi oktatók és hallgatók,magyartanárok számára ajánljuk ezt a könyvet. Néhány, számomra fontosnak tartott tényt, adalékot emelnék ki a könyvből, remélhetőleg rávezetvén ezzel a Kedves Látogatót a könyv alapos áttunulmányozására.  Tasi József könyvének bevezető-címadó tanulmánya részletesen, címekre lebontva elemzi József Attila könyvtárát. Számomra már elsőre feltűnt, milyen kevés ebben a könyvtárban a valódi történetírói munka. Míg rengeteg marxista könyvet találunk az olvasmányok között, igazi történetírói munkát alig. Ez valahol elővetíti- megmagyarázza József Attila társadalomról való gondolkodásának egyoldalúságát. Akad a könyvtárban Max Weber, aztán egy Magyarország 1927. évi parával és kere...

Ugye, milyen unalmas tud lenne az a sok iskolai kötelező olvasmány? Az íróik meg olyanok, mintha aranyszoborból születtek volna: mind hibátlanok, csupa bölcseket beszélek, magánéletük pedig oly példás, akár egy protestáns lelkészé. Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, rendhagyó nézőpontból láttatja a magyar irodalmat. Nem revizionista irodalomtörténet-írásról van szó, inkább csak arról, hogy a tankönyvek élettelen szavai megtelnek hússal, megtelnek vérrel. Tudták, hogy Balassi Bálint hírhedt volt a nőkkel való bánásmódja miatt? Hogy Babits Mihálynak, a glorifikált költőfejedelemnek a rímei olykor csikorognak, mondatai pedig magyartalanok? Hogy Móricz Zsigmond attól félt, nehogy olvassák a műveit a magyar falvakban, mert észreveszik, hogy badarság? Hogy Ady Endre saját maga mitizálta önmagát? Hogy József Attila Franciaországban csatlakozott egy meglehetősen szélsőséges politikai csoporthoz? Még ha tudtunk is ezekről: nem kapcsoltuk össze ezeket a tényeket az életművel. Életrajz és műe...

A könyv alcíme:Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban Jan Assman könyve a kultúra és az írásos történelem keletkezéséről szól. Arról, hogy a különböző kultúrák megemlékezési formái hogyan segítették vagy gátolták az adott közösség fejlődését, koherens szellemi gyarapodását. A könyv első része általános elméleti ismereteket és véleményeket tartalmaz. Nagyon szimpatikus, hogy Assman túllép a fogalmak puzta definiálásán, rendszerbe szervezve tudatosítja elméleti alapállását. Használja a kontraprezentív emlékezés és az anakron struktúra fogalmát. Foglakozik rítus és szöveg különbségével, ritualizálástól a textualizálásig tartó folyamatot szükségszerűnek tartja. Véleménye szerint az etnogenezis textualizálása felerősíti a kollektív identitás alapszerkezetét. Részletesen elemzi integráció és központosítás különbségét. A könyv második része négy esettanulmányt tartalmaz. A görög, a héber, a hettita és az egyiptomi kultárn keresztül mutatja be, hogyan alakultak ki a...