Könyvekről mindenkinek

 Szabó Magda:Nekem a titok kell című könyvében az írónő kötetben meg nem jelent írásai olvashatók, Dr.Urbán László válogatásában és összeállításában. Nagyon magas színvonalú irodalmi alkotások, levelek olvashatók a könyvben. E könyvajánlóban kiemelünk néhányat e kötet remek darabjai, ékszer-gyöngyei közül, reflektálunk ezekre, remélvén, hogy ezzel teremtünk kedvet az olvasáshoz.  Hat részre oszlik a könyv:novellák, tárcák, vallomások, levelek, interjúk, versek ( Szabó Magda ugyanis költőként indult). Kezdjük a novellákkal! A Valami című remekmű főhőse egy öregasszony ( szimbóluma lehet a magyar öregek sorsának), akinél eljött az az időszak, hogy egészségi okok miatt ápolásra szorul. Visszagondol elmúlt életére, fiatalságára, a nehézségekre, melyek anyaságát kísérték. Meghívja három gyermekét egy közös ebédre, hogy ott megbeszéljék a mama további sorsát. Kiderül, hogy a néni kedvenc gyermeke a legrosszabb, leghisztisebb, iskolában legrosszabbul teljesítő kislány, Olga volt.Vajon Olga ma

 Martin Edwards könyve hiánypótló a hazai irodalomtörténeti művek között. Magyar nyelven ugyanis még nem született olyan átfogó, a krimi történetét taglaló munka, mely kielégíthette volna a műfaj szerelmeseit, a klasszikus és modern krimi rajongóit. Az Így éltek ők, a krimi klasszikusai nem egyszerű életrajz-gyűjtemény, hanem rendkívül alapos, mégis jól megírt irodalomtörténeti munka. Az alábbi könyvajánlóban spoiler helyett néhány észrevételt szeretnék tenni ehhez a rendkívül alapos könyvhöz- úgy is, mint egy blog írója, úgy is, mint a krimi kedvelője ( ha nem is rajongója).  1. A krimi része lett az irodalomnak, akármit is szólnak ehhez az esztéták.Ezen állításnka némileg ellentmond, hogy sokszor maguk a krimiírók sem értékelték művüket a " komoly" irodalommal egy szinten, Milne vagy maga Conan Doyle például nem sokra tartotta a krimit. Ugyanakkor ez a műfaj számtalan módon hatott a hagyományos szépirodalomra, s ez az állítás fordítva is igaz. Jó krimit írni pedig egyáltalá

 George Sava ( 1903-1996) Londonban magánpraxist folytató sebészorvos volt. Csengettek című könyve az 1930-as évek nagy orvosi sztorijaiból ad közre néhányat, persze, hogy autentikus legyen, mindegyiknek Sava doktor a főhőse. Megannyi megható emberi történet,félreértéseken alapuló humor, orvosi kudarcok és sikerek, új eljárások és bevált módszerek adaptálva a 20.század harmincas éveinek világához- 19 történet, realista módon leírva. A Csengettek című könyv olvastatja magát, ha egyszer elkezdtük, nincs az a pénz, amiért letennénk. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány történetet kiemelünk a sokból, reflektálunk ezekre, hogy így faragjunk kedvet az olvasáshoz. Irodalomtörénetileg annyit érdemes mondani, hogy az 1930-as években kezdett megjelenni a brit könyvpiacon az orvosi bestseller. Sava könyve is az lett, ám igen magas színvonalú és nagyon életszerű, tekintve, hogy praktizáló orvos eseteiből állt össze.  A Meghasadt a szíve, némileg spoileres című novella főhőse öt olasz, akik egyszerr

 Szabó Magda:Csigaház című könyve irodalomtörténeti jelentőségű. Sokáig ugyanis úgy tudtuk, hogy az írónő első jelentős prózai műve az 1958-ben megjelent Freskó című regény. Aztán, miután Szabó Magda 2007-ben itthagyott bennünket, megkezdődött a hagyaték rendezése.A rendezés során pedig előkerült egy füzet,Csigaház felirattal. Szabó Magda 1944-ben írt regényét tartalmazta. Az írónő ekkor 26 éves volt. Azért érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert: - irodalomtörténeti jelentőségű - emberábrázolása nagyon árnyalt, már előrevetíti a későbbi Szabó Magdát - maga az egész mű nagyon modern, lüktető.Szabó Magda jó látja korának társadalmi-politikai viszonyait. A Csigaház című regény Bécsben játszódik, az 1938-as Anschluss után. A Csigaház Bécs első toronyházának neve, tizenkét emeletes, liftes, a korban ezt már valóságos felhőkarcolónak tekintették. Ebben a házban futnak össze a cselekményszálak.  Kemenes Júlia fiatal lány, orvosprofesszor apjával és annak második feleségével lakik Pesten, egy v

 Különös irodalomtörténet.Mintha nem lenne benne összefüggés, mintha mozaikszerű lenne a látás. Pedig nagyon is van, csak el kell olvasni az egészet. És nem szabad prekoncepcióval közelíteni felé, hiszen nem sajttál ez, hanem irodalom.  Kukorelly Endre megszerettette velem az irodalomtörténetet, azáltal, hogy teljesen szabadon ír róla. A Porcelánbolt.Kedvencxekről. Olvasókönyv egyetlen vezérlőelve, rendszerezőelve a magas szintű és korrektül használt művészi szabadság. Kicsit szemezgetek Kukorelly könyvéből, némelyes reflexiókkal látom el, de ennek csak az a célja, hogy rávegyem a Kedves Látogatót, hogy Mégkedvesebb Olvasóvá váljon. Ha nem sikerült, az az én hibám. ( Ne túlozzak!) Kezdjük a közepén, mert hol máshol érdemes kezdeni egy könyvet...Kukorelly rövid esszét ír Edgar Allan Poe novelláiról Ez igaz? címmel. Olvasás közben végig azon gomdolkodtam: ugyan mi választja el a Krimiolvasót a Nem-Krimiolvasótól. (Szerző az utóbbi táborba sorolja magát. Ha esetleg meggondolná, akkor kezd

 Tasi József könyve új, eddig még fel nem használt dokumentumok alapján is vizsgálja meg József Attila költészetének néhány aspektusát illetve életrajzának az irodalomtörténet által eddig nem kellő alapossággal kutatott kérdését. Leginkább irodalommal hivatásszerűen foglalkozók, egyetemi oktatók és hallgatók,magyartanárok számára ajánljuk ezt a könyvet. Néhány, számomra fontosnak tartott tényt, adalékot emelnék ki a könyvből, remélhetőleg rávezetvén ezzel a Kedves Látogatót a könyv alapos áttunulmányozására.  Tasi József könyvének bevezető-címadó tanulmánya részletesen, címekre lebontva elemzi József Attila könyvtárát. Számomra már elsőre feltűnt, milyen kevés ebben a könyvtárban a valódi történetírói munka. Míg rengeteg marxista könyvet találunk az olvasmányok között, igazi történetírói munkát alig. Ez valahol elővetíti- megmagyarázza József Attila társadalomról való gondolkodásának egyoldalúságát. Akad a könyvtárban Max Weber, aztán egy Magyarország 1927. évi parával és kereskedelmév

Ugye, milyen unalmas tud lenne az a sok iskolai kötelező olvasmány? Az íróik meg olyanok, mintha aranyszoborból születtek volna: mind hibátlanok, csupa bölcseket beszélek, magánéletük pedig oly példás, akár egy protestáns lelkészé. Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, rendhagyó nézőpontból láttatja a magyar irodalmat. Nem revizionista irodalomtörténet-írásról van szó, inkább csak arról, hogy a tankönyvek élettelen szavai megtelnek hússal, megtelnek vérrel. Tudták, hogy Balassi Bálint hírhedt volt a nőkkel való bánásmódja miatt? Hogy Babits Mihálynak, a glorifikált költőfejedelemnek a rímei olykor csikorognak, mondatai pedig magyartalanok? Hogy Móricz Zsigmond attól félt, nehogy olvassák a műveit a magyar falvakban, mert észreveszik, hogy badarság? Hogy Ady Endre saját maga mitizálta önmagát? Hogy József Attila Franciaországban csatlakozott egy meglehetősen szélsőséges politikai csoporthoz? Még ha tudtunk is ezekről: nem kapcsoltuk össze ezeket a tényeket az életművel. Életrajz és műe

A könyv alcíme:Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban Jan Assman könyve a kultúra és az írásos történelem keletkezéséről szól. Arról, hogy a különböző kultúrák megemlékezési formái hogyan segítették vagy gátolták az adott közösség fejlődését, koherens szellemi gyarapodását. A könyv első része általános elméleti ismereteket és véleményeket tartalmaz. Nagyon szimpatikus, hogy Assman túllép a fogalmak puzta definiálásán, rendszerbe szervezve tudatosítja elméleti alapállását. Használja a kontraprezentív emlékezés és az anakron struktúra fogalmát. Foglakozik rítus és szöveg különbségével, ritualizálástól a textualizálásig tartó folyamatot szükségszerűnek tartja. Véleménye szerint az etnogenezis textualizálása felerősíti a kollektív identitás alapszerkezetét. Részletesen elemzi integráció és központosítás különbségét. A könyv második része négy esettanulmányt tartalmaz. A görög, a héber, a hettita és az egyiptomi kultárn keresztül mutatja be, hogyan alakultak ki a