Könyvekről mindenkinek

Silas Weir Mitchell 19. századi amerikai idegsebész volt. Nagyon haladó módon gondolkodott az elme- és idegbetegségekről. Gyűlölte a kortárs kollégái által alkalmazott erőszakos módszereket, az elektrosokkot, az elmegyógyintézetben történő fogvatartást. Fat and Blood ( Zsír és vér) című könyve 1877-ben jelent meg, voltaképpen arról szól, hogy: Minden elmebetegség alapja az, hogy valamiből túl sok gyűlik fel az emberi szervezetben. Ezért aztán vigyázni kell, hogy a vérben ne gyűljenek fel a zsírok, mert az- túl a nemkívánatos testi tüneteken- elmebetegségeket is okozhat. A gyógyszer pedig: pihenés és fogyókúra. Ezt akár a 21.században is írhatta volna, úgyhogy nyugodtan kijelenthetjük: Silas Weir Mitchell évtizedekkel megelőzte korát. xxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: keresztenyeknek.blogspot.com

A könyv alcíme: Egy idegsebész tapasztalatai a túlvilágról Nagyon vegyes érzésekkel forgattam ezt a könyvet. Biztos vagyok benne, hogy Szerzője, Dr. Eben Alexander, kitűnő orvos. Nagyon sajnálom őt azokért a keserves betegségekért, melyeken keresztül kellett mennie. Azt is elhiszem, hogy kómában fekve tapasztalt valami olyat, amilyet korábban, egészségesen élve, nem. Csakhogy... Az egész megtapasztalásból valami olyan misztikus következtetést vont le, mely mind a józan ésszel, mind a keresztény hitelvekkel ellenkezik. A doktor szerint van egy Mag, mely teremtette és irányítja a világot, az evilágot és túlvilágot is, és az ő lelke ennek a Magnak a birodalmában járt, miközben teste kómában feküdt, és sorvadt. A Halálközeli Élmények ( HKÉ) megtapasztalása- ha egyáltalán léteznek halálközeli élmények...- sokakat helytelen következtetésekre irányít. Valamiféle, leginkább a keleti kultuszokra emlékeztető " másik világ", vagy " Nirvána" jut eszükbe, pedig nem erről van