Könyvekről mindenkinek

 Mielőtt ezt a könyvet kézbe vettem, s kinyitottam volna az első oldalon, két, kissé aggodalmas kérdést tettem föl magamnak. 1. Lehet-e még újat mondani Jókai Mórról? Nem lehetséges, hogy az elmúlt idők irodalomtörténészei már mindent megírtak a magyar irodalom ikonikus alakjáról? Tud-e még bármi újat közölni az érdeklődő olvasóközönséggel a 20.század végének irodalomtörténésze? Nagy Miklós:Jókai Mór cím könyve azt bizonyítja, hogy igen.Az egyes témákkal, területekkel kapcsolatban számtalan rész-megállapítás helyezi új megvilágításba a folyamatokat, nyelvi elemeket,történelem-értelmezést és nem utolsósorban a feledhetetlen Jókai-karaktereket.  2. A másik aggodalmam a következő volt:a modern irodalomtudomány más réges-régen túl van az egyoldalú történeti megközelítésen. Lehet-e olyan tudományos könyvet írni, melyben fellelhetők a modern irodalomtudomány eredményei, de azért megőrződnek a történeti szemlélet pozitív elemei is? S ha igen, lehet-e ilyen könyvet írni 19.századi, alapkőnek s

 A huszadik század első felében Jókai Mór maga volt a magyar prózairodalom. Senki nem kérdőjelezte meg írói nagyságát, generációk nőttek fel nagyszerűbbnél nagyszerűbb könyvein. Aztán eljött a második világháború vége, egyben a kibontakozó hidegháború kezdete. Magyarországon a kultúra és a könyvkiadás irányítását a kommunisták ragadták magukhoz. Ők meglehetősen gyanakodva fogadták Jókai Mór írói életművét és személyiségét. Reakciósnak, túl polgárinak tartották, inkább a kortárs szocialista-realista irodalomra helyezték a hangsúlyt. Az 1960-as években aztán oldódott a Jókait ( is) körülvevő fagyos légkör, újra elkezdték könyveit kiadni ( egész sorozatot szenteltek életművének), Jókai a legolvasottabb magyar íróvá vált- halála után több, mint öt évtizeddel. Lengyel Dénes könyve hosszú idő után az első olyan munka volt, mely beható módon, magas szakmaisággal, de a művelt laikus Olvasó számára is érhető módon elemezte a Jókai-életmű egészét. Lengyel Dénes irodalomtörténeti műve maga is az

Nagyon népszerű,a magyar irodalom alapművei közé tartozó regény. Íme,gy rövid tömör olvasónapló. I.Egy különc 1822-ből A Törikszakad fogadóban találkozik egymással Kárpáthy János úr és Kárpáthy Abellino. Béla pénzt kér nagybátyjától, de az nem ad. Legfőbb kifogása, hogy Abellino, azaz Béla, párizsban költi el a pénzt. Az unokaöccs bosszút fogad.  II. Alku egy élő ember bőrére Párizsban Abellino kölcsönt próbál kérni Monsieur Griffardtól, az egyik legnagyobb bankártól. Kiderül, a bankár mindenről értesül, ami János úr közelében történik. Leendő öröksége rovására hitelez Abellinonak, egymillió frankot.  III.Rouseau sírjánál Az ermenonvelli-i erdőben három magyar ifjú sétál: Miklós, István és Rudolf. a nagy fraia filozófus sírjához mennek. Találkoznak egymunkással, aki szintén oda igyekszik. Leróják kegyeletüket, de a sír rendkívül rossz állapotban van. Vita robban ki, fejlúdhet-e Magyarország. Megállapodnak, holnap elmennek az ifjú óriások klubjába. IV. Az ifjú óriások  Párizs ifjúságáne