Könyvekről mindenkinek

 Paul Kanut Schäfer német író ( 1922-2016) a szórakoztató bestseller-műfajok szinte mindegyikében jártas volt. Halott vagy, angyalom című könyve magában foglalja a kísértethistória, a klasszikus krimi, és a kalandregény stílusjegyeit, ráadásul megjelennek benne a posztmodernre jellemző írói technikkák,tendenciák is. Szokásunk szerint egy rövid spoilerrel szeretnék kedvet és hangulatot teremteni ehhez a nagyon érdekes könyvhöz.  A fiktív cselekmény helyszíne egy angliai falu, bizonyos Auburn, mely nem tartozik az iparosítás nagy nyertesei közé, megmaradt mezőgazdasági- és egyben igen szegény- településnek. Idő: a 19.század vége. A Cashman család a környék leggazdagabb vállalkozó családja, apuka, az eső generációs milliomos kissé faragatlan ficckó, de azért rendes embernek tartják. Vasútépítéssel, bányászattal foglalkoznak cégei, igencsak eredményesen. Cashmannak van egy lánya, Emilie, aki- legalábbis apuka szemében- óriási hibát követ el:beleszeret egy nevenincs költőbe, Sidney Keirbe.

 Visky Árpád: Kitelepítés című könyve a huszadik századi kommunista diktatúrák okozta szenvedésről szól. A történelem borzalmai, torzított valósága belép egy romániai magyar református lelkész családjának életébe. Ám ugyanakkor megjelenik a műben az emberség, az elnyomott lélek olykori lázadása, gyakori alkalmazkodása. Nem szégyellem bevallani: volt, hogy könnyeztem olvasás közben. Megkönnyeztem a csodát, azt az életerőt, mely a legnehezebb pillanatokban, a legreménytelenebb órákban és a legteljesebb kiszolgáltatottságban is megőrzi emberi valóságát.  A Kitelepítés, mint életrajzi ihletettségű regény, voltaképpen több, egymással összefonódó történet- mint ahogy a történelem is összefonodó történetek kusza halmaza. Egy romániai magyar református lelkészt a kommunista diktatúra koncepciós perben börtönre ítél, s ahogy az ott, abban az abszurd diktatúrában szokás:ilyenkor a családot is kitelepítik. Méghozzá egy " Istentől elhagyott" vidékre, a szúnyogos Duna deltájába, messze mi

 A Helikon Kiadó válogatást készített Agatha Christie adventi és karácsonyi témájú novelláiból,elbeszéléseiből. Kitűnő ötlet és remek megvalósítás. Itt van mindenki,aki Agatha Christie világában számít:Hercule Poirot,Tummy és Tuppence,Parker Pyne,Mr.Quin és az elmaradhatatlan Miss Marple. Szórakoztató,izgalmas történet kerekedett nyomozásaikból,egy kitűnő könyv,amit minden krimikedvelőnek szívből ajánlunk.A kötetben szereplő művek igazi angol krimik. Itt most nem "spoilerezünk",ahogy mostanában divatosan mondják,csak egy-két történetet emelünk ki a tizenháromból. Hercule Poirot mester a főhőse a Karácsonyi kaland című elbeszélésnek. Poirot-t valami titokzatos körülmények között eltűnt gyémánt miatt meghívják egy kedvesnek tűnő társasagba,töltse velük a karácsonyt-ami persze hamisítatlan angol módon megrendezett,pulykával,pudinggal. Poirot azonban levelet kap:ne egyen a karácsonyi pudingból!Ráadásul a mindenütt ott kotnyekeskedő,de igencsak életvidám gyerekek még egy csínyt is

A könyv magyarra fordított címe:A remény testamentuma:Martin Luther King legfontosabb írásai és szónoklatai. Ha valakinek azt mondjuk: Martin Luther King, eszébe jut a polgárjogi mozgalom, a faji egyenlőségért való küzdelem. A The Testament of Hope...című igencsak terjedelmes kötet Martin Luther King új arcát, a többség számára ismeretlen vonásait is felfedi. Mindenekelőtt azt érdemes leszögezni, hogy Martin Luther King nem afféle hivatásos politikus volt, soha nem keresett pénzt politikával. King baptista lelkész volt, aki legfontosabb küldetésének az emberek Istenhez terelését és a keresztény állapotban való megtartását tekintette. A polgárjogi mozgalom iránti elkötelezettsége éppen abból fakadt, hogy látta, hogy magukat kereszténynek nevező emberek a rasszizmus útjára léptek, s vissza akarta őket hozni onnan, vissza az igazság útjára. Azt is látta King tiszteletes, hogy sok afroamerikai éppen azért nem képes igazán kereszténnyé válni, mert az elnyomás akadályozza ebben. Martin

Timothy L. Sanford könyvet írt a lelkészgyermekeknek. Mindazoknak, akiknek egyik vagy mindkét szülője Isten szolgálatára rendezte be életét, ezért aztán sok esetben kevés idejük és energiájuk marad a saját családjukra, vagy pedig valamiféle vallási tévhitektől szenvednek a családot illetően. Elgondolkodtató, amit a Muszáj tökéletesnek lennem című könyvben olvashatunk:a lelkészek 80 százaléka diszfunkcionális családból származik... Milyen tévhitektől is szenvedhetnek a keresztény gyerekek? Először is: nekik muszjá tökéletesnek lennüik, mert rajtuk múlik apuka szolgálata. Nekik muszáj mindig biblikusan viselkedni, mert őket figyeli az egész gyülekezet. A gyülekezet érdeke mindig fontosabb, mint az ő érdekük. Apuka ma nem mond mesét, mert az egyik gyülekezeti tagot műteni fogják, és elmentek hozzá imádkozni. Timothy L. Sanford M.A. könyvéből kitűnik: nagyon sok egyházi ember családjának kell rendkívüli nehézségeken keresztülmenni. Sanfordnak nem célja az egyház és a lelkészi szolgála

A Krimi királynőjének egyik legkalandosabb és egyben legmisztikusabb regénye. A könyv címe Shakespeare halhatatlan drámáját, a Machbethet idézi:" Balhüvelykem bizsereg/ gonosz lélek közeleg...". A főhősök: a Beresford házaspár, és Miss Marple. Egy idősek otthonában meglehetősen furcsa dolgok történnek. Tommy Beresford nagynénje nemsokkal azután hal meg, hogy unokaöccse meglátogatta őt. Furcsa levelet hagy hátra, melyben arról ír, hogy veszélyben van. Nem sokkal ezután egy festmény bukkan fel a hagyatékában, mely egy furcsa, erdő mélyén fekvő házat ábrázol. De folytatódnak az idősek otthonában a rejtélyes esetek: egy másik bentlakó eltűnik, minden jel arra mutat, hogy akarata ellenére elrabolták őt az otthonból. Miss Marple pedig nekiáll, hogy megkeresse a festményen szereplő házat. Egy eldugott, kis angol faluba jutnak... A cselekményt nem szeretnénk tovább ismertetni, nehogy lelőjük a poént a későbbi olvasók előtt. Annyit azonban még hozzátehetünk: remek a jellemábrázolá

A legtöbb keresztény misszionárius mindig hagy magának egy menekülési útvonalat. Állami pénzből dolgozik, és ha omlik a rendszer, már ott sincs, a világ másik táján kell segítenie a szegényeknek. Keres magának egy másik intézményt. David Wilkerson nem intézményt keresett, hanem Isten szavát hallgatta, és Isten utasítását vitte véghez. Egyszerű vidéki lelkész volt ( már amit ez Amerikában jelent), ám egyszer csak szólt hozzá az Úr: menj New Yorkba! És Wilkerson nem maradt gyáva, nem dugta be a fülét, hanem ment. A kocsijában aludt egy veszélyes környéken ,mert nem volt szállása. Elment a város legsötétebb gettójába, hogy ott segítsen azoknak a bandatagoknak, azoknak a partravetett fiataloknak,akiknek a leginkább szükségük volt a segítségre. Ezeknek a srácoknak korábban senki nem adott semmit, szeretetet legkevésbé. David Wilkerson atya elvitte hozzájuk a ruhát, a lakást, az Igét, mindenkinek, azt, amire szüksége volt. Hajléktalanok, alkoholisták, heroinista terhes anyák, jó útra tér

Ennek a Hamish Machbeth- sztorinak kétfajta olvasata lehetséges. Egy könnyedebb és egy keményebb. A könnyedebb olvasat alapállása az, hogy egy jó hangulatú angol krimit olvasunk. Idegen utazók érkeznek a skóciai faluba, lakókocsijukkal letáboroznak a lelkészlak mögött. A férfi rendkívül nagyképű, de úri modorú, a hölgy pimasz modorú, mocskos szájú, de mindemellett sokkal emberibb. A falu lakói megkedvelik a sármos Seant, legalábbis eleinte. Aztán fordulatot vesznek a dolgok, Sean egyre antipatikusabb lesz, az asszonyok egyre jobban ellene fordulnak, aztán egy éjszaka holtan találják a titokzatos utazót. Ha így olvassuk a M.C. Beaton könyvét, igazán kellemes élményben lesz részünk, a gyanúsítottak köre széles, az olasz vendéglőstől a lelkész feleségéig bárki elkövethette a bűntényt. Van azonban egy másik, ezoterikusabb olvasat, mely szerint a zöld szemű, titokzatos modorú Sean valójában a Sátán. A Sátán, aki elveszi Wellington lelkész hitét, a derék pap annyira kiábrándul Istenből,