Könyvekről mindenkinek

 Jómagam középiskolás koromban olvastam először Krasznahorkai László Sátántangó című regényét ( első kiadása 1985-ben jelent meg), s kissé idegenkedtem: nem nagyon értettem, tizenéves és naiv fejjel, hogy egy író hogyan láthatja ennyire sötéten, pesszimistán a világot. Azóta eltelt néhány év, s megértettem. A Sátántangó című könyv - noha teljesen más gazdasági-társadalmi-szellemi körülmények között keletkezett- mind a mai napig aktuális. Erről szeretnék szólni erről a könyvajánlóban.  A telep, a kocsma, ahol a szereplők mozognak, az bizony nem mást szimbolizál, mint a mai Magyarországot- bár olyan jó lenne azt írni: a kommunizmus Magyarországát.  A telepről mindenki el akar menni, hiszen az elemi létfeltételek hiányoznak, nincs mindenhol áram, az utak sárosak, a kulturális intézményeket,az iskolát tönkretették, csak a kocsma áll, ahol a telep lakói önsajnáltatással teli beszélgetésekel, no meg olcsó italokkal múlatják az időt. Ámde egyre ritkábban előforduló jobb pillanataikban a regén

 Zadie Smith: NW című könyve a 21.század egyik legjelentősebb brit regénye, már-már azt is kijelenthetjük róla: kultönyv. Annak a generációnak az életérzéséről szól, amely már a 21.században vagy annak fordulóján született, s amelyet már csak igen kevéssé kötnek a tradicionális Anglia értékei. Éppen ezért elmondhatjuk, hogy nemcsak a regény cselekménye igen érdekes,hanem az a milliő is, amelyben a regény játszódik. Az alábbi, eléggé rövid könyvajánlóban- hosszabbat nem olvasnak el a Kedves Látogatók, s én tiszteletben tartom ezen döntésüket- egy rövid spoilert közülünk erről a könyvről. A fiatal és kötzépkorosztályt pedig arra kérjük, feltétlenül olvassák el a könyvet.  Már a cím is nagyon érdekes: az NW London egyik városrésze, Northwest, de jelentheti azt is:no worries, azaz magyarul kb. nem kell agodalmaskodni. De jelentheti a New Wawe kifejezést is, azaz Új hullámot. Mindhárom jelentés összhangban van a regény tartalmi-stilisztikai sajátosságaival. A történet a 21.században Angliáb

 Szabó T. Anna kötete kiváló, a 21.századi magyar ( le merem írni: európai) irodalom egyik büszkesége. Szellemi kalandozás,új szellemi tengerek és óceánok felfedezése- ez vár mindazokra, akik kézbe veszik az ár című könyvet. És mindenekelőtt sok gyönyörűség. Olyan, mint mikor befogadó lélekkel Mozartot hallgatunk vagy Rembrandt-festményben gyönyörködünk. Átjár testet, lelket, szellemet. Jómagam végig úgy éreztem, hogy a költő minden szava nekem szól, nekem akar mondani valamit.  Kiemelhetném persze azt, hogy Szabó T. Anna mennyire okosan, professzionális módon alkalmazza a klasszikus és modern versformákat. Dicsérhetném a külünleges, senki mással össze nem hasonlítható rímeket ( és bátorítanám is Annát:akárki esztéta akármit is mond, nyugodtan lehet a 21.században rímes verset írni. A rím egy hatalmas többletet ad versnek, zeneiséget. A rímes vers voltaképpen költészet és zene találkozása).  A kötet címe nagyon érdekes, töbrétegű jelentést hordoz. Az " ár" jelenthet árvizet,

 Pléh Csaba és Nyíri Kristóf igazán remek, inspiráló tanulmánykötettel örvendezették meg az Olvasókat.A tények utáni világ mítosza igazi értelmiségi bestsellernek ígérkezik, így hát ajánljuk mindenkinek, akit érdekelnek a jelen gazdasági-társadalmi-mentalitásbeli jelenségei.Ebben a könyvajánlóban,a már megszokott, narratív spoiler helyett néhány észrevételemet szeretném megfogalmazni a műben közölt írásokkal kapcsolatban- de mindezek előtt szeretném kijelenteni, hogy könyvet kitűnőnek tartom, és ajánlani fogom ismerőseimnek is.  Lássuk azokat az észrevételeket! 1. A címben megfogalmazott " tények utáni világ" nem a 21.században kezdődött, hanem jóval korábban, a 20.században, a totalitárius diktatúrák megjelenésével.Hitler Németországának, Mussolini Olaszországának, Sztálin Szovjetuniójának vagy éppen Rákosi Mátyás Magyarországának hivatalos ( és mivel minden sajtótermék alapítása engedélyhez volt kötve, a híreket központilag osztották, minden diktatorikus államban egy hírügy

 A legyek Jean-Paul Sartre egyik legismertebb,Európa-szerte nagyon gyakran játszott egzisztencialista drámája. Igazi,fajsúlyos francia szépirodalom,mely az egész emberiségben találja meg Olvasóját. Azoknak ajánljuk,akik rendelkeznek némi ismerettel a gőrög mitológiáról.Az alábbiakban közölt könyvajánló egyfajta elemzéssel és reflexiókkal kombinált spoiler,kötetlen-elmélkedő formában. A történet az ókori görög mitológia egyuk ismert történetének huszadik századi parafrázisa(hozzáteszem:sajnos,a 21.századra sem vesztette el aktualitását). Argoszban,az ókori Hellasz egyik legvirágzóbb városában,igen kellemetlen dolog történik. Nagy,agresszív,csípős legyek lepik el a várost,a lakosok semmit sem tudnak tenni ellenük. A városban Aigiszthosz és Klütaimnésztra uralkodik,akik tizenöt évvel korábban megölték a királyné első férjét,Agamemnónt. A királyi házaspár gyermekei közül Elektra cselédként él a palotában és szolgálja saját anyját,a fiú,Oreszész pedig elbujdosott és meghalt-legalábbis így h

 Én nem tudtam,hogy ez a könyv ennyire jó. Valamikor a 2000-es évek közepén kaptam,valahol,valakitől,aztán jöttek fontosabb olvasnivalók,Böszörményi Zoltán könyvét pedig feltettem a felső polcra,mostanáig ott porosodott. Kár,mert a Vanda örök egy igen jól sikerült,komoly szépirodalmi alkotás.  És most következzék egy kis spoiler,aki nem szereti a könyvismertetők ezen részét,attól azt kérem,ugorjon le e bekezdés aljára!Történetünk főhőse Rudolf,negyvenes,menő,nyitott gondolkodású férfi,aki filozófia szakot végez az egyetemen,közben vezető pozíciót tölt be egy autókereskedő cégnél. Felesége van,gyereke,akiket szeret,mégis,valahogy beleszeret Vandába,aki egy titokzatos,misztikus nő,teljesen más,mint a józanságot,a két lábbal a földön járást képviselő feleség. Rudolfnak munkahelyi gondjai támadnak,miután egyik céges ügyfele csődbemegy. Walter,a tulajdonos,egyértelműen Rudolfot hibáztatja. Hősünk megpróbálja visszaszerezni a pénzt,ám korábbi legjobb barátja átveri. Rudolf egyre inkább a fil

 Dragomán György megalkotta a 21.század magyar novellairodalmának ikonikus kötetét. A rendkívül változatos, különlegesen eredeti meseszövéssel írt történeteket a zene kapcsolja egybe.  Hogy milyen zene? Mindenféle zene. Találkozunk itt a halálos betegen utolsó nagy számát előadni készülő pop-énekesnővel.Átérezhetjük egy nagypapának és unokájának bensőséges kapcsolatát, midőn a két érdemes férfiú mindenre bátor oroszlánkórust alkot. Csodálatos a rendhagyó karácsonyi szaloncukor-készítésről szóló történet, bár igazán csak az érti meg, aki élt vagy járt a Ceaucescu-korszak Romániájában. A szánkhoz kapjuk a kezünket, amikor megtudjuk, miért is mászik fel a kiskamasz fiú a tűzoltólétrán. Nem igazán értjük, nagypapa miért nem bírja az elektromos készülékeket, miért csak a gramofont szereti. Elgondolkodunk azon, vajon mit tennénk a balsors sujtotta Olga néni helyében. Szóval, megfognak a történetek, belénk ívódnak, vagy bennünk maradnak, vagy előbújnak máshol, más formában. Magasszintű irodal

 Petőcz András könyve, a Másnap. Feljegyzések a háborúból egy nagy, egyetemes tiltakozás mindenféle háború ellen. " Technikailag" pedig a regény egy trilógia második része. Az első, az Idegenek, valóságos szépirodalmi bestseller lett Magyarországon. A Másnap sem marad el mögötte színvonalában, úgyhogy jó eséllyekkel pályázik a " bestseller" címre.  A regény Anna, egy tíz év körüli kislány, sorsát követi nyomon. A lány a háború áldozata, katonák őt és iskolatársait egy tornateremben tartják fogva, élelem és ivóvíz nélkül, majd a lányt élve eltemetik, de ő kiszabadul, s barátnőjével együtt az alagúton átjutnak a másik, szomszédos országba, a szabadság hazájába. A kislány hosszú kórházi kezelés után egy bevándorlókkal foglalkozó alapítványhoz kerül, a nagyon szép és - Anna szerint igazi anyapótlékot kínáló- Sophie veszi őt pártfogásba. Velük szemben lakik a bevándorlási hivatal illetékese. Az új országban minden szép és jó, senki nem éhezik, mindenki nagy és szép házak

 Jennifer E.Smith könyvéből csak úgy árad a fiatalság. Megtalálható ebben a történetben mindaz,ami lángra gyújthatja egy Z generációs fiatal hölgy szívét. Ismeretlen fiúval e-mailező fiatal lány-ezek a levelek aztán egyre magasabb színvonalúvá válnak. Kitörési vágy az unalmasnak tűnő,Maine állambeli kisvárosból,ahol mindössze 12 üzlet található és mindenki ismer mindenkit. Tizenéves dúsgazdag celeb srác elidegenedés-érzése,vágy az őszinte,érdektől mentes emberi kapcsolatra. Nagyon jó barátnők,iskolatársak között kitörő ostoba és aljas féltékenység. És persze az örök téma:a különböző generációk egymás mellett élése,az eltérő normák,értékrendek egyeztetése. Mindez nagyon eredeti stílusban,valóban a mai,21.századi tizenévesek nyelvén megírva. A Milyen is a boldogság? című könyv arra "ítéltetett",hogy a világ minden táján bestseller legyen. Bár amerikai történet,a világ bármely táján játszódhat.Ha irodalmár módjára akarjuk megítélni-ami nem mindig a legjobb stratégia,ugyebár-akko

 Kiss Tibor Noé:Beláthatlan táj című könyve a 21.századi magyar irodalom meghatározó alkotása. A Beláthatatlan táj négy,egymással nemcsak a narráció szintjén összefonódó emberi sors bemutatása egy tragikus történeten keresztül. Dorka,a tehetséges,fiatal,ám eléggé melankolikus kedélyű hölgy balesetet szenved,kocsijára az autópálya melletti szántóföldön találnak rá. A lány életét végül megmentik az orvosok,de Dorka kómába kerül. Kiss Tibor Noé nagyon hihetően kalandozik a kómába került lány tudattalanjában,ahol szürreális képek kergetik egymást. A lány apja,a munkájából és önmagából is kiábrándult töritanár próbálja kideríteni a baleset okait. Eközben megismerkedik Zsófival,akinek szintén megvan a maga keresztje. Szerencsétlen drogfüggő bandatag öccsét istápolja,kevés sikerrel. A váláson éppen túllevő,lelkileg önmagát éppen hogy csak  felszínen tartó értelmiségi és a városszéli házból elvágyódó,karrierről álmodó fiatal lány egymásbaszeret,de ebben a szerelemben is van valami különös... K

 Aki szereti a jó sci-fit,annak ajánlhatunk a műfaj egyik magyar kitűnőségét. Hargitai Károly:Támadnak az UFO-k! című könyve izgalmas olvasmány,21.századi szemmel pedig azt mondhatjuk:kissé profetikus. A történet valamikor a 21.században játszódik. Az emberiség szinte teljesen felélte a Föld erőforrásait. 12 milliárd ember él a bolygón,egy szűk területen,ivóvíz alig,az állatfajok nagy része kipusztult. Az orvostudomány viszont fejlődött,öregedést visszafordító szert találtak fel,ebből azonban csak a politikai vezetőknek jut,ezért aztán tüntetések vannak a nagyvárosokban. Történetünk főhőse,Nat,civilben újságíró,valójában azonban a titkosszolgálatnak dolgozik.Ellenzéki csoportokba épül be.  Undorodik az egésztől. Egy ízben elküldik,hogy riportot készítsen a huszadik századi háborúk túlélőivel,amikor különös  hangot hall. Egy másik bolygó láthatatlan képviselője,Ao szól hozzá. Elmondja,hogy évtizedek óta megfigyelik az emberiséget,s a vezetőség úgy döntött,atomháborút kell kirobbantani a

 Szerdahelyi István:Esztétika,kritika,közízlés c.könyve 1985-ben jelent meg,a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. Ebből talán már kitalálhatták a Kedves Látogatók,hogy itt bizony egy marxista szellemű esztétikai műről van szó,a Kádár-korszak szellemében a marxizmus sokféle megjelenési módjáról szólva-de mindeközben egyre gondolva... Nekünk,21.századi Olvasóknak mi lehet érdekes Szerdahelyi István könyvéből? Elég sok. Ott van pl. Németh László tanügyi elképzeléseiről szóló szövegrész,amit a Szerző elemez. Nem ártana megfogadnunk néhány dolgot Németh László tanácsaiból. Aztán:ma is időszerű Szerdahelyi István azon törekvése,miszerint a kritika nem egyenlő a szigorú,de valójában ideológiai premisszáknak megfelelő kritizálással,vagy éppen egyes alkotók és műveik égbe emelésével. Már az Esztétika,kritika,közízlés megjelenésekor érezhető volt a kultúra iránti érdektelenség. Napjainkra ez felerősödött.  Leghelyesebb az efféle könyveket úgy olvasni,mint egy történelmi-kultúrtörténeti folyamat rés

 A mai gyerekek már alig hallanak természetes visszhangot, mindent ellepett a digitalizáció és az ipari zajszennyezés. Wéber Anikó:Visszhangország című könyve- már olvasni tudóknak szóló kitűnő gyermekkönyv- visszavezet bennünket a természetes mesevilághoz, az apró kis csodák ünnepéhez. Eközben azonban nem feledkezik meg arról, hogy 21. századi gyermekeknek szól a könyv, akik már más tapasztalatokkal rendelkeznek, mint szüleik. De azért igénylik az azonosulást. A főhős, a kis Cinke voltaképpen bárki lehetne, az osztályból, az iskolából, vagy éppen a szomszédból. Eltűnni minden gyermek szereten időnként, főleg, ha nem tud megbírkózni egy adott problémával. És hang alapján tájékozódni, keresni a kapcsolatot egymással és a félig még emlékeinkben élő reális világgal- na, ennél jobb aztán nincs is!  Józan, őszinte emberi szereteten és valódi emberi érzéseken alapuló, mégis korszerű könyvet tett a gyermekek polcára a Szerző és a Kiadó. Remélhetőleg minél többen elolvassák majd.  Pozsonyi Pag

Merlin Carothers könyvének mondandóját minden bibliaolvasó keresztény megérti-csak éppen nehezen tudja saját életében alkalmazni. A lényeg az, hogy mindig,minden élethelyzetben áldani, dicsérni  magasztalni kell az Úr nevét. Ha beteg vagy, ha elbocsátottak állásodból,ha a bank vinné a házadat,ha szerettedet magához szólította a Magasságos-ez mind valamilyen céllal történik. Istennek nagyon kimoly céljai vannak az életeddel. Éppen ezért, ha bármi baj ér, dicsérd az Urat. Mert Ő valami jobbat akar neked adni annál, amit esetleg elvett. Hát  nem könnyű...Merlin Carothers:A magasztalásban rejlő erő című, eleinte sokkoló könyvét minden kereszténynek szívből ajánljuk.

A 21.század a komplex ökológiai látásmód korszaka. Míg korábban az egyes életformákat egymástól elszigetelve vizsgáltuk, addig mára előtérbe került az egyes fajok, létformák, élőhelyek közötti kapcsolat vizsgálata. Peter Wohlleben:A természet rejtett hálózata. Felhőt csináló fák, nefelejcsek és hangyakalács című könyvéből megtudhatjuk, hogyan változtatta meg az egész Yellowstone Nemzeti Park életét a vezetőségnek az a döntése, hogy farkasokat telepít a part menti erdőkbe. Képet kapunk arról, mi köze van a lazacoknak a fákhoz, hogyan kerülnek állatok a kávéscsészébe és miért isszuk meg azokat, megismerhetjük a giliszták és vaddisznók első pillantásra nem nyilvánvaló kölcsönhatását. Együtt töprengünk azon, vajon a hangyák és levéltetvek szimbiózisának, vagy éppen a szúbogarak elszaporodásának az újonnan telepített bükkösökben, örülnünk kellene vagy éppen tenni ezek ellen. Olyan elképesztő adatokat tudhatunk meg, mint pl:az északi féltekén minden átlagos négyzetméteren 200 ezer egér él!

A manga a képregény egyik speciális műfaja, Japánból ered, az utóbbi időben egyre népszerűbb Európában is. A kontinens irodalmárainak nem kis feladat a nagy európai klasszikusokat átültetni erre a kifejezetten távol-keleti közlésformára. Nádasdy Ádám nemcsak remek fordítást készített Shakespeare klasszikusáról, hanem az így nyert könyv- szöveget sikerült is e speciális képregény-milliőbe átültetni. Emma Vieceli rajzai- pontosabban:grafikái a 21.századi technicizált milliőt idézik- a Hamlet tehát kikerült eredeti kontextusából.Ezzel mindenképpen nyert annyit, hogy a ma még avantgarde-nak számító manga fő fogyasztói, a fiatalok, jobban magukénak érezhetik a történetet. Ám pontosan ezáltal a Hamlet társadalmi vonatkozásai, a reneszánsz szokások, stílusjegyek, öltözködés, kultúra, viselkedés, hozzáférhetetlenné válik. A Hamlet kikerül Shakespeare irányítása alól, 21.századi történetté alakul. Nagyon jó ez. Csak számomra, aki a boom-generációhoz tartozik, már nem Shakespeare. Ettől függ

Semjén Zsolt: Megharcolunk minden magyarért! című könyve 2011-ben jelent meg, ám a bennük tárgyalt kérdések ma, több mint nyolc év múltán is alaposan időszerűek. Hogyan alakul a magyar kereszténydemokrácia helyzete a 20.században, s hogyan alakul a 21. században? meg tudott-e felelni a kereszténydemokrácia a kor kiívásainak? Ki volt Kerkai Jenő és Bálint Sándor? Hogyan alakul és miért éppen így alakul a magyar-szlovák viszony? Miért sértik meg a szlovákok a magyarság emberi és kollektív jogait? Hogyan próbálta túlélni magát a hitelét vesztett Gyurcsány- és Bajnai-kormányzat? Hogyan mentek tönkre a magyar családok a 2000-es években, és mit lehet ez ellen tenni? Semjén Zsolt írásaiból, közzétett parlamenti beszédeiből egy kereszténység és nemzet iránt elkötelezett, igaz ember képe rajzolódik ki. Semjén Zsolt legnagyobb érdeme mégis az, hogy ez a kép 2010 után sem módosult? Hányszor előfordult már, hogy ellenzékiként vitézkedő politikusokról kormányra keülésük után kiderült, hogy bírála

Nagyon szeretem, amikor egy író saját könyvéről beszél. Éppen ezért örömmel olvastam a Heti Válasz 2002.10.08-i számában a Závada Pállal készült interjút ( Elek Tibor tollából). Závada Pál szól többek között történelem és szépirodalom viszonyáról, az úgynevezett hamisításokról, a Milota és a Jadviga párnái összefüggéseiről, a regényhősökről- és ami számomra leginkább megkapó volt, a magyar-szlovák viszonyról. A Milota Magyarországon élő szlovákok körében játszódik. Závada Pál nagyon empatikusan szól a nemzetiségi kérdésről. Azt mondja, hogy magyarság és szlovákság összefonódik. Závada Pál maga is szlovák környezetben nőtt fel, de- ahogy mondja- nincs szlovák identitása, csak hagyományápolása. Van tradíció, de ez a tradíció nem meghatározó, nem kizárólagos. Nagyon okos, szakmai részletekbe is keményen - ahogy egykori főnököm, szerkesztőm mondta- " belevonatkozó" interjú, minden irodalommal foglalkozónak érdemes elolvasnia. Ami pedig magát a regényt illeti, elképesztően jó.

Hát, ha a 2010-es években ez az angol humor- akkor vagy az angolokkal van baj, vagy velem. David Williams könyvének borítója valami elképesztően nagy szenzációt ígér- ehhez képest nagyon keveset ad. Hogy David Williams lenne a" 21. század Roald Dahlja", az pedig egyenesen sértő Roald Dahlra nézve. Pedig Büdöss úr története, önmagában nem rossz. Adva van egy, otthon elnyomott kislány, Kloé, aki összeismerkedik egy hajléktalannal, bizonyos Büdöss úrral, és a kislányban felébred az együttérzés. Becsempészi a hajléktalant a garázsukba. Csakhogy Anya megsejti, hogy valami susmus folyik a háta mögött. A történettel nincs is semmi baj. Csak az apró részletekkel. Testnedvek leírásával, négysoros böfögéssel- ezek nem jó dolgok, még egy modern regényben sem. Egy ifjúsági regényben pedig méginkább zavaró. Merthogy az egész könyvet a fiatalságnak szánták. Ez derül ki a szóhasználatból, a dizájnból, mindenből. Nem ez a jó út. Kolibri, Budapest, 2013. Nézd meg ezt a blogot is: m

Talán megtaláltam a 21. század igazi magyar költőnőjét. Pacziga Andrea: Az átkelés mozzanatai című könyve olyan verseskötet, melyre joggal lehetne büszke a 19-20.század bármely költőóriása is. A versek alapvető motívuma a Hiány. Nem a klasszikus értelemben vett hiányérzet, nem is " valaminek vagy valakinek" a hiánya, hanem egyfajta sajátos, majdhogynem antropomorfizált Hiány, amely ott leselkedik modern életünk minden zugában, de leginkább az emberi bensőben. A fákat tanult ember például hiányzó identitását kívánja felépíteni a tanultakból, azaz a vastag, öreg, bölcs, kérges fákból.  A Hiányod hasonlít leginkább arra, amit mi, köznapi Olvasók " hiányérzet"- ként aposztrofálunk:amikor valaki hiányzik. Az Ítélet című vers lírai egyes szám második személyű alanya a bizonyosságot hiányolja. A Gyertyafény a jelet hiányolja, az összekötő kapcsot a látható és a láthatatlan világ között. Mindenki hiányol valamit. Egy tégla elveszett, vagy ellopták, vagy elfújta a szél,