Könyvekről mindenkinek

Humor, humor és humor- szerintem a magyar a világ egyik leghumorosabb nemzete, még ha olykor ez a humor kissé keserű, mondhatnám: fekete is. Báttaszéki Lajos ( könyvét a Kortárs Kiadó adta ki újra) elképesztően humoros úriember volt, politikus, üzletember, hivatásos csavargó, kávéházi semmittevő- ebből már kitalálhatjuk, hogy a 19.század Magyarországán élt, a kibontakozó kapitalizmus időszakában. A Fővárosi zsánerképek az 1867.év Pest-Budájának gyilkos karakterrajza. Karikatúrák, rövid szövegek. A főúrnak olyan slendrián a képe, mint akit az egész világ nem érdekel. A nőcsábásznak olyan a szeme, mint egy macska: igazi ragadozó. a polgár pocakos, hájas arcú, még nem tudja eldönteni, hogy németesen vagy magyar módra öltözködjön. Az arisztokrata hölgy olyan affektált, mint valami francia divatregényben, de csak módjával, nehogy felejtsék: ő magyar. A könyvet minden budapestinek csak ajánlhatjuk, remek. Karácsonyi ajándéknak is kiváló. Azon viszont gondolkozzunk el, kérem: nem lehet, h

Magyarországon a sakk a 19.században lett igazán népszerű játék, nem utolsósorban a kiváló zeneszerzőnek, Erkel Ferencnek köszönhetően. 2018.júliusában a MEK-re (Magyar Elektronikus Könyvtár) felkerült a 18000. kötet, Akantisz és Rozsnyay sakk- kézikönyve, valamikor a 19. századból. Teljesen kezdőknek szól, alaplépéseket tanít, néhány elemi kombináció, többnyire király elleni közvetlen támadás, mindezek után pedig megnyitási változatok végtelen özöne, nem biztos, hogy egy kezdőt ez ilyen mélységben érdekel. A könyv kétségtelenül a kultúrtörténeti érdekesség, hasznosabb lett volna egy újabb tankönyvet feltenni. Ez a mű teljesen a 19. század ízlését tükrözi: tele van királycsellel, abból is futócsellel, illetve a királyhuszárcsel 3-g5-ös változataival. Egyértelműen támadó szellemű sakkra tanítja az Olvasót. Nem baj, ilyen is kell. Itt találod a nemzeti könyvtár linkjét: oszk.hu

Mocsáry Lajos: A magyar társasélet című könyve a 19. század közepén jelent meg. Mocsáry- akit a nemzetiségi kérdés szakértőjeként tart számon a történelem, pedig sokoldalú elméleti-publicisztikai munkásságot fejtett ki- arra vállalkozott, hogy jóval a szociológia tudományának megszületése előtt átfogó képet adjon kora Magyarországának társadalmáról, külön kiemelve az elit szerepét. Milyennek is ábrázolja Mocsáry az önkényuralom korszakának magyar társadalmát? Hát, mi tagadás, nem éppen pozitív színben tünteti azt fel. Különösen a nemesség és a nagypolgárság kapcsán említ a Szerző negatív, sokszor elfogult hangnemű dolgokat. Az arisztokrácia szerinte összeolvadt a sznob nagypolgársággal, mert szüksége volt pénzre, miután iparból és kereskedelemből nem tudott megélni. Az elit műveltsége egyáltalán nem nevezhető nemzetinek: miközben politikailag erős németellenesség, kulturálisan igen erőteljes német orientáció figyelhető meg. A gyerekeiket is szívesebben járatják német iskolába. A k

Lám, kormánypárti lap is lehet színvonalas...A Magyar Hírlap 2017.szeptember 28-i számából két írást emelnék ki. Az egyik Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökények Komáromban, a Petőfi-szobornál elmondott beszéde. Lezsák Sándor nagyon pontosan rámutat arra, hogy akik ma liberálisnak nevezik magukat, voltaképpen megcsúfolják a liberalizmus eszméjét. A 19.századi nagy magyar politikacsinálók is liberálisok voltak, de a szabadság kiterjesztését mindig a nemzeti érdekeknek rendelték alá. A másik, amit szeretéknkiemelni a rendkívül nívós lap cikkei közül, egy hír. Olaszországban az idén 900 nemi erőszakot követtek el migránsok. Ez elképesztő! És a német liberálisok még azt állítják, hogy a menekültek és a bűnözés közé nem lehet egyenlőségjelet tenni...Ez már túlzás. Az Unió azonban ezt nem látja be, továbbra is azt akarja, hogy Európából migráns-befogadó kontinens váljon, a keresztények pedig adják fel értékeiket. Katasztrófa.

Manapság egyre kevesebben olvasnak várostörténetet. A városok polgárainak többségét nem érdekli, hogy a 17.században hányan laktak a főutcán, vagy hogy XY szobrászművész anyósa tagja volt-e a Szabadelvű Pártnak, vagy csak szeretett volna az lenni, de nem vették fel. A történeti valóság vesztett vonzerejéből, kicsit meg kell spékelni fiction elemekkel, hátha így... Így igen! Edward Rutherfurd nagyszerű könyvet alkotott, egy család történetébe álcázva mutatja be New York történetét, a várost, ahol az álmok születnek, valamint ezen keresztül az USA históriáját, vaskos könyvben. Ára ellenére sikerkönyvvé lett, mert, mint tudjuk, a történeti valóság vesztett vonzerejéből, de azért... Azért így is kíváncsiak vagyunk a gyarmatosító angolokra és hollandokra, a függetlenségi háborúra, a 19. század nagy amerikai felemelkedésére, a prosperitásra ( legalább nekik sikerült...), a nagy válságra, de birizgálja a csőrünket a hatvanas évek nagy generációja, akik füstöltek mint az állat, szívtak, ige