Könyvekről mindenkinek

 Kornel Filipowicz (1913-1990) lengyel író Nietscke úr kertje című kisregényét nem azért ajánlom a Kedves Látogató figyelmébe, mert világirodalmi jelentőségű. Inkább azért érdemes felkutatni ezt a könyvet az antikváriumokban, mert egy jelenségről szól, egy tipikusan közép-európai történelmi jelenségről:az egymást követő történelmi rendszereken való áthidalásról, a mindig- alkalmazkodásról, az igazságtétel elmaradásáról. Az alábbi spoilerből talán kiderül, miről is beszélek itt.  Rudolf Nietschke úr ( a név szándékosan hsaonlít a 19.század világhírű filozófusának nevére, ennek is lesz szerepe a történetben) egy németországi kisváros szélén él, magányosan. Csak néha jön el hozzá lánya, Heddy,aki gyönyörű kisunokával ajándékozta meg Nietschke urat. A mindennapi magányban egyetlen vigasz a kertészkedés, amit Nietshke úr könyvekből sajátított el. Egy májusi reggelen hősünk észreveszi, hogy nemrégiben elültetett babja kikelt. Ez örömmel tölti el, és az is, hogy a szilvafa egyik rügye hatalma

 A könyv alcíme:Mire képesek a közösségi hálózatok és hogyan alakítják sorsunkat? Aki csak a könyv címét olvassa el,azt gondolhatja, hogy itt egy újabb mű az internetről. Pedig a Christakis-Fowler szerzőpáros Kapcsolatok hálójában című könyve jóval nagyobb feladatra vállalkozott, mint az internet és a közösségi portálok elemzése: ők az emberi kapcsolatokat térképezik fel, egészében. Éppen ezért ez a nagyszerű könyv holisztikus szemléletű, sokmindenről szól. könyvajánlónkban ezekből csak néhány, recenzens szerint markáns gondolatot emelnénk ki, illetve kommentálnánk.  Jómagam, s szerintem vagyunk így sokan ezzel, nem ismertem a diadikus és a hiperdiadikus terjedés fogalmait. A diadikus terjedés az, amikor az én érzelmeim hatással vannak barátaimra, munkatársaimra, közvetlen ismerősemire. A hiperdiadikus terjedsé az, amikor az én érzelmeim hatással vannak nemcsak barátaimra, de az ő barátaira is. A jó közösségimédia-kampányok erre a hiperdiadikus terjedésre alapoznak. De az offline világ

 Albert Camus nevét az egzisztencialista filozófiával szokták összekapcsolni. Ám ő nem szakmabeli filozófus volt,hanem szépíró. Első regénye a Boldog halál. A téma voltaképpen ugyanaz,mint a Szerző későbbi könyveiben:magány,elidegenedés-érzet,a különösség helye a polgári társadalomban. Összegezve tehát:az emberi szenvedés. A könyv főhőse,Patrice Mersault,idegenül érzi magát a francia uralom alatt álló Algír világában (Camus maga is algériai francia volt).Különböző menekülési módokat eszel ki,de ezek sorra kudarcba fulladnak. Először a gyermekkorát próbálja átmenteni felnőtt életére  Abban a szobában alszik,ahol anyja meghalt,őrzi édesanyja emlékét. Ám hamarosan belátja,hogy ez nem megoldás. A szerelem lesz a következő menekülési kísérlet. Csakogy Mersault-nál igazi szerelem nem létezik,csak valamiféle barátsággal egybekötött vágy. Ez persze a nőknek kevés,úgyhogy hősünk nem tud kialakítani tartós párkapcsolatot. A következő kísérlet az intellektualizmus,a filozófia. Hősünk megismerkedi