Könyvekről mindenkinek

 Kerttu-Kaarina Suosalmi finn írónő nevét legfelejebb irodalomtörténészek, specialisták ismerhetik, pedig kiváló klasszisa az észak-európai irodalomnak. Magyarul, tudomásom szerint, egyedül a Boldogságvadász c. könyve jelent meg, sajnos, valahogy elsikkadt fölötte mind a kritika, mind pedig a nagyközönség... A regény főhőse és narrátora Risto, a kényszerből tanár és örömből író finn, negyvenes éveiben járó férfi, aki nyűgnek érzi egész életét. Felesége, Marjatta, rendkívül ambíciózus, ugyankkor sznob nő, mindenféle társadalmi funkciókat vállal, maximalista, anyagias, és álszent- legalábbis a férfi így látja. A házasságból kiábrándult Risto aztán máshol keres vigaszt, fiatal lányoknál, amiről felesége vagy tud, vagy nem, a férfit már nem is érdekli. Számtalan szeretője közül meghal az egyik, és örökösödési botrány kerekedik a dologból.  Risto kiábrándult a politikából is. a hatvanas években ő is együtt úszott a szabadság állítólagos mámorában lubickoló hippimozgalommal, de a hetvenes év

Miért is vált maradandó irodalmi alkotássá az Európában élő kínai írónő,  Shan Sa kiváló regénye, A gójátékos? Talán azért, mert a Szerző ügyesen elkerülte a témával együtt járó csapdákat. Nem abszolutizálja a gó-t, a könyv nem a góról szól, hanem emberi sorsokról. Másfelől a történelem viharában vergődő, testi és lelki kínok között vergődő kínai emberek feje fölött mindig ott lebeg a gó, mint a szabadság igézete, menekülési lehetőség. Egyben: lehetőség a kiteljesedésre. A történet a huszadik század harmincas éveiben játszódik, Mandzsúriában. A japán megszállók bábállamot hoznak létre, élére pedig az utolsó kínai császárt, Pu Jit állítják. A helyi lakosság alávetett helyzetben, a lázadási kísérleteket könyörtelenül elnyomják, az elfogottakat előbb megkínozzák, aztán kivégzik. Egy japán katona, akit a balsorsa erre a szolgálati helyre vezényel, különös megbízást kap felettesétől. Az Ezer Szél nevű város főterén gó-t játszó embereket kell figyelnie, nehogy valami japánellenes összeesküv