Könyvekről mindenkinek

Ha a huszadik századi magyar képzőművészetről beszélünk, megkerülhetetlen Szabó Zoltán neve. Egri Mária könyve kitűnő bevezetést nyújt ebbe a meglehetősen sokoldalú, formák és témák sokaságát felvonultató életműbe, további kutatásra ösztönözve az érdeklődőket.  Szabó Zoltánnak mély történelmi élmény határozta meg munkásságát. A második világháború végén,1944-ben Magyarországon átvették a hatalmat a nyilasok, szörnyű időszak következett a magyar történelemben. Egy nap a  kamaszkorú, leendő festőművész, egy barátjával pár száz méter távolságról, bujkálva nézte, hogyan lövik a nyilasok a zsidókat a Dunába..tenni, cselekvőleg közbelépni nem tudtak, még tizenéves fiúk voltak....ha a véreskezű gyilkosok észreveszik a leskelődő kamaszokat, valószínűleg őket is megölik. Szabó Zoltán ezt a történelmi élményt, az iszonyatos emberhalál látványát, hurcolta magával- mégpedig oly módon, hogy igyekezett minél többet mondani szeretetről, anyaságról,egymás megértéséről, békéről. Talán így igyekezett fe

 Furcsa leírni,de már ez is gazdaságtörténet...Dr.Németi László 2003-ban megjelent könyvében arra tett sikeres kísérletet,hogy összefoglalja-gazdaságtörténeti nézőpontból-Magyarország 1960 utáni agrárfejlődését,jelezze a jelen és a jövő trendjeit. Nagyon nagy pozitívuma A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón c.könyvnek,hogy mellőzi azokat a politikai lózungokat,amelyek olykor még bizonyos komoly gazdaságtörténeti művekbe is beférkőznek. Dr.Németi László könyvében ilyeneket nem találunk. Találunk viszont szép számmal okos,statisztikákon alapuló elemzéseket,összehasonlításokat,olykor prognózisokat. Megtudhatjuk például,hogyan teljesített a nagyüzemi mezőgazdaság a búza-a kukorica és a zöldségtermelés területén(Európa élmezőnyében voltunk). 1981-ben pl. közel 600 000 tonna gyümölcsöt exportáltunk,no meg több,mint 1 millió tonna búzát-derül ki mindez a 37.oldalon látható táblázatból. Azt is megtudjuk,hogyan hatott a magyar agrárgazdaságra az 1968-as gazdasági reform. Képet kapunk arról is

Talán Az eastwicki boszorkányok Updike legnagyobb karrier befutott regénye. Készült belőle  színdarab ( Magyarországon is bemutatták), musical, egész estés játékfilm, filmsorozat. A népszerűség tehát adott- és ekkor kezd el az ember gyanakodni. Vajon nem csúszott át a regény túlzott popularitásba? A közönséget mindig is érdekelte az okkultizmus. Azért érdekelte, mert tiltott gyümölcs. Tiltja a kereszténység, tiltják az iskolában a józanabb tanárok, s tiltja az ember józan esze: hiszen boszorkányok nem is léteznek, a tárgyakat nem lehet gondolat által elmozdítani stb. Ám az ember " játékos" énje is megszólal:hiszen ez csak egy könyv, egy film, itt minden megtörténhet, itt megeshetnek olyan dolgok, melyek a hétköznapi életben nem. És itt tévednek az okkult írók és filmesek. Egy regény nemcsak egy akármi könyv, egy film nemcsak egy látnivaló. A látottak-hallottak- könyvből olvasottak nagyon is beleégnek a tudatba, főleg a fiatalabb befogadók tudatába. És ezek a tudattartalmak

A meglehetősen hosszú című szakácskönyv ( vagy nevezzük inkább gasztrronómiai kézikönyvnek) egy meglehetősen " konzervatív" műfajt frissít fel, tesz 21. századivá: a lekvárkészítést. A napjainkban uralkodó felfogás szerint lekvárokat a nagymamik készítenek, unalmas óráikban órákig főzicskélik a meggyet, közben jól elbeszélgetnek telefonon az éppen kedvenc unokájukkal, és így eltelik a napjuk. Gabriele Gugetzer és Angele Waltraud bebizonyítja, hogy a lekvár, a dzsem, csatni, a gyümölcsszósz nem avítt, hanem igenis modern, trendi dolog. Minden háziasszonynak kellene lekvárt főznie, olyan jólesik télen, a nagy gyümölcs-drágaság idején! Ajánljuk tehát mindazoknak ezt a könyvet, akik valóban modern, 21. századi gasztronómiát akarnak megvalósítani- saját konyhájukban. Egyetlen megjegyzés a Kiadóhoz: szerintem a mai háziasszonyok többsége nem tudja, mi az a marmelád. Merthogy nem beszél nyelveket. De ez csak apróság, maga a könyv kiváló, remek leírások, kiváló illusztrációk kalauzo