Könyvekről mindenkinek

 Arisztotelész nélkül ma nincs filozófia.De nincs tudomány és megkockáztatom ezt az állítást- vallás sincs. A derék görög filozófus tanította meg az emberiséget elvont rendszerben gondolkodni, túllépni a nyers intuíción. A Lélekfilozófiai írások a nagy görög filozófus azon műveit gyűjti egybe, melyek az emberi- tényleg csak az embernek van lelke?Itt az első kérdés!- lélek dolgában mondhatnak újat, még a ma emberének is.  Hogyan határozható meg a lélek? Egyáltalán: van-e az emberi elmének akkora kapacitása, ahogy ma mondanánk, hogy megmondja, mi is az lélek? Önálló szubsztancia? Vagy mindig más szubsztanciákkal együtt létezik? Létezhet-e lélek test nélkül? (Erre a kérdésre érdemes volna a keresztény filozófusok válaszait is összegyűjteni!). Vagy ha csak testben létezik a lélek, akkor a testek honnan tudják, hogy van lelkük? Egyáltalán:a testnek van lelke, vagy a léleknek van teste? Vagy egymástól függetlenül fejlődnek, és voltaképpen versenyeznek egymással az emberi szubsztanciában? Vaj

 Winkler Gábor kitűnő könyve építészet- és építéstörténeti szempontból egyaránt bemutatja az egyik legjellegzetesebb- s tegyük hozzá:egyik legjobb módú- magyar város épített környezetének 19.századi fejlődését. Megismerhetjük a legfontosabb kollektív építtetőt, magát a várost. Képet kapunk arról, hogy a két legnagyobb főnemesi család, az Esterházy és a Széchenyi, milyen magánházakat építtetett Sopronban. De szó esik a köznemességről és az ekkoriban születő új társadalmi rétegről, a nagykereskedőkről, mint beruházókról is. Végezetül " lemerülünk" a gyakorlat mélységeibe, megvizsgáljuk, hogyan működtek az építőipar mindennapjai a 19.századi Sopronban. Winkler Gábor tehát egy fajta totális történeti leírást ad választott témájából.  Nagyon korrekt és pontos az építészeti irányzatokról és mesterekről szóló fejezet egésze. Winkler Gábor nem "imádja" a fejlődést, nem egy lineáris fejlődési vonal mentén mutatja be az építészet fejlődését, inkább az egyes épületek elemeit é

Az infláció nem tartozik a közgazdászok kedvelt témái közé: valahogy olyan kellemetlen. Pedig minden országban, mely kapitalista vagy annak mondja magát, létezik ez a jelenség, legfeljebb keveset beszélünk róla. Főleg, ha alacsony... Erdős Tibor könyve pontosan azt teszi, amit egy kiváló szakkönyvnek tennie kell: egy adott jelenséget vesz szemügyre, a lehető legtöbb apsektusból. Megismerkedhetünk a különböző inflációs elméletekkel, a klasszikus infláció-elmélettel, a Keynes által megalkotott teóriával, megtudhatunk egy nagyon fontos dolgot: hogy az infláció önfenntartó folyamat. A Philips-görbéről a legtöbb, átlagos műveltséggel rendelkező Olvasónak fogalma sincs, Erdős Tibor művéből erről is pontos képet kapunk. Csakúgy, mint az infláció makrogazdasági következményeiről: az államháztartásra gyakorolt hatásáról, az adóbevételekre gyakorolt hatásáról, megtudhatjuk, hogyan hat az intenzív tőke- és hitelkihelyezés az inflációra. S ha már a hiteleknél tartunk: Erdős Tibor nem szűkíti