Bejegyzések

Freud címkéjű bejegyzések megjelenítése

Bagdy Emőke:Álmok,szimbólumok,terápiák

 Az emberiséget mindig is érdekelte az álmok világa.Miért álmodunk, hogyan álmodunk, s főleg: mit álmodunk, s mit jelentenek az álmaink? Hogyan kell értelmezni ezeket, egyáltalán: van-e értelme az álmok értelmezésének?  Bagdy Emőke pszichológus az Álmok, szimbólumok, terápiák című könyvében az álomról szóló írásait gyűjtötte egybe. Megtudhatjuk, mi a különbség a régóta forgalomban lévő álmoskönyvek és a modern tudomány álom-értelmezési kísérletei között. Részletes leírást kapunk arról, hogyan is alszunk, s alvás mely fázisaiban álmodunk. Mivel ezt az én korosztályom még teljesen másképp tanulta az iskolában, erről írnék néhány mondatot.  Bagdy Emőke leírja, hogy az alvásfázisokat nem úgy kell elképzelni, hogy egyetlen alvás során egy hosszabb idieg tartó fázisban vagyunk, hanem úgy, hogy ezek a fázisok ciklikusan ismétlődnek az alvás során! Tehát - legalábbis én így értelmezem- nem egyenletesen alszunk, hanem különböző alvásciklusok " futnak a szervezetünkben" éjszakánként ak

Christian Jarrett-Jonathan Ginsburg:Pszichológia.Kalandozások az elme birodalmában

 Christian Jarrett és Jonathan Ginsburg nem kevesebbre vállalkoztak Pszichológia.Kalandozások az elme birodalmában című könyvükben, minthogy átfogó bevezetőt nyújtanak érdeklődők számára erről a rendkívül összetett, széles spektrumú, mégis nagyon szép tudományba. Vállalkozásukat siker koronázta:a könyvet nyugodtan ajánlhatjuk bárkinek, akik szeretnének többet megtudni az emberi elméről, viselkedésről, szociális kapcsolatokról. Az alábbi, igen rövid és méltatlanul színvonaltalan könyvajánlóban néhány megjegyzést szeretnék tenni ehhez az igencsak kitűnő könyvhöz.  A Bevezetőből megtudhatjuk, milyen ágai is vannak ennek a nagyszerű tudománynak. Az alábbi rész-diszciplinákat különböztetik meg a Szerzők: - szociálpszichológia -fejlődéspszichológia - kognitív pszichológia - kognitív neuropszichológia -öszehasonlító pszichológia -személyiségpszichológia - mentális betegségek pszichológiája - biopszichológia -munkapszichológia - egészségpszichológia Újabb területekként pedig: - parapszichológi

Donald O.Hebb:A pszichológia alapkérdései

 Donald O. Hebb mára klasszikussá vált művét egyetemi hallgatók és oktatók százezrei használják világszerte:olyanok is, akik hivatásul választják a pszichológiát ( számukra A pszichológia alapkérdései egyfajta bevezető mű), és azok is, akik számára a pszichológia csak kiegészítő tananyag, kurzus. A könyv nyelvezete nem népszerűsítő, inkább tudományos, dehát így is van ez jól:egy tudomány valóságát csak az adott tudomány nyelvén lehet érzékelni. Az alábbi könyvajánlóban bemutatom néhány fejezet tartalmát, személyes észrevételeimet is hozzáfűzve, abban a reményben, hogy ezzel ráírányítom a figyelmet Donald O.Hebb könyvének egészére. Merthogy nagyon komplex, tárgyilagos, további kutatásra inspiráló műről van szó.  Az első fejezetben Hebb azzal foglalkozik, mi is a pszichikum és tudományos módszerrel hogyan kutatható. Ehhez persze meg kell értenünk, mi  is az emberi lélek (és feltehetjük magunknak azt a kérdést: a pszichikum magában foglalja az intellektust, vagy sem? Pusztán az érzelmeket

Fábián László:Thanatosz fáklyája

 Fábián László kisregényével kapcsolatban két irodalmi-kultúrtörténeti trendet kell megemlíteni. Az egyik:a magyar irodalom mindig is rendkívül bő terméssel kényeztette el kedvelőit, így aztán előfordul(t), hogy nagyaon magas színvonalon megírt könyvek, novellák, versek elkerülték a széles olvasóközönség figyelmét. A Thanatosz fáklyája is ezen remekművek közé tartozik: valahogy elkerülte a kritika és a közönség figyelme, pedig Fábián László műve tényleg annyira remek próza, hogy minden könyvszerető embernek el kellene olvasnia.  A másik: az 1980-as években egy enyhült a kommunista cenzúra, egyre szabadabban lehetett beszélni az 1950-es évek, azaz a Rákosi-korszak törvénysértéseiről ( arról nem, hogy törvények maguk is jogsértőek voltak...). A Thanatosz fáklyája bőségesen és igazul szól ezekről a keserves időkről.  Thanatosz görög mitológiai alak, ő az, aki levágja egy ember hajtincsét, lelkét pedig magával viszi az alvilágba, a sötétség bitodalmába. A pszichológiában Freud a thanatoszi

Barcsa Lászlóné-Pauwlik Zsuzsanna-Rozgonyi Tiborné:Személyiséglélektan

 A főiskolai jegyzet a Kis pszichológiai füzetek sorozatban jelent meg, Nyíregyházán, 2004-ben. Ebben a blogban általában ajánlani szoktunk könyveket, nem pedig bírálni. Nem lesz ez másként a Személyiségpszichológia című művel sem. Mindenekelőtt előrebocsátjuk:nincs semmiféle tartalmi kifogásunk a Barcsa-Pauwlik-Rozgonyi szerzőtriász könyve ellen, ami le van írva ezekre az oldalakra, az többnyire úgy jó, ahogy le van írva. Kifogásaink inkább módszertaniak, pedagógiaiak, semmint tartalmiak.  Soroljuk fel most ezeket a kifogásokat, tényleg csak a jobbítás szándékával! 1. Ez a könyv valószínűleg tanárszakos hallgatóknak, a jövő pedagógusainak készült. Ehhez képest terjedelme mindössze 64 oldal, ennek nagy része pedig számonkérő jellegű feladat. Azt gondolom, mint pályaelhagyó pedagógus, hogy egy tanárnak, tanítónak ennél azért sokkal jobban, mélyebben kellene ismernie a személyiség pszichológiáját. Bár jelzik a Bevezetőben, hogy ez a könyv nem pótolja a tankönyveket, csak rövid összefogla

Dr.Balogh Klára et al:Transzgenerációs történetek

 A könyv alcíme:Örökül kapott traumák és feldolgozásuk A mű szerzői:Dr. Balogh Klára, Dr. Bárdos Katalin, Békési Tímea, Dr. Hardy Júlia, Dr. Koltai Mária, Korbuly Ágnes, Tóth Borbála A pszichoanalízis művelői ( hívei?) már régóta foglalkoznak a generációkon átívelő személyiségbeli torzulások, traumák kérdésével. Már a 20.század elején, Freud, majd Jung is leírta, hogy vannak olyan pszichológiai jelenségek, melyek leginkább múltbéli eseményekkel magyarázhatók. A százd közepén aztán- és ebben óriási szerepe volt Szondi Lipótnak, Böszörményi- Nagy Ivánnak, Ábrahám Miklósnak, Török Máriának és sok más magyar kutatónak, művésznek, valósággal felvirágzott a transzgenerációs pszichoanalitikai módszer. A terápia során immár nemcsak a páciens élethelyzetét térképezték fel alaposan, hanem a szülők, nagyszülők, sők, dédszülők életét is. Nagyon sok mai magyar kutató is foglalkozik transzgenerációs terápiával- pontosabban szólva: érvényesíti terápiái során a transzgenerációs személetet is. Közülük

Irvin D.Yalom:Szemben a Nappal

 Irvin D. Yalom amerikai pszichoterapeuta könyve egy nagyon ritkán érintett, mégis, az egész emberi létre vonatkozó súlyos kérdést tárgyal:a halált. A Szemben a Nappal című könyv arról szól, hogyan lehet legyőzni a halálszorongást a pszichoterápia eszközével. Yalom a pszichoterapeuták azon csoportjához tartozik, akik az úgynevezett egzisztenciális pszichoterápiát művelik. Könyvében az általános megállapításokat mindig konkrét esetleírásokkal támasztja alá.  Találkozunk e könyv lapjain ügyvéddel, aki megunta szakmáját, már tárgyalni sem képes az ügyfelekkel, mert úgy érzi, nem élt eleget, s méltatlan nőre ( drogfüggőre) pazarolta szeretetét. Megismerkedünk a verseket író, és gyönyörű képeket festő építési vállalkozóval, akinek csak arra volt szüksége, hogy a terapeuta megértesse vele: tehetségét Istentől kapta. Elgondolkodhatunk, vajon miért tartja ellenségnek a terapeutát egy rengeteg testi betegséggel kínlódó nyugdíjas angoltanárnő. Beleélhetjük magunkat annak a könyvelőnek a helyzeté

Aleida Assmann:Rossz közérzet az emlékezetkultúrában. Beavatkozás

 Ha a cím ismerősen hangzik, ne csodálkozzunk: Aleida Asssmann ugyanis Freud 1930-ban megjelent tanulmányának, a Rossz közérzet a kultúrában c. írásnak címét parafrálta egy egészen más témára vonatkoztatva. A Rossz közérzet az emlékezetkultúrában. Beavatkozás  c. könyv témája a német történelmi emlékezet, ezen belül is az, hogy miért nem tudta a német társadalom mind a mai napig helyén kezelni a huszadik század két nagy történelmi traumáját: a holokausztot és a "sztálinizmust", ahogy Assmann nevezi.  Szerző vitatkozik azokkal a történészekkel, akik szerint nem létezik kollektív emlékezet. Külön kiemeli- tiszteletreméltónak nevezi- Reinhart Kosselleck e tárgyban kifejtett munkásságát. Kosselleck szerint csakis arra emlékezhetek, amit én magam átéltem. Assmann vitatja ezt az álláspontot, szerinte  minden társadalom létrehoz olyan alapokat, normákat, melyek aztán a kollektív történelmi emlékezet sarokpontjaivá válnak. Azzal sem ért egyet, hogy a kollektív emlékezet voltaképpen a

Freud:Pszichoanalízis

A meglehetősen szerény kiállítású ( legalább nem kerül sokba), de annál gazdagabb tartalmú könyv egy rövid bevezető tanulmányt( Simó Sándor) és egy szöveggyűjteményt tartalmaz Sigmund Freud munkásságáról, leginkább természetesen a pszichoanalízisről. Azoknak ajánljuk ezt a könyvet, akik most ismerkednek Freud tanaival. Honnan is indult Freud? A neurológia területéről. Észrevette, hogy egyes pszichikai problémák nem vezethetők vissza az agy fiziológiai eltéréseire. Akkor hát hol a magyarázat? A lélekben. Így lett Freud orvosból lélekgyógyász, kollégái eleinte kiátkozták, aztán pedig elfogadták. Ahogy az már a zsenikkel lenni szokott. De Nobel-díjat azért nem kapott... Ha lapozunk a 156. oldalra, ott megtaláljuk Freud személyiségképének rövid összefoglalását. Az emberi psziché három részből áll: ős-én, én, felettes én. Az ős-én fogalmát Freud- saját elmondása szerint- a nagy filozófustól, Nietzschétől vette át. Az  ős-énre nem érvényesek a logika szabályai. Az én a kontrollált része a

Darvasi Ferenc (szerk.):Híres embrek, híres interjúk 1865-1931

Az interjú, mint sajtóműfaj, a 19-20.században alakult ki. A Darvasi Ferenc által szerkesztett Híres embrek- híres interjúk című könyvből nemcsak szenzációs, jórészt eddig publikálatlan történelmi forrásokhoz juthatunk, hanem nyomon követhetjük az interjú médiatörténeti fejlődését is. Kivel is készültek ezek az interjúk? A korszak legbefolyásosabb történelmi személyiségeivel, alkotóival: Marxsszal. Mussolinivel, Sir Arthur Conan Doyle-al, Winston Churchillel, Theodore Roosevelt amerikai elnökkel, Sigmund Freuddal, a pszichoanalízis atyjával, és még sok más hírességgel. A legnagyobb angol- amerikai lapokból válogatták össze ezeket az interjúkat. Amelyek erősen eltérnek attól a normától, amilyennek ma az interjút gondoljuk. Ezek inkább riportok, egy emberrel.Sok a környezetrajz, impressziók, az újságíró reagálása- mai médiából ezeket már kiűzték. Ma beszélgetés van, kérdés- felelek. A sajtó hajnalán még másképp volt. Remek könyv, minden történésznek irodalmárnak, de minden olvasni sz

Stefan Zweig: A lélek orvosai

Pszichológia, pszichiátria- van, akinek már e szavak hallatán is feláll a hátán a szőr. Mások szükséges rossznak tartják ezeket a dolgokat, megint mások- sajnos, ők vannak kevesen- kíváncsiak. Utóbbiaknak szól Stefan Zweig:A lélek orvosai című könyve. Zwieg három életúton keresztül- Mesmer, Mary Baker-Eddy, Sigmund Freud- mutatja be a lélekgyógyászat fejlődését a fejlett világ orvoslásában. Ez már nagyon merész koncepció, ráadásul három ennyire eltérő személyiséget egy kalap alá venni, tevékenységüket folyamatként bemutatni- hát, ez Zweignek nem sikerült. Viszont kaptunk három életutat, melyek közül kettőről nagyon is keveset, a harmadikról viszont nagyon is sokat tudtunk. Mesmernek, a 18. századi osztrák orvosnak élete és tevékenysége a magyar Olvasó előtt alig ismert, s valahogy ugyanígy vagyunk Mary Baker-Eddyvel, a Keresztény Tudomány megalapítójával is. Freudról viszont nagyon is sokat, túl sokat tudunk. A könyvben szereplő három életrajz közül a legtárgyilagosabban bemutatot

Andrew Scull: Az őrület kultúrtörténete

A könyv alcíme: A Bibliától Freudig, a bolondokházától a modern orvostudományig. Az őrültekkel soha nem tudtunk mit kezdeni. Andrew Scull könyve voltaképpen sikertelen kísérletek sokaságának lelket-megrendítő katalógusa. Az őrület kultúrtörténete áttekinti mindazokat a módokat, ahogyan a különböző kultúrák a történelem folyamán bántak vagy bánni kívántak az őrültnek bélyegzett emberekkel. Az őrületet sokáig kizárólag démonikus erőknek tulajdonították. Ám a keresztény egyház sokáig elutasította a démonűzést, mint ördögtől való és bizonytalan kimenetelű vallásos aktust. Amikor azonban kiderült,m hogy a vásári sarlatán orvosok biologikus módszerei- érvégés, köpölyözés, a fej sütögetése forró vasakkal, ököllel történő verés- majd a 18.századtól a magukat felvilágosultnak tartó " orvosok" kísérletei, például elektromosság alkalmazása a legkülönbözőbb testrészeken, majd a 20 .század csodának kikiáltott módszere, a lobotómia, nem hoz eredményt, akkor jöttek rá egy egyszerű igazsá