Könyvekről mindenkinek

 Isaac Asimov, a science fiction műfajának egyik legnagyobb alkotója, ezúttal egy rokon területre, a fantasy műfajába kirándulást. Méghozzá úgy, hogy a fantasy hagyományos "sablonjait" szatirikus módon, a klasszikus angol humorral vegyítve tálalja a Kedves Olvasó elé. Az eredmény pedig egy igazi irodalmi ínyencfalat.  Azazel. A legtöbben a démonokat nagy, mindent elsöprő lényeknek képzeljük. Asimov könyvében Azazel egy két centiméter nagyságú démon, akit egy George nevű barát hurcol a zsebében. Azazel aztán mindenféle csodákat tesz, teljesíti a legvadabb kívánságokat is- csak éppen nem úgy, mint ahogyan az ember elképzeli. Minden furcsa csodatett egy-egy remek Asimov-novella.  Például a béna kosárlabdázót( akibe természetesen szerelmes egy rajongója, mert Amerikában még a béna kosaroknak is vannak hölgyrajongóik) megtanítja rendesen dobni, csakhogy arról elfelejtkezik, hogy csak az egyik kosárra dobjon pontot az illető. Így aztán szegény Leander fiú, önkívületi állapotban, ho

 Narine Abgarjan csodákkal teli könyve,az Égből hullott három alma, elvisz bennünket egy olyan világba,amelyről a legtöbb európai még csak nem is hallott,legfeljebb a híradókban,időnként. Örményországban járunk,egy Maran nevű,kaukázusi hegyi faluban. Még érezzük a közeli múltat,még itt van velünk a Szovjetunió pusztító szelleme-de vannak ám itt más szellemek is:messzi évezredek mosolyognak vagy éppen sírnak vissza a hegyoldalakról. A nyomor,az anyagi szükség olyan mély,hogy számunkra felfoghatatlan-annál erősebb kötődés alakul ki a szellemi világhoz. Minden árvíz,halál,váratlan hegyomlás,születés-ebben a világban minden transzcendens,még a hamuban sült klasszikus kaukázusi örmény étel,a bronza,is. Egynémely irodalomkritikus Abgarjan könyvét a "mágikus realizmus"kategóriájába sorolta be. Azt gondolom,itt jóval többről van szó. Természet,idő,tér,és ember teljesen egybeolvad.  Nincs igazi lineáris története ennek a regénynek/kisregénynek. Anatolja Szervajanc haldoklik,várja a ha

 Az 1960-as években Anton Gots kamilliánus szerzetesen rutinszerű térdoperációt hajtottak végre. A műtét sikerült,de váratlanul szepszis lépett fel a szerzetes szervezetében,amely az egész testre átterjedt. Gots szerzetes iszonyú fájdalmak közepette,hónapokon át feküdt kórházban. Végül csodálatos módon meggyógyult. Felépülése után pedig betegek,testi fogyatékosok felé szolgált. Nem mellesleg pedig megírta az Igen,Uram! című könyvet. E mű elmélkedések gyűjteménye,melyet Gots páter részben betegágyán,részben felépülése után mondott tollba. A könyv az újabbkori keresztény könyvkiadás egyik sikere lett,Ausztriában hét kiadást élt meg. Nemcsak római katolikus,de protestáns körökben is óriási elismerést aratott. Magyar nyelven először 1982-ben jelent meg. Miről is elmélkedik e könyvben Gots páter?Arról,hogy Isten a hívő szívében van,nem a templomban,nemcsak a messzi egekben. Arról,hogy az Úr kegyelme által tartatunk meg,nem pedig vallási szertartások által. Arról,hogy a Szentlélek vigasztalá

 A mai gyerekek már alig hallanak természetes visszhangot, mindent ellepett a digitalizáció és az ipari zajszennyezés. Wéber Anikó:Visszhangország című könyve- már olvasni tudóknak szóló kitűnő gyermekkönyv- visszavezet bennünket a természetes mesevilághoz, az apró kis csodák ünnepéhez. Eközben azonban nem feledkezik meg arról, hogy 21. századi gyermekeknek szól a könyv, akik már más tapasztalatokkal rendelkeznek, mint szüleik. De azért igénylik az azonosulást. A főhős, a kis Cinke voltaképpen bárki lehetne, az osztályból, az iskolából, vagy éppen a szomszédból. Eltűnni minden gyermek szereten időnként, főleg, ha nem tud megbírkózni egy adott problémával. És hang alapján tájékozódni, keresni a kapcsolatot egymással és a félig még emlékeinkben élő reális világgal- na, ennél jobb aztán nincs is!  Józan, őszinte emberi szereteten és valódi emberi érzéseken alapuló, mégis korszerű könyvet tett a gyermekek polcára a Szerző és a Kiadó. Remélhetőleg minél többen elolvassák majd.  Pozsonyi Pag

Egy modern kori ember identitása sokféle elemből épül fel: ösztönökből, szüleitől tanult viselkedésformákból, szocializáció során szerzett-elutasított értékekből. De mi történik akkor, ha valaki teljesen elveszíti mindenfajta identitását- kivéve a kulturálist? Márpedig Eco: Loana királynő titokzatos tüze című könyvének főhősével pontosan ez történik. Az idős antikvárium-tulajdonos közlekedési balesetet szenved, amnéziás állapotba esik, mindent és mindenkit elfelejt- kivéve a könyveket. Hogyan épül újra az emberi személyiség az írott kultúra által? Erre a kérdésre keresi a választ a világhírű olasz író. Hogy megtalálja-e, az számomra kérdéses. A regény cselekményvezetése olyannyira valószerűtlen, olyannyira szürreális, hogy két-háromszáz oldal után kénytelenek vagyunk megállapítani: hétköznapi mesét olvasunk. Ha veled vagy velem ugyanez megtörténne, el sem hinnénk. Mert csoda. Kultúr-mozaikokból, regényrészletekből, plakátokból- és ebből következően: történelemből- összeálló csodálat

Madách Imre a magyar- és a világirodalom klasszikusa. Magyarországon egyművű szerzőként ismerjük őt, a Válogatott művek pontosan azt igyekeznek velünk, Olvasókkal elfogadtatni, hogy Madách életműve nemcsak Az ember tragédiájából áll. Csakhogy a Tragédia annyival áll a többi mű fölött, hogy joggal szorította ki Madách többi alkotását az irodalmi kánonból. A Mózes című dráma, bár szándékaiban kiváló és nemes, de a megvalósítás kevéssé sikerült. A főalak nem jól van megformálva, a jelenetezés már saját korában is korszerűtlennek számított, Józsué karaktere elnagyolt, sok esetben a versmérték egyszerűen nem jön ki, mindennek tetejébe sok az erőltetett jelzős szerkezet. A verseket illetően: ezek a gondolatokban oly gazdag költemények nagyon hosszúak, túlírtak. A zsibvásáron című vers 14 versszak, mondanivalója 2-3 strófába összesűríthető lenne. A halál költészete végeérhetetlen romantikus-szentimentális halálimádat, mely- túl azon, hogy egészségtelen- az Olvasót inkább visszariasztja az é