Könyvekről mindenkinek

Aligha lesz valaha is a magyar zenei életnek még egyszer olyan legendás két alakja, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Kodály olyan megkérdőjelezhetetlen sarokkövévé vált a magyar zenei életnek, mint amely sarokkő nagyon kevés ország kulturális életében akad. Csakhogy 1944-ben ez még nem így volt. Azzal, hogy a második világháború, a német megszállás kellős közepén könyv alakú kottagyűjteményt ( Férfikarok) jelentettek meg Kodály szerzeményeivel, a Magyar kórus Kiadó óriási kockázatot vállalt. minden dicséretet megérdemel, így utólag is. A Férfikarok egyébként olyan remekműveket tartalmaz, mint az Ady Endre versére írt Fölszállott a páva, vagy a Kölcsey költeményére írt Huszt ( utóbbival a könyv fellapozását megelőzően még soha nem találkoztam). Petőfi Sándor: Isten csodája c. versére írt kórusmű is szerepel itt, csakúgy, mint az Ének Szent Istvánhoz, vagy az Esti dal c. népdal. Zene és irodalom, zene és nép nagyszerű találkozása. Ki kellene adni újból ezt a gyűjteményt. Zeneértők s

Kis bevezető: A belváros szó helyesírásáról: a klasszikus felfogás szerint Budapest Belvárosát mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, a vidéki városok belvárosát pedig kis kezdőbetűvel. Jellemző Magyarország Budapest-centrikus szellemi életére... Azoknak ajánljuk a Gyilkosság a belvárosban c. könyvet, akik szívesen olvasnak valódi bűnesetekről, balesetekről, betörésekről, gyilkosságokról ( azt viszont egyáltalán nem értem, hogy kerül a könyve Niki Lauda Forma-1-es pilóta története). Schmidt Attila írásai kiemelkednek a termésből. Ő nagyon érezte ezt a bűnügyi műfajt, meg tudta világítani a tettes és az áldozat lelkét. A kötetben leírt megrázó történetek közül szerintem  Az újpesti gyerekgyilkos a legjobban megírt, viszont a leginkább megrázó A fiam tette, ahol is egy fiú az anyja által elkövetett gyilkosságot akarja magára vállalni. Az anya elképesztően antipatikus, annyira fél a börtöntől, hogy képes odadobni a  hatóságoknak a saját felnőtt fiát- miközben az otthon lévő kislányt elhanya

Bevallom, Nemere Istvánt igencsak egyenlőtlen színvonalú írónak tartom- de hogyan is írhatna valaki 600 kiváló regényt? Ekkora irodalmi mennyiségnél óhatatlanul is be-becsúsznak gyengébb művek. De a Triton-gyilkosságok nem az, sőt, kiemelkedő rangú könyv. A sci-fi- krimi 1977-ben jelent meg a Megvető Kiadónál, remek gondozásban. A történet a 25. században játszódik. Egy űrhajó véletlenül felfedez egy Föld-szerű bolygót, a Tritont. A Földön ez politikai vitákat vált ki, sokan ugyanis inkább a jóval közelebbi Marsra szeretnék telepíteni a túlnépesedett emberi társadalom fölöslegét. Aztán néhány év múlva az expedíció egyik tagja véletlenül ( véletlenül?9 kizuhan egy afrikai szálloda erkélyéről. Egy másik tagot, egy egyetemi professort, brutálisan meggyilkolnak. Bolton felügyelő gyanakodni kezd- vajon megakarják ölni az expedíció tagjait? És ha igen, kinek áll ez érdekében? Nemere István sajátosan szerkeszti a történetet: fiktív okiratokon keresztül tárul fel előttünk ez a sajátos, 25.

A Magyar Narancs, véleményem szerint, az ellenzéki magyar értelmiség lapja. A 2018.április 15-i szám a baloldal választási vereségét elemzi, s vannak is érdekes meglátásai. Nekem Vajda Mihály filozófus cikke tetszett leginkább, de mások is, pl. TGM, is írtak figyelemreméltó gondolatokat. Ám azt, hogy hogyan lehetne legyőzni Orbán Viktort és a FIDESZ-KDNP kormánykoalíciót, egyikük sem tudta megmondani. Azonkívül több cikkben is találkoztam orbitálisan trágár szavakkal, nekem ez soha nem tetszett. Ha valaki mérvadó akar lenni, ne káromkodjon. Mutasson jó példát, ebben is. 

A Motomix egy rendkívül érdekes, színvonalas magyar nyelvű motoros folyóirat. A 2006.augusztusi szám tartalmából: Súlyosan megsérültek magyar salakmotorosok Pünkösd hétvégéjén, egyikük a verseny utáni hazaúton súlyos autóbalesetet szenvedett- Vida Tibi cikksorozatában ezúttal a fékrendszerekről olvashatunk- Poszter: Triumph Daytona- Motoros kirándulás az Őrségben, szállás biopanzióban- Új modellt mutatott be a Triumph gyár: a Daytona típust. Nagyon részletes és szakszerű cikk olvasható az új modellről, külön keretes írásban részletes technikai adatokkal- Olasz motorújdonság: Moto Guzzi Griso 1100- Egy különleges robogó: Aprila SR50 Factory Nagyon izgalmas, okos, professzionális kivitelű újság. Tudomásom szerint már megszűnt, de lehet, hogy tévedek.

A magyar-román kapcsolatok története mindig is neuralgikus kérdése volt a két ország történetírásának. Hencz Hilda könyve, a Magyar Bukarest, mérföldkő lehet. Románia ugyanis, egészen a 20.század második feléig, igazi multikulturális ország volt, sok etnikum képviselői életek Bukarestben, köztük magyarok is. Hencz Hilda könyve négy fontos részből áll. Az első részben Szerző a legfontosabb forrásokat tekinti át- ez már önmagában is érdekes. A második rész az első világháborúig tartó időszakot foglalja magában, a harmadik a két világháború közötti időszakkal foglalkozik, a negyedik pedig a második világháború után tárgyalja a regáti Romániában élők sorsát. Az utolsó fejezet a Ceacescu-éra bukását követő időszakról szól. Számomra különösen a kommunizmusról szóló fejezet  volt érdekes. A 1945 után hatalomra került elit ugyanúgy politikai játszmákra használta a kárpátokon túl élő magyarságot, mint tette azt a második világháború előtti társaság. Borzasztó belegondolni, hogy a románság nac

Kotra Károly könyvéről csak felsőfokban lehet szólni. Azoknak is ajánljuk, akik nem most tanulnak személygépkocsit vezetni, ajánljuk a több évtizedes rutinnal rendelkezőknek, a kocasofőröknek, a hivatásosoknak, mindenkinek. Olyan sok dolgot tanul az ember a KRESZ- vizsgán, aztán ahogy telnek-múlnak az évek, felejt és felejt. Aztán, ha jön forgalmi szituáció, akkor csak töri a fejét, hogy most aztán merre, mikor, mit jelent. Legfőképpen persze azok forgathatják haszonnal Kotra Károly könyvét, akik most készülnek KRESZ-vizsgára. Nagyon életszerű, nagyon pontos és elválasztja a lényegest a kevésbé lényegestől. Nagy súlyt fektet a biztonságos közlekedésre. Kotra Károly személygépcskocsivezetőknek szóló interaktív KRESZ tankönyve hiánypótló a magyar piacon, mind tartalmában, mind kivitelezésében igen magas színvonalú. Kotra Kereskedelemi és Oktató Kft, 2018.

Turczi István fiatalkori regénye először 1987-ben jelent meg, azóta már a harmadik kiadás is piacra került. Valahogy, úgy érzem, ez a könyv mégsem kapta meg a neki méltán járó kritikai és közönségvisszhangot. Pedig nagyszerű olvasmányélmény, különösen azok számára, akik jártak vagy éppen most járnak egyetemre. A Mennyei egyetem ( az ELTE) voltaképpen egy gyűjtőhely, ahová az ország minden részéből érkeznek fiatalok, hogy megvalósítsák álmaikat. Mennyi különböző karakter! A vidéki fiú, a csajozós macsó, a jó tanár, a rossz tanár, a félős, az okos, a buta- Turczi István mindet-mindet remekül, sok humorral, empátiával ábrázolja. A sok nyelvi játék, leleményesség mögött tehát egy kész kis magyar szociológia rejlik. Íme, ezek voltak a nyolcvanas évek magyar fiataljai, tanárai, csajok és srácok, felnőni vágyók és örök gyerekek. Szerintem ezt a könyvet jobban út kellene ültetni legalábbis az irodalmi köztudatba, például úgy, hogy a mai egyetemek modern irodalmi kurzusain, kötelező irodalomn

Hát.. ez itt tényleg Új. Az É.kiss-Kiefer-Siptár szerzőhármas egyetemi tankönyve teljesen más szemlélettel közelít tárgyához, mint a középiskolai oktatás. Az a magyar nyelvtan, amit a legtöbben ismerünk, alulról építkezik: betű/hang-szótag- szó- szószerkezet- mondat- szövegrész- szöveg. Az Új magyar nyelvtan című könyv megfordítja a sorrendet: a mondat lesz a nyelv kulcsa, minden nyelvi jelenséget a mondatból vezetnek le a szerzők. Nem elsősrban fő- és mellékmondatra, hanem topikra és paradigmára osztják a mondatokat ( mindemellett tárgyalják a fő- és mellékmondatokat is, de teljesen új személettel). Behatóan foglalkoznak a szavakkal is, a korábban megszokott rendszerben tárgyalják például az esetragokat. A képzett szavaknál viszont a képzés, mint fuknció kerül előtérbe, nem pedig az, hogy a képzett szó melyik alapszófajra hasonlít. Az Új magyar nyelvtan például szolgáló, követendő kezdeményezés. A tudomány ugyanis, mint minden rendszer, folyamatosan fejlődik. Ennek a fejlődésnek az

Ez egy igencsak személyes hangvételű könyvajánló lesz- dehát blogról van szó, itt a személyesség alapkövetelmény. Szvoren Edina: Verseim című könyve 13 elbeszélést tartalmaz, túlzás nélkül állíthatom:remekműveket. Különös helyzetekbe kerülő átlagemberek történetei ezek, de nem a manapság oly divatos 21.századi groteszk stílusban, hanem élő, eleven módon, a szöveg szinte pereg a szemünk alatt, élvezet és igényesség jellemzi az elbeszéléskötetet. Szó sincs egyenetlen színvonalról: Szvoren Edina a hegycsúcsról indul és ott is marad. A könyvben olvasható mindegyik mű kiállja a legszúrósabb kritikai próbát is. Személyes kedvencem a Látogatók. Elképesztő! Amiért " személyesség"- ről írtam, az a Vettem egy füzetet című elbeszélés. Szóval, ez a úriember, aki a szexuális fantáziáit -és nemcsak azt- krónikás módjára jegyezgeti, hát abban én magamra ismertem. Az 1990-es években tanácsolta azt a pszichológus, hogy tegyek így. Nem mondom, utólag belátom, hogy még gondolatnak is rossz, d

Most, hogy közeledik a karácsony, mindenki aggódik. A háziasszonyok főként azon, jó lesz-e a bejgli. Elek Mária szakácskönyve segít nekik eloszlatni aggodalmaikat. Az Ünnepi édességek legnagyobb erénye, hogy nem akar nagyot, mindenáron különlegeset. Csak egyszerűen bejglit, tortát, éédes péksüteményeket, 44 oldalon csodálatos receptek, családi ünnepekre, karácsonyra, és hát kimek mi az ünnep, a hagyományos magyar konyha elveit és gyakorlatát követve. Ne hagyják ki! Elektra Kiadóház Bt, 2018.

Mivel nem vagyok teológus, nem János Evangéliumáról, vagy a Revideált Új Fordítás  értelmezési nüanszairól szeretnék itt írni. Hanem a könyv formátumáról. Nagyon praktikus dolog így, könyvenként is megjelentetni a Biblia könyveit, ráadásul füzet formájában. Például, ha valamilyen tanítást hallgatok az Igével kapcsolatban és szívesen kiemelnék benne szövegrészeket, vagy teológushallgató lennék és vizsgára készülnek, nagyon jó lenne az ilyesmi. Szóval, gratulálok a Kiadónak,  remek ötlet volt, örülnék ,ha a Biblia minden könyvét, Isten teljes beszédét megjelentetnék így. Magyar Bibliatársulat, 2018.

Jómgam szeretem a krimit. A jó krimit. jó arról olvasni, hogy a bűn elkövetője lelepleződik. Ugyanakkor tudom, hogy a krimi a könyvek rulettje: vagy jó, vagy nagyon rossz. Aki krimit ír, a könyvek világának legnagyobb ragadozóját ingerli fel: a jószerencsét. Ezzel a könyvével Dan Brown nem volt szerencsés. A megtévesztés foka egyszerre akar lenni klasszikus kalandregény, thriller, politikai krimi, egzotikus krimi ( a történet egy része az Északi-sarkkörön játszódik), valamint szerelmesregény. Az eredmény: mindenből egy kicsi, aztán mégis semmise. Olvasunk amerikai politikai összeesküvésről, a NATO-ról, különös kincsleletről, tudományos szenzációról, szökésről, és persze erőszakról, erőszakról, és harmadszor is erőszakról. A kevesebb több lett volna, a halottakat illetően és a műfajt illetve tartalmi síkokat illetően is. Dan Brown annyi cselekményelemet zsúfolt bele párszáz oldalba, ami nagy írók egész életművéhez elegendő. Lehet, hogy a 21.században elmecsiszolódott fiatal olvasónak

Dr. Ágoston Ede kitűnő verseit, elbeszéléseit, riportjait tartalmazó könyve ( Fény és árnyék) a magyar emigráns irodalom egyik érdekes és értékes alkotása. Nincs arra mód, hogy egy ilyen rövid terjedelmű könyvajánlóban a mű egészére kitérjünk, inkább egyetlen szöveget emelnék ki a rendkívül sokszínű és magas színvonalú termésből. Dr. Ágoston Ede feldolgozza az 1903-ban, a kárpátaljai Szuhabaranka faluban történeteket. Ez év karácsonyán Petrovszki Dénes földműves eltűnt. Mégpedig úgy tűnt el, hogy lejött érte egy nagy, fényes " valami", mely körül különös " alakok" mozogtak, és elragadták Petrovszki Dénes földművest. Az esetet kivizsgálta a bíróság, bűncselekményre utaló jelet nem talált. Az esetre az 1950-es évektől lecsapott a sajtó. Mégpedig az UFO-sajtó. Azt találták ki, hogy biztosan az 1903-as szuhabaranka-i esemény volt a világ első UFO-emberrablása. Az olvasottak alapján nekem más a véleményem. Szerintem Petrovszki Dénest az angyalok ragadták el, méghozzá

Jojo Moyes romantikus bestsellere a 2010-es évek egyik emblematikus könyvévé vált. már film- és színpadi változat is készült belőle. A történet lényege. egy ambiciózus fiatal lány elvállalja egy magatehetetlen férfi gondozását. A férfi korábban a menő közé tartozott, sportolt, nagy vagyona volt. A tehetetlenül vergődő férfi vajon visszanyeri életörömét? A lány megtanul megállni a pörgésben? Vajon szövődik szerelem a két magányos ember között? erre kap választ az, aki végigolvassa a brit Jojo Moyes könyvét. Hogy kinek ajánljuk? Természetesen a romantikus regények kedvelőinek. Cartaphilus Kiadó, 2016.

Heuréka-élményem volt Anti Saar észt írónő könyvének elolvasása után: íme, megtaláltam a huszonegyedik század talán legjobb gyermekkönyvét! Kötelező olvasmánnyá kellen tenni a világ minden iskolájában. Az Így mennek a dolgok nálunk korszakos alkotás, az észt írónő eddigi legjobbja. Hogy miért is mondom ezt? Egyrészt azért, mert egy olyan stílus- és hangulati elem uralja a könyvet, amit, mi, magyarok,sokszor oly szerencsétlenül alkalmazunk: az irónia. Itt mindenben van egy kis fanyar gúny: a családi élet mindennap tevékenységeiben, az olvasásban, a kirándulásban, a szülő munkájában, ott van valami magasról nevető, valami önmagukat kifigurázó. mégsem sértő, senkire nézve. Felnőttként is jólesik olvasni ezt a könyvet. A másik, ami miatt korszakosnak érzem Anti Saar könyvét, az a szellemisége. Manapság a gyermekirodalom ( vagy inkább fogalmazzunk úgy:gyermekkönyvek)- főként az angolszász ihletésű- általában hagyományellenes. Mintha kifejezetten a trendinek tartott szingliéletre készíten

Az Úri muri kötelező olvasmány a középiskolákban, időtlen idők óta. A diákok viszont kevéssé szeretik- ismeretlen számukra az közeg, ahol a történet játszódik. Ezzel a kis könyvajánlóval Nekik szeretnénk segíteni, abban bízva, hogy egyre több és több fiatal veszi kézbe Móricz Zsigmond egyik legjobb, ha nem a legjobb-könyvét. Az Úri muri ( a muri szó nagyjából annyit jelent: mulatság, buli) története egy alföldi kisvárosban játszódik. Ebben az időben a magyar társadalom egyik legnagyobb problémája volt a polgárosodni vágyó, de arra képtelen dzsentri-illetve nemesi rétegek egyre kilátástalanabb helyzete. A földbirtokos lét már a múlt volt, egyre kevésbé lehetett megélni belőle ( mind a dualizmus idején, mind az 1930-as években tömegestől adósodtak el a magyar birtokosok), más lehetőség viszont nem volt. Nem volt kitörési lehetőség, s ez nagyon kemény reakciókban mutatkozott meg: alkoholizmus, depresszió, öngyilkosság. Az Úri muri ennek a kilátástalan helyzetben élő társadalmi rétegnek

A Veled biztonságban vagyok című könyv a McGregor testvérek sorozatban jelent meg. Karina Halle vegyes műfajú bestsellert alkotott: egy kicsit thriller, egy kicsit romantikus, mindenesetre izgalmas, és- most jön a csattanó!- férfiak számára is élvezhető, ráadásul a borítója is ízléses. A történet egy fiatal lányról szól, aki életben legfontosabbnak a karriert tartja. Ám egy napon rossz helyen van rosszkor:egy terroristává alacsonyodott leszerelt katona lövöldözni kezd az utcán, Jessicát ( ez a név, de elcsépelt...) lábon találja. A lány tolókocsiba kényszerül. Életunttá válik, elkönyveli: soha nem lesz senkije.Ekkor jön a nagy szerelem. Ám a lány élete sötét titkokat rejt. Vajon szeretni fogja a férfi,ha rájön? Karina Halle jól ért a feszültségkeltéshez, de ismeri a nyugalmat sugárzó leírások, a részletezés minden csínját-bínját.A könyvben ábrázolt cselekmény és folyamat valóságos, akár velünk is megtörténhet.  Ezen írói erények varázsolják széppé é s izgalmassá Jessica történetét.

A könyv alcímei:Szokások, hagyományok. Versek, mesék, dalok. Nincs semmi baj Devecsery László: Ünnepelő című könyvével, korrektül benne vannak a nagyobb ünnepeken rendszeresen előadott versek, mondókák, általunk jól ismert gyermekdalok ( Bújj, bújj, zöld ág és társai).Rövid ismertetőt olvashatunk minden ünnepről. Megismerhetjük az újévkor, farsangkor, balázsolás idején, húsvétkor, pünkösd ünnepén, aratás alkalmával, karácsonykor előadott népi irodalmi alkotásokat (kevés kivétellel mind népköltés, leszámítva néhány Weöres illetve egy Devecsery-verset).  A baj magával az ünneprendszerrel van. a magyar egyházi ünnepek rendszerét túlnyomórészt a katolikus egyház alakította ki. Ennélfogva a keresztény ünnepek számtalan pogány hagyománnyal keveredtek össze. Kulturális saláta ez, ahogy egyre többet eszünk belőle, úgy egyre kevésbé ízlik. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy szükség van efféle könyvekre, mint az Ünnepelő. A 21. század sokszor erőszakolt, és rosszul értelmezett urbanizációja a gye

Makkai Sándor református püspök Bethlen Gáborról szóló történelmi-lélektani könyve először 1929-ben jelent meg, s maga korában meglehetősen visszhangtalan maradt. Sajnos. Mert az Egyedül olvasói olyan arcát ismerhetik meg a legendás erdélyi fejedelemnek, a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának, melyről az iskolai történelemkönyvek mélyen hallgatnak. Bethlen Gábor ( ur.1613-1629), Erdély aranykorának legnagyobb uralkodója, lelki ember, Istentől választott fejedelem volt. Nem önkényúr, nem gőgös arisztokrata, hanem- akárcsak egyik példaképe, Bocskay István- azon meggyőződéssel uralkodó ember, hogy Isten kiválasztotta őt az egész magyarság vezetésére. Jól példázza ezt a messianisztikus tudatot a Makkai által leírt eset, amikor is egy csatában Bethlen nem volt hajlandó menekülni az ostrom alá vett fejedelmi sátorból, mondván: ha ő tényleg Isten által választott, akkor az Úr vigyáz rá. Persze, materialista szemléletű korunkban gyanakvással fogadjuk az ilyesmit, de jómagam állítom:

Oroszországban ( illetve a volt Szovjetunióban) elképesztő tematikájú könyvek jelennek és jelentek meg. Ennek egyik oka az, hogy ez a hatalmas ország rengeteg éghajlati zónát, ebből következően rengeteg eltérő kultúrát átfog. Ez pedig változatossá és külföldi olvasó számára érdekessé, kicsit elcsépelt szóval: egzotikussá teszi az orosz irodalmat. Jurij Koval: Apróka című könyve először 1975-ben jelent meg oroszul. Az ifjúsági regény főhőse két sarki róka: Harmadik Napóleon illetve a Száztizenhatos. A két derék állat egy szibériai rókatelepről szökik meg, egyszerűen a szabadságvágy hajtja őket. Bejárják az erdőt, pockokat fognak, kutyaólban alszanak, csirkét lopnak, szóval, úgy élnek, mint egy róka. Aztán jön a kísértés, és Harmadik Napóleon hazamegy a telepre. Ott legalább van rendes étel, és biztonság. A kisebbik, Száztizenhatos, tovább folytatja bolyongásait, és megismerkedik a korabeli Szovjetunióval. A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy plasztikus stílusú. Szinte érezzük Szibéria

A könyv alcíme: Tudják, mit teszel Marc Elsberg osztrák író és lemezkiadó- tulajdonos rendkívül dinamikus, pörgős regényének témája a 21.század mindent átölelő adathalmaza, az egyén ellenőrizhetősége, a magánélet védelmért folyó kilátástalan küzdelem. A könyv főhőse Cynthia, egy középkorú újságírónő, aki egy menő lapnál dolgozik, és egyre növekvő idegenkedéssel figyeli napjaink elképesztő technikai fejlődését. Egy szép napon a szerkesztőség elképesztő eseménynek lesz szemtanúja: egy Zero nevű, internetes aktivista csoport drónokat és robotokat küld az amerikai elnök nyári rezidenciájára. Az elnök éppen golfozik, családja rémülten menekül.  Az aktivisták azt akarják bizonyítani, hogy már a világ első számú politikai vezetője sincs biztonságban. Cynthia elborzadva nézi a történteket, újságíró kollégái azonban csak egy remek sztorit látnak az egészben. Egy technikai eszközök kereskedelmével foglalkozó cég tesztelésre küld ú kütyüket az újsághoz. Cynthia hazavisz egy okosszemüveget. Ezt

Irvin D. Yalom  amerikai pszichiáter, író, magyarul leginkább az Amikor Nietzsche sírt című könyve aratott közönségsikert. A Terápiás hazugságok nagyon jól, finoman megírt, mégis, letehetetlen pszichiátriai krimi, több szálon futó cselekménnyel, meglepő végkifejlettel- ahol is az érzelmek betegessé válását, a folyamatot követhetjük nyomon, azt, hogyan lesz valakiből gyilkos. A történet egy pszichiátriai rendelőben indul. Egyik pszichiáter vizsgálja a másikat: az idős prof ellen fegyelmi vizsgálat zajlik, miután egyik nőbetege megvádolta, hogy szexuálisan helytelen viselkedést tanúsított vele szemben. A prof beszél a beteggel, bizonyos Belle-vel kialakuló szakmai kapcsolatáról , a személyre szabott terápia szükségességéről. A nő finoman szólva is tartózkodó volt, míg az orvos mindent megtett azért, hogy feltárja a nő korábban elszenvedett traumáit, megtudja, mi az oka anorexiájának-bulémiájának, sírási rohamainak, szeretetképtelenségének. Legalábbis ezt mondja a professzor, aki kissé l

Talán Az eastwicki boszorkányok Updike legnagyobb karrier befutott regénye. Készült belőle  színdarab ( Magyarországon is bemutatták), musical, egész estés játékfilm, filmsorozat. A népszerűség tehát adott- és ekkor kezd el az ember gyanakodni. Vajon nem csúszott át a regény túlzott popularitásba? A közönséget mindig is érdekelte az okkultizmus. Azért érdekelte, mert tiltott gyümölcs. Tiltja a kereszténység, tiltják az iskolában a józanabb tanárok, s tiltja az ember józan esze: hiszen boszorkányok nem is léteznek, a tárgyakat nem lehet gondolat által elmozdítani stb. Ám az ember " játékos" énje is megszólal:hiszen ez csak egy könyv, egy film, itt minden megtörténhet, itt megeshetnek olyan dolgok, melyek a hétköznapi életben nem. És itt tévednek az okkult írók és filmesek. Egy regény nemcsak egy akármi könyv, egy film nemcsak egy látnivaló. A látottak-hallottak- könyvből olvasottak nagyon is beleégnek a tudatba, főleg a fiatalabb befogadók tudatába. És ezek a tudattartalmak

Peter Spork könyvének alcíme:Miért alszunk és hogyan alszunk jól? Az Életadó alvás című könyv népszerű, minden művelt Olvasó számára érthető módon foglalja össze az alváskutatás tudományának legfontosabb eredményeit. Megtudhatjuk, milyen hullámok is befolyásolják az alvást, s ezen hullámoknak mi a természete. ( Nagyon sok tévhit kering például az alfa és béta-hullámokról, ezeket Peter Spork korrektül kiigazítja). A könyv koncepciója szerint az alvás nem arra szolgál, hogy az emberi agy pihenjen, hanem arra, hogy feldolgozza a napközben történteket. Spork meggyőző érveket és kísérleti bizonyítékokat hoz arra nézve, hogy éjszakai alvás közben az emberi agy egyáltalán nem pihen, sőt, bizonyos területein még nagyobb az aktivitás, mint ébrenlét idején. A koncepció és annak igazolása meggyőző, ám a laikus olvasóban mégiscsak felvetődik a kérdés:akkor mikor pihenünk? Napközben? Ha jobban belegondolunk, ebben van is valami. Visszaidézve az elmúlt napomat: kevés olyan pillanata volt, melyben

Nagyon keveset tudunk a menedzserbetegségek valódi természetéről. Mindannyian hallottunk-tanultunk már stresszről, elhízásról meg magas vérnyomásról, de hogy ezek hogyan károsítják az emberi szervezetet, arról a nagyközönség nagy részének fogalma sincs. Dr.Valló Ágnes és Dr.Nemes János: Menedzserbetegségek c. könyve segít nekünk eligazodni a 21.század egyik leggyakoribb betegségcsoportjának titkai között. Megtudhatjuk, mi a stressz jó és rossz "tulajdonsága". Képet kapunk az elhízás természetéről, a BMO-indexről ( magunk is kiszámolhatjuk sajátunkat), megtudhatjuk, mi a jó és rossz koleszterin- és a testi tünetek hátterében mindig elővillan a személyiség. Mert a menedzserbetegség kiváltó okai mindig a pszichében, a múltban, a traumákban, az életformákban keresendők. Egyszerre kell orvosnak és pszichológusnak lenni annak, aki ezen betegségek gyógyítására vállalkozik. Miért jelentkeznek testi tünetek a feladatától szorongó anyában? Hogyan befolyásolja gyermeke jövőbeni egészs

Mindenkinek joga van egy történelmi eseményt tetszése szerint látni. Mégis, azt mondom: bármilyen indokkal is írta az 1848-49-es forradalom- és szabadságharcról szóló emlékiratait a kiváló erdélyi jogászprofesszor Dósa Elek, az ,amit ő a történelemmel tesz, már egyenesen bűn. Annyira egyoldalúan láttatja a marosszéki eseményeket, szinte el sem hisszük, hogy ezt a könyvet magyar ember írta. Szerző szerint az egész forradalom hiba volt, olyan hibás döntések sorozata, mely a magyarság ellen ingerelte a románságot, Kossuth szájhős volt, a székelyek loptak és raboltak, az agyagfalvi nemzetgyűlés felborította Erdély békéjét, Csány kormánybiztos pökhendi volt- bezzeg a cári csapatok, azok aztán megtestesült jóság és szelídség...Szóval, a politikai opportunizmus tipikus példája ez az emlékirat, ennek ellenére nem haszontalan dolog átolvasni. Mert jó példája az árulásnak, a sértettségnek. Jó tudni, hogy így: nem szabad. Sajtó alá rendezte: Somogyi Gréta Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budap

Ha a férfiak odavannak a fronton, megnő a papok szerepe. Egy részük maga is megjár poklokat a harcoló katonák lelkészeként, más részük az otthonmaradottak lelki békéjére vigyáz. Csibi Norbert és Vértesi László rendkívül érdekes és fontos kötetet állított össze. Számomra legizgalmasabb a papok által írott Historia Domusok olvasása. A magyar történeti köztudatban úgy él, hogy az egyházak mindvégig az állam mellett álltak háború kérdésében. Hát, ez nem teljesen van így. A pécsi egyházmegyében több papnak is elege volt a sokéves vérontásból, békét és nyugalmat szeretett volna. Másoknak meg az ellenségből lett elegük: olykor csúnya szavakra is ragadtatták magukat. A világháború kálváriáját járva c. könyv minden történelemkedvelő számára lebilincselő olvasmány. 

Nagyon nagy divattá vált az utóbbi években a labdarúgás beemelése a kultúrába. Számtalan történészi és írói kísérlet szemtanúi lehettünk, melyek Puskás vagy Albert állítólagos aranykorszakának megidézésével nyújtottak szellemi élvezetet. Borsi-Kálmán Béla könyve nem ilyen. A Pszeudo- fociesszék alkotója számára a foci csak alkalom ( az "ürügy" szót azért túlzás lenne használnunk...), hogy kifejthesse véleményét a huszadik század társadalmi és politikai mozgásairól. Teszi mindezt szellemesen, jó stílusban, és kellő alapossággal. Külön öröm volt számomra az Aranycsapat mítoszával foglalkozó esszé. Ez a téma a mai napig érzékeny pontja a magyar futballszerető közvéleményben. Puskásék istenítése ma is gyakori, és helytelen. Ám éppolyan helytelen a revizionista felfogás is, mely a valóságoshoz képest kisebbíteni igyekszik Sebes Gusztáv csapatának sikereit. Borsi-Kálmán Béla megtalálja az arany középutat. Jót tenne, ha mindenki így tenne. Nemcsak a fociban. L'Harmattan- Ur

Nagyon szép és érdekes témáról írt könyvet B.Bobrovszky Ida művészettörténész. Kecskemét, Nagykőrös, Debrecen iparművészete hatalmas kincsesbánya a régi idők kultúrája iránt érdeklődőknek. Szerző nagyon felkészült, nagyon pontos. Mégis, hiányzik ebből a műből az az áttekintő látás, mely további elmélyedésre ösztönözhetne. A török hódoltság korában létezett egy közösségi ( a könyvben sokat említett úrasztali kelyhek), valamint egy magáncélú ötvösművészet, utóbbinak az volt a célja, hogy olyan tárgyakat gyártson, melyek egy vészhelyzet ( menekülés, tűzvész) esetén megőrzik a befektetett értéket. Az esztétikum tehát praktikus szempontokkal párosult. A két csoportot nem szabad összemosni. Ráadásul tovább bontható a téma, mivel- Debrecen esetében legalábbis- létezett egy népi iparművészet, mely többnyire fával dolgozott, emlékei ezért kevéssé maradtak fenn, és egy hivatalos, városi iparművészet, mely nagyjából az ötvösművészetnek felel meg, és nemesfémmel dolgozott. Nyilván az utóbbinak i

Manapság nagyon nagy szükség van kreativitásról szóló könyvekre, különösen olyanokra, melyek a fiatalabb korosztályokat is megcélozzák. A magyar oktatási rendszer, az állami suli még manapság is túlzottan normatív, informatív, a gyerekek kevésszer kerülnek olyan szituációkba, mely során problémákat kell megoldaniuk. Az iskola végeztével viszont szembesülnek a munkaerőpiac azon elvárásával, miszerint problémamegoldó szakembereket keresnek. Ráadásul az internet sem használt a fiatalok kreativitásának: készen kapott megoldások közül kell választaniuk-ha kell egyáltalán. Kaszás György: Kreativitássuli című könyvének alapkoncepciója az, hogy a kreativitás fejleszthető. Fejleszthető odafigyeléssel, a szülő együttműködésével, de mindenekelőtt: feladatokkal, játékos problémamegoldással. Számtalan feladatot tartalmaz a könyv, nekem a legjobban az tetszett, hogy hogyan old meg egy tárgy egy világproblémát...Aki végigcsinálja ezeket a feladatokat, elolvassa a magyarázatokat, elindul azon az úto

A 20.századi történelem fordulatai alaposan megviselték a magyarországi történelmi egyházak papságát. A német megszállás után a nyilasok tartották őket kommunistáknak, a második világháborút követő rendszerváltás után pedig a kommunisták tartották őket fasisztáknak. A haátorn túl működő magyar lelkészek sorsa ennél s nehezebb volt, mert az ideológiai üldözés mellett ők még etnikai alapon is üldöztettek. Hetényi Varga Károly: papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában c- könyvének III. kötete azokkal a papokkal foglalkozik, Akik Eger, Kassa, Rozsnyó, Szatmár, Szepes, Nagyszombat, Besztercebánya, Nyitra egyházmegyékben teljesítettek szolgálatot az 1940-es években. Szinte mindegyiküket a szovjet hatóságok hurcolták el, nagyon sokan közülük megjárták Szibériát, hogy aztán Magyarországon az ÁVH könyörtelen terrorgépezetének fogságába kerüljenek. Elképesztő dolgokon mentek keresztül, mi, 21. századi olvasók azon töprengünk: hogyan bírták ki? Mi vajon kibírnánk-e? Sok esetben

Patricia Gibney ír szerző első regénye remekül sikerült. A hiányzók című könyv méltán jelent meg számtalan nyelven, nagyon izgalmas, mai olvasó számára sokatmondó thriller. A történet szálai az 1970-es évekbe nyúlnak vissza. A Szent Angéla katolikus intézetben leányanyák és gyermekeik találhatnak oltalmat. Oltalmat? Mint kiderül, a papok és apácák kínozták a gyerekeket, többen közülük meg is haltak. A történet a 2000-es években folytatódik. Susan, egy meglehetősen furcsa hivatalnok, besétál a templomba, ahol is nyaka köré tekerik az iPodeja zsinórját. A nő meghal, az ír kisvárost felkavarja a gyilkosság. Különös a nő lakása:napilapok ezreit találják a konyhában, látszólag minden rendszer nélkül. Aztán megölnek egy papot: miután hosszasan üldözik az erdőben, a tettes elkapja, és felakasztja egy fára. Növeli a dolog pikantériáját, hogy a holttestet nem más találja meg, mint az áldozat homoszexuális szeretője....Lottie Parker nyomozó azonnal rájön, hogy összefüggés lehet a két gyilkossá

A teológia egyik legnagyobb kihívása, hogyan lehet olyan kézikönyvet készíteni a világ legnépszerűbb és legtöbbet magyarázott könyvéről, mely egyszerre nyújt értékes információkat teológushallgatók, hívő laikusok, és a Biblia iránt érdeklődő világiak számára. Pecsuk Ottó és csapata remekül megoldotta ezt a feladatot. Kézikönyvük enciklopédia-jellegű, és a teljes Ó- és Újszövetséget magában foglalja. Rangos szerzőgárdája nagyjából egységes formátumban tárgyalja a Biblia egyes könyveit. Mindkét nagy fejezet előtt történelmi- irodalomi bevezető olvasható. Egyértelműen leszögezik, hogy Izrael vallása egyedi, eredeti, nem pedig a szomszéd népek mítoszaiból összebarkácsolt eszmerendszer. Minden könyv előtt olvashatunk keletkezéstörténetet ( hatástörténetet már ritkábban...), az egymástól eltérő álláspontokat korrektül ütköztetik, de minden esetben állást foglalnak ( objektív tudomány nincs?). Ézsaiás esetében például a háromszerzős elméletet fogadják el ( Ézsaiás-Deutero-Ézsaiás- Triteto- É

Kerepeszki Róbert: Tudomány életközelben c. könyve az MTA Debreceni Területi Bizottságának történetéről (1976-2010) szól. Megismerhetjük az elődszervezetnek is tekintett Tiszta István Társaság történetét, melyet a második világháború után a Rákosi-féle kultúrpolitika szüntetett meg. Olvashatunk az 1961-es határozatról, mely lehetővé tette, hogy a vidéki városokban is jelen legyen a magyar tudományosság legfelső eleme. Bognár Rezső elnökségének elévülhetetlen érdeme, hogy világos, jól körülírható célokat fogalmaztak meg, valamint stabil szervezeti kereteket állítottak fel. Nagyon fontos tevékenysége a DAB-nak, hogy támogatja a nem főállású kutatók publikációs tevékenységét. mint az Kerepeszki Róbert könyvéből kiderül, a teljes korszakban megfigyelhető egy kettős tendencia: a természettudományok sokkal inkább differenciálódtak, mégis, mennyiségileg a társadalomtudományok domináltak. Kerepeszki Róbert könyvének olvastával nemcsak a DAB történetéről kapunk objektív képet,, hanem bepillan

Kecskeméthy István egész életét a Bibliának tanulmányozásának szentelte, a Könyvek Könyve magyarra fordítása pedig élete főműve. A fordítás protestáns szellemű ( ennek jele többek között, hogy nem hamisítja meg a Tízparancsolatot), teljes mértékben igei, olvasása elvezeti a hívőt Jézus Krisztusban való mélyebb hitre. Akik pedig még nem fogadták be szívükbe Krisztust, talán e fordítás olvastával megteszik. Néhány érdekesség: a Tízparancsolat szövegében a Károlinál megszokott Ne paráználkodj!" helyett " Ne légy házasságtörő!" szerepel, ez bizonyos értelemben szűkítő, bizonyos értelemben tágabb értelmezés, mint a gönci prédikátoré. Ézsaiás Jesaja néven szerepel, s  szinte egész könyve verses ( ellentétben a Károli-fordítással, mely alapvetően prózában adja Ézsaiás könyvét, verses betétekkel). Sofóniás eredeti nevén (Cefanja ) szerepel, szövege szintén verses. A Hegyi Beszédben pedig Jézus "szellemi szegények"-et mond " lelki szegények" helyett. Magyar

A Fried István által szerkesztett tanulmánykötet a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének munkája. Az itt dolgozó kutatók tanulmányai tematikailag a kortárs magyar irodalom szinte teljes spektrumát átfogják. Itt van mindenki, aki számít: a veterán Tandori Dezső, a Nobel-díjas Kertész Imre, a költészetéről és drámáiról is ismertté vált Térey János, Garaczi László, Marno János, akinek lírája oly hevesen áll ellen az intellektuális értelmezési kísérleteknek, Kukorelly Endre, Orbán János Dénes és a mára élő legendává, generációk kedvencévé vált Varró Dániel. Számomra ez a szerény megjelenésű, de tartalmilag annál értékesebb könyv azt bizonyítja, hogy van magyar irodalom. Nemcsak atomjaira hullott alkotó-egyedek készítenek verseket, regényeket, hanem van egy huszonöt-harminc fős elitcsapat, akinek nyomtatott neve még mindig érték. Ha száz év múlva meg fogják írni a 21.századi magyar literatúra történetét, lesz miből válogatni. És e

Szabó Magda huszadik századi milliőben bonyolódó lélektani regénye a magyar prózairodalom igazi állócsillaga. A történet egy családról szól, ahol is a szülők is élik a maguk életét, meg az immár felnőtt lány is éli a maga életét. Iza, a lány, modern, sikeres ,míg a szülők tradicionális világszemléletűek. Az apa rákos beteg lesz, néhány hónap méltósággal viselt szenvedés után meghal. A lány tovább akar lépni, de az anyát fogságban tartja a múlt: nem tud, nem is akar elszakadni szeretett férje emlékétől. Azért Pilátus a könyv címe, mert azokról az emberekről és azoknak az embereknek szól, akik felismerték az igazságot, és mégis a hamis utat járják. Első megjelenése idején hatalmas visszhangot váltott ki a könyv, mert a legtöbb Olvasó azt a kérdést tette fel magának: kinek van itt igaza? Holott, ha mélyebben olvastak és gondolkodtak volna, eljutottak volna Szabó Magda igazságáig. Hogy itt, Magyarországon, mindig, mindenkinek igaza van. Hogy itt, Magyarországon, soha, senkinek nem lehet

A könyvcím olvastán azt hittem, valami amerikai stílusú életmódkönyvet olvasok majd, ahol igent kelll mondani az Életre, valami újabb trükköt a pozitív gondolkodásról, vagy valami efféle. Aztán kiderült, hogy igazi, vonatravaló ponyvaregényt, ó, elnézést, szerelmes regényt tartok kezemben- de abból legalább valami jobbfélét. A főhősnő bizonyos Courtney, aki menő üzletasszony, és minden értekezleten bizonyítja a férfikollégák előtt, hogy csak a nőknek van üzleti érzékük, szóval, ez a Courtney egy szállodában megismerkedik Daviddel, akiről nem tudjuk, hogy kicsoda, és kölcsönösen felkeltik egymás érdeklődését, amit az író nem győz hangsúlyozni. Aztán egy földrengés miatt összedől a menő hotel, mindenféle dallasi ügyvédek kiabálnak és követelnek kártérítést, ám Courtney és David szerelme lassacskán kibontakozik...a többit az Olvasó fantáziájára bízzuk. Tényleg vonatravaló könyv, egy Budapest-Nyíregyháza hazaúton jó az ilyesmit olvasni, aztán el kell felejteni, mert az otthoni saját kis

Hát, aki éppen depressziós, vagy csak bántja az élet, nem ebből a könyvből fog vigaszt nyerni, az biztos...Bödecs László :Az árvíz helye című verseskötete ugyanis elképesztően melankolikus, levert. Hiányköltészetnek is szokták az ilyet nevezni: minden kiürült, az öröm forrását nem találjuk, mindennek csak tere  van, igazi tartalma nincs. A letargikus-melankolikus hangulatért azonban kárpótol a közölt versek igen magas színvonala. Bödecs László költészetének alapegysége a mondat. Nem végtelenbe tartó körmondat, hanem nagyon is tagolt, higgadt vonalvezetésű mondat. Ezek a cselekvő mondatok, mint egyfajta keretek ( terek?), rejtik magukban a költői eszközöket: metaforákat, jelzős szerkezeteket. Amelyek sosem válnak puszta dísszé, ékszerré, hanem szervesen összefüggnek egymással az adott versen belül. Több esetben maga az egész mondat egymásra épülő metaforákból összeálló épület ( pl. az Ez sem című vers elején). Máskor a tőmondatokban fogalmazott kijelentés mintegy tételmondatként szol

Egykori boldogult történelemtanárom most megkérdezhetné:na, jelentkezzen, aki tudja, ki az a Kmoskó Mihály? Kevesen emelnék a kezeiket....Pedig, mint Ormos István könyvéből kiderül, Kmoskó Mihály nem volt akárki: professzora volt két egyetemnek is, politikai befolyása sem volt gyenge, ennek nem túl dicsőséges megnyilvánulása volt a numerus clausus törvényben megalkotásában való aktív részvétel. Az első világháború utáni szellemi zűrzavarban, Kmoskó Mihály elvesztette biztonságtudatát: pályafutásának hátralévő részében nem tudta eldönteni, hogy ő most akkor magyar, szlovák vagy csehszlovák? Ez a folytonos identitáskeresés jellemezte életét, s sodorta olykor tévutakra, vállalhatatlan politikai megnyilvánulásokra. Fontos viszont Kmoskó szakmai életműve. Egyrészt azért, mert ellenállt a budapesti teológiai felsőoktatást is mindjobban megmérgező liberálteológiának, másrészt azért, mert a magyar kormány igen jelentős feladattal bízta meg az első világháborúban: közel-keleti útra kérte fel,

Mindszenty József 1956-os hagyatékát Kovács Attila Zoltán és Soós Viktor Attila rendezte sajtó alá. Olyan, az átlagolvasó számára eddig ismeretlen információkról, személyes benyomásokról olvashat a huszadik századi magyar történelem iránt érdeklődő Olvasó,melyek alapvetően változtatják meg a forradalom és szabadságharcról eddig létező képünket. Megtudhatjuk pl., hogy Mindszenty József ( a fogságában addig elszigetelt Mindszenty József) volt az egyik első, aki megérezte Kádár János kétszínűségét. Meglepve szerezhetünk tudomást arról, hány és hány város, nemzetközi szervezet, oktatási intézmény tiltakozott Mindszenty hercegprímás 1948-as letartóztatása ellen. Volt, aki több százezer imát mondott el a fogságban sínylődő bíborosért. Rendszeresek voltak a gyűjtések, sőt, amikor világossá vált, hogy Mindszenty az amerikai követség " aranykalitkájába" kerül, többen ( magánszemélyek és amerikai katolikus szervezetek is) azonnal felajánlottak neki jelentős havi járadékot. Ami számom

A kriktkusok Dashiel Hammett legjobb regényének tartják, bár az amerikai krimi atyja nem igazán osztotta ezt a véleményt...A történet szerint Ned, aki egy intelligens szerencsejáték-függő, éppen pechszériában van. Annyira legatyásodik, hogy a kaszinó tulajához megy kölcsönkérni. A tulaj mellékesen megemlíti neki, hogy beszáll a politikába. Ma estére is hivatalos vacsorára valami szenátorékhoz. Csakhogy Ned holtan találja a szenátor fiát a kaszinó közelében. Nem akarja megkockáztatni, hogy rendőrség összefüggésbe hozza a gyilkosságot a kaszinóval, ezért magánnyomozásba kezd. Kiderül, hogy az áldozat jelentős összeget várt egyik adósától, aki nem mellékesen Nednek is tartozik. Ezután vesznek az események igazán váratlan fordulatot. Dashiel Hammett zsenialitása és szokatlansága abból áll, hogy a gengszterre ruházza a nyomozó szerepét. Jó és rossz tehát összefonódik, csakúgy, mint az amerikai társadalomban a szesztilalom korszakában. Az üvegkulcs tehát nemcsak krimiként, hanem sajátos t

A könyv olvastával legrosszabb sejtéseim igazolódtak. Doreen Virtue író, klinikai pszichológus megalkotta az Isten nélküli angyalvilágot. Ő maga " angyalterapeutának" nevezi önmagát, holott az, amit hirdet, voltaképpen posztmodern kereszténység, mindenféle lényeg és az Egyetlen Isten nélkül. Mert ha angyalok léteznek, akkor létezik Isten is. Ha Isten létezik, akkor pedig Ő a végső eredője mindennek, nem pedig az angyalok. Az angyalok Isten szolgái, aki angyalokat imád, szolgákat imád, miközben elveszíti a leghatalmasabb Úr bizalmát, szeretetét, melynek segítségével szabadulhat, gyógyulhat, sikeresebb lehet. Az Égi üzenetek című könyv egy hiány-filozófiát közvetít. Megragad félúton. Azt sugallja, hogy az Ég az angyaloké. Tudjuk, hogy nem így van. Isten van ott, Ő a mi boldogítónk, üdvözítőnk. Édesvíz, 2018.

A mese gyógyít. Aki még nem tapasztalta ezt, még nem volt igazán beteg. Boldizsár Ildikó. Meseterápia című könyve persze nem fogalmaz ennyire radikálisan, nem is teheti, ám minden Olvasó volt már beteg. Emlékszik rá, mitől gyógyult meg? Emlékszik rá,hogy a kéthetes táppénz idején mikor volt az a bizonyos áttörés, a sok gyógyszer meg ágybanfekvés után? Hát akkor, amikor valami " pozitív történet" bontakozott ki a szeme előtt. Mondjuk, egy rokonával történt valami igazán jó. Vagy megnézett a tévében egy jó filmet. A lélek feltöltődött, ezáltal a test is feltöltődött, átvette a történet erejét, a sejtek pedig elkezdtek gyógyulni. Boldizsár Ildikó könyve nagyon alapos és nagyon okos. Szól a mesék szerkezetéről, fajtáiról, mese és mítosz kapcsolatáról, motívumokról, arról, hogy valóban India tekinthető-e a mesék őshazájának, szimbólumokról- végigvezeti az Olvasót a mesék teljes világán, ezen a hatalmas anyagon. Rádöbbenünk:nagyon keveset tudunk a mesékről, sokan még azzal sem vo

Oravecz Imre: Ókontri című, kitűnő regénye A rög gyermekei című regényciklus III. ( hírek szerint befejező) kötete. A történet valahol a 19.században kezdődik. Az Árvai család Amerikában próbál boldogulni- mezőgazdasági termelésből. Csakhogy a 19-20. század az iparosodás százada, a társadalom mindinkább magára hagyja élelemtermelőit, furcsa, múltból itt ragadt, anakronisztikus figuraként tekint rájuk. A fiatalabbik Árvai érzi, hogy váltani kellene, modernizálni, de apja hajthatatlan- mint ahogy előbb-utóbb a fiú is azzá válik. A generációs konfliktus elviselhetetlenné válik. A család eljut a vagy te-vagy én állapotig. A fiú hazajön az óhazába, Magyarországra, mert itt jobb a talaj. Itt sem boldogul. A történelem, az egymást váltó politikai rendszerek ráadásul maguk alá temetik. A történet végül 1956-ban ér véget- nem éppen happy enddel. Oravecz Imre regénye lenyűgözően érdekes, egy nép és egy család drámája. Mértéktartóan szép nyelv, életszerű cselekmény, mély ismeret jellemzi a regé

Az 1980-ban megjelent Gyilkosság az őrhelyen című könyvben valódi bűntényekről olvashatunk. Az irodalomi formában megírt 8-25 oldalas sztorik között akad igazi, rangos lélektani elbeszélés is, például a Z-ügy. De találkozhatunk a Szerző erkölcsi fölényét tükröző, gyomorforgató krimivel. Hogy milyen szerkesztési elv szerint rendezték egybe ezeket az írásokat, az rejtély. Legvalószínűbb, hogy semmilyen elv nem érvényesült, egyszerűen csak összeállítottak egy könyvet, melyben mindenféle eset szerepel. Olvashatunk itt ittasan gázolókkal készült interjút, aztán zseblopás-sztorikat az 1930-as évekből, majd egy háromszoros feleséggyilkos pékmester esetét, Nyugatra csalt, aztán becsapott, megalázott magyar nők történeteit, a Békés megyei szatír rémtetteit. A csúcspont az utolsó történet: Soós Lajos és társai megölték a Ferihegyi reptér közelében állandó szolgálatot ellátó rendőrt. Többségében jól megírt, egyértelműen az Igazság győzelmét hirdető sztorik, közepes irodalmi igénnyel megalkotva.

Jékely Zoltánt, Ápriliy Lajos fiát, általában remek verseiről ismerjük. A Bárány Vére című könyv értekező-kritikiai írásait, naplójegyzeteit, könyvrecenzióit tartalmazza. Az első, amiben Jékely eltér az amúgy csöppet sem színvonaltalan "átlagtól" ,az nem más ,mint a személyesség. Jékely objektivitása mindig empatikus, mindig valamilyen személyes élményből táplálkozik. Nem akarja felvenni a szobatudós-pózt: ő Író marad, akkor is, ha útijegyzeteket készít vagy ha kolléga regényéről ír recenziót. A másik, amit hamar észrevehetünk, az a brilliáns műveltség. Nem feltétlenül a hivatkozásokban, az elolvasott könyvek számában mutatkozik ez meg, inkább abban a képességben, hogy az olvasottakat mily szervesen építi be alkotásaiba. Jékely könyveinek, jelen esetben: esszéinek Olvasója tagja lesz egy elitklubnak: azok közösségének, akik az irodalmat, a képzőművészetet anyanyelvként beszélik.A Bárány Vére című könyv minden irodalombúvárnak ajánlható, de érdemes előbb alaposan tájékozódni

Olvad a jég- nekem ezek a szavak jutottak eszembe Garai Gábor verseskönyvét elolvasván. Aki azt gondolja, hogy valami Kádár-korabeli pszeudo-ellenzékiségről van szó, az csalódni fog. Nincs politika, nincs történelem. Egyén van, és környező világ. A jégkorszak után című kötet versei olyanok, mintha valami hatalmas, nagyerejű napsugár végigpásztázta volna a fagyos földet. Ahogy haladunk előre- oldalról oldalra, kiderül, hogy Garai Gábor több, mint a Kádár-korszak egyik támogatott irodalmára. Mindenre reflektáló énje ( sokan emiatt nem is kedvelték) képes feloldódni a külvilág apró jelenségeiben. Nincs már avantgarde világmegváltó szándék ( ld. Tűztánc antológia), éppen emiatt az Olvasó sokkal több erőt, sokkal több világmegváltó gondolatot kap Jégkorszak után, mint előtte. Ami az egyes verseket illeti, persze, hogy egyenetlen színvonalúak. A világ minden verseskötete egyenetlen színvonalú. A Távozz tőlem, Nárcisszusz!  például remekmű. Nem értem, miért marad ki a középiskolás irodalom

Bevallom, mielőtt hozzáfogtam volna az olvasáshoz, soha nem hallottam se az íróról, se a könyvről. De meg kell állapítanom: Az Eddie fattyúja egy elképesztően jó regény! Ne hagyja ki senki! Ifjú Thomas Mann, aki tönkrement vállalkozó, és nem rokona a híres német írónak, és elképesztően masszív alkoholista, egyik reggel egy csecsemőt talál a háza küszöbén. Úgy dönt: véghezviszi élete legnagyobb dobását, és felneveli a kicsit. Mindezt úgy, hogy semmiféle tapasztalata, és semmiféle anyagi forrása nincs ehhez. Dr. Connor, a falu mindentudó doktorbácsija eleinte segít neki a műveletben, ám egy napon úgy összevesznek Mannal, hogy Mann egy whiskysüveget a dokihoz, Mann egyedül marad. Gyakran gondol a múltra: a rosszul elsült katonai pályafutásra ( második világháború), a tönkrement struccfarmra, régi szerelmekre. Miközben szakadtatlanul zajlik a jelen, fokozatosan tárul föl a múlt. Kowalski elképesztően jó írói technikával rendelkezik. Az időkezelés, a metaforák használata, a folytonos iro

Az amerikaiak imádják az összeesküvésekről szóló könyveket, legyen az összeesküvés témája valamilyen UFO, vagy az iraki háború, vagy éppen az amerikai elnök. Jack Higgins: Kapcsolat a Fehér Házban című könyve ezen összeesküvés-krimik számát gyarapítja eggyel, bár az kétségkívül igaz, hogy olvasmányos, olykor izgalmas krimiről van szó. Egy Jack Berry nevű terrorista, aki kapcsolatban áll az IRA-val, megöleti az ellene nyomozó csoport vezetőjét. Amikor aztán Ferguson őrnagy döntő ellencsapásra szánja el magát, egy bűnöző jelentkezik, hogy információi vannak Berryről és csoportjáról. Inkognitóban egy nyomozót küldenek Barry házába, de a terrorista már mindent tud az egész műveletről, nem sokon múlik, hogy szegény nyomozó életben marad. Ferguson arra gyanakszik, hogy valaki " súg" a washingtoni Fehér Házból, az elnök környezetéből Barrynek. A rendkívül szövevényes történet végül is happy enddel végződik. Jack Higgins könyve tehát nem kiemelkedő. Az egész túlbonyolított, ahelye

László Anna a 20.század második felének hihetetlenül tehetséges írónője volt, színháztörténészként, dramaturgként, ráadójátékok szerzőjeként is ismert. Pályafutásának 1981-ben bekövetkezett tragikus halála vetett véget. Sajnos, amint az amygar irodalmi köztudatban szokás, az emberrel együtt a műveket is elfeledtük. Pedig a Vaspólya igazi remekmű, olyan szociográfia, melyhez hasonlót a világirodalomban senki nem alkotott. A Vaspólya egy szerkezet, mellyel rögzítik a légzésképtelen, de amúgy mozgásképes emberek testét. Az 1950-es években járványos gyermekbénulás-járvány söpört végig Magyarországon. Sok gyerek esett áldozatul. Volt, aki járáshibássá vált, volt, akinek amputálni kellett valamely végtagját, de a legrosszabbul azok jártak, akik kellő értelem és belátás mellett a légzőképességüket vesztették el. Nekik ágyhoz kötve kellett élniük, miközben tele voltak életerővel, ambícióval. Róluk írta lászló Anna a Vaspólyát. Igazán megrázó mű, a szöveg remekül adja vissza ennek az elfelede

A könyv alcíme:Találkozások medvékkel, halakkal, nőkkel és férfiakkal. Murányi Sándor Olivér legújabb prózakötete a 2017-es év talán legfigyelemreméltóbb magyar epikai alkotása. Figyelemreméltó azért, mert az egyes novellák remekül sikerültek, igazi stílusbravúrok is akadnak köztük, másrészt azért, mert végre a kortárs magyar irodalomban is megfogalmazódik egy újfajta- mondhatnánk, 21.századi- természetszemlélet. A 18-20.század fiai a természetet hol menedéknek, hol ősforrásnak, hol az ember számára kitalált regenerációs területnek, hol pedig érzelmi-lelki erőforrásnak látták. Murányi Sándor Olivér kisepikai műveiben a természet nem más, mint egy Hely. Egy olyan terület, ahová az ember szégyenkezés nélkül beteheti a lábát ( nem kell, hogy lelkifurdalást érezzen, mint Darwin az orángután előtt...). Ezen a terepen aztán az emberrel mindenféle élmények esnek meg, ezen élmények elbeszélése- a kapcsolatteremtés, a találkozás-  pedig alapot adhat egy jelen- és jövőbeli fejlődéshez. Persze,

Szablya Ilona memoárja, a Vasfüggöny kölnivel, egyike azoknak a visszaemlékezés-köteteknek, melyek az egész nemzet történelemtudását gazdagíthatják. A Szerző gyermekkorától kezdve követi végig egy polgári egzisztenciával rendelkező család ( illatszergyártással foglalkoztak, innen a " Vasfüggöny kölnivel" cím) széthullását. Német megszállás a második világháború alatt, nyilasuralom, átmeneti fellélegzés a koalíciós idők alatt, aztán a gyászos 1951-es esztendő, a kitelepítések ideje, majd az 1956-os forradalomhoz vezető út. Mindez elképesztően személyesen, a Résztvevő tudásával, szinte napról napra, rendkívül plasztikus jelenetekben. Mert mi, akik nem mentünk, s valószínűleg soha nem is fogunk átmenni hasonló élményeken, honnan is tudhatnánk, milyen érzés 51 napot tölteni egy óvóhelyen, egyre fogyatkozó élelem- és ivóvízfejadag mellett? Az Olvasó szinte látja azt a koszt, érzi azt a büdösséget, ami ezeknek az embereknek az életét eluralta. S mégis: nem hiába mondják, hogy sze

Aki azt gondolja, hogy Ackermann Sándor könyvéből fogja megérteni Putyin orosz elnök közel-keleti politikáját, vagy hogy ez a könyv segít neki megérteni az orosz cezarománia eredetét, az csalódni fog. Már a kötet alcíme ( Oroszország és a futball) is egyértelmű módon jelzi, hogy itt Nem Putyin elnök politikájának átfogó elemzésére vállalkozik a Szerző, csak egyetlenegy szegmensre koncentrál:Putyin és a sport kapcsolatára. Megtudhatjuk, hogyan alakult a Szovjetunió felbomlása után a régió futballélete, milyen válogatottak alakultak, szinte a semmiből. Ackermann bemutatja a fontosabb orosz csapatokat ( engem leginkább a Szpartak Moszkva fogott meg...), és szól a különböző botrányokról, a Szocsiban rendezett téli olimpia körüli huzavonáról, valamint arról a gyanús folyamatról, melynek során Oroszország elnyerte a 2018.évi labdarúgó VB rendezési jogát. Aztán, ahogy haladunk előre az olvasásban, egyre inkább rájövünk: mégiscsak a politika mozgat mindent, legalábbis arrafelé. Meg a gazdas

A 19.század a magyarosodás időszaka volt. Ekkor alakultak ki nemzeti karakterjegyeink a politikában, a gazdaságban, művelődésben- s mint Lukács Anikó könyvéből megtudhatjuk, a divatban, öltözködésben is. A Nemzeti divat Pesten a 19.században című könyv úttörő jellegű. A legtöbb Olvasó először találkozik az itt felvetett kérdésekkel, melyek élesen befolyásolták a korabeli mindennapokat. A céhek vagy a kapitalista ipari üzemek gyártják a modernebb ruhákat? viselheti-e ugyanazt az egyszerű kispolgár, mint a nemes? A sajtónak követnie kell a divatot, vagy pedig példát mutatnia olvasóinak a "helyes" viseletről? Hogyan befolyásolta a mindinkább fejlődő történeti köztudat a divatot? Miként fogadta a külföld a magyar " nemzeti öltözet" feltűnését? ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ az ember Lukács Anikó szerfelett izgalmas, minden történelem iránt érdeklődő számára fontos könyvéből. (Budapest Főváros Levéltára, 2017.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Adakozás

Napjainkban az online és az off-line szféra már teljesen összeolvadt. Binder András általános iskolásoknak (biztos, hogy csak 6. és 8. évfolyamosoknak? Szerintem a nyelvtanulás manapság már inkább életkori, semmint iskolai kérdés) szóló kompetenciamérési tesztkönyvéből ez kiválóan látszik. A feladatokhoz járó hanganyag ugyanis nem a kötethez mellékelt CD-n található( ostoba 20.század...), hanem az Akadémiai Kiadó weboldaláról lehet azt letölteni. Véleményem szerint ez eléggé kényelmetlen megoldás, mert ha pl. a tanuló magántanárral dolgozza fel a könyvet, akkor mind a tanuló, mint a tanár egy-egy hanghordozót tart magánál, csak azért, hogy tanulhasson illetve taníthasson egy könyvből. Amely könyv amúgy nagyon színvonalas. Binder András nagyon jó kompetenciamérési feladatgyűjteményt állított össze az iskolásoknak. Miért nem lehetett az egész könyvet elektronikus formában forgalomba hozni? Nem kellene okostelefonokat plusz papíralapú doksikat használni a tanuláshoz. Jómagam inkább a ha

Adrian Plass könyvei nagyon nagy karriert futottak be Magyarországon, a brit írónak már egész szép rajongótábra van. Az Ezüst nyírfák remek bestseller. A cselekmény alapjában véve egyszerű: egy harmincas fiatalokból álló társaság tekint vissza múltjára. Számtalan életút, sok elkövetett és elszenvedett bűn. A Megoldást azonban szinte egyikük sem látja: letenni életünket Isten kezébe. A könyv olvasása után bennem azonnal megfogalmazódott két kérdés: 1. Lehetséges-e Istenről, illetve hiányááról ennyire oldottan, már-már tüntető hétköznapisággal írni? 2. Van esély arra, hogy a világ, materialista emberek valha is rádöbbennek életük hiábavalóságára? A válasz Adrian Plass szerint igen. Ő optimista. Talán ezért olvassák annyian. Harmat Kiadó, 2018. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Felhívás jótékony adakozásra Ha szeretnél segíteni adományokkal rászoruló családokon, magányosokon, beteg időseken, kattints ide: hisz.hu .  Számtalan módon tehetsz jót, úgy ,ahogy Neked a legmegfel

Steve Hamilton: Vérvörös égbolt című könyve a krimi-thriller-kalandregény című " dobozba" illeszthető be. Ám nehogy valaki valami fércműre gondoljon! Eredeti cselekmény, nagyon jó tájleírások, az idegen kultúra értő megragadása jellemzi Steve Hamilton írását. A regény cselekményének csak az elejét írjuk le, nehogy valaki elmulassza elolvasni a maradékot! Alex háza leég egy tűzvészben, elhatározza, hogy újjáépíti. Winnie, az indián, szakértő módon segít neki. Csakhogy cserébe kér valamit. Fivére a múlt héten embereket vezetett át a hegyen. Azóta nem tért haza. Alex menjen vele, és keressék meg. Kiderül, hogy Tony valami nagyon sötét gengszterekkel kötött nagyon furcsa üzletet. Magyarul olvasható a Reader's Digest Válogatás Könyvek sorozatban. Megjelent 2005-ben.

Susan Wilson könyvét eredeti meseszövése emeli ki a romantikus regények áradatából. A Sorsfordító nyár főhőse Kiley, aki fiatalkorában egy tengerparti amerikai kisvárosban nőtt fel, fiúkkal barátkozott: Mack és Grainger voltak legjobb cimborái, akikkel együtt lógott, hajókázott, stb. Aztán egy éjszaka megtörtént a baj: a három tizenéves kissé elfeledkezett magáról, mindkét fiú lefeküdt a lánnyal. Megszületett Will, és Kiley nem tudta, ki az apa. Jó évtizeddel később Kileynak vissza kell térnie a városba, mert szülei el akarják adni házukat, betegségük miatt lányuk bonyolítja az üzletet. Mack és Grainger azonnal kiszúrják Willt. Lehet, hogy az én fiam?- kérdezik maguktól. Vajon milyen választ kapnak? Magyarul megjelent a Reader's Digest Válogatás könyvek sorozatban, 2005-ben. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ajánló Ha segíteni szeretnél a rászorulókon: hisz.hu

A könyv meglehetősen közhelyes címe ellenére egy igencsak jó thrillert kap kezébe az Olvasó. Főhősünk, Jennifer,kutatni kezd apja múltjában, rájön, hogy régen másik néven élt. Nemsokkal ezután Jenny anyját megölik, apja pedig eltűnik. A történet Svájcban folytatódik. egy hegymászó jégbe fagyott holttestet talál az Alpok egyik gleccserében, hátizsákjában az eltűnt Paul March útlevele. A rendőrség azt gyanítja, Paul megölte a családját, majd Európában bujkált, egészen mostanáig. Jennifer Svájcba utazik, hogy azonosítsa apját, ám kiderül: valaki más használta a papa útlevelét. Izgalmas, fordulatos thriller ( vagy inkább kalandregény), jót szórakozunk rajta, kicsit megdobja az adrenalinszintet. Ennyi. Megjelent a Reader's Digest Válogatás Könyvek sorozatban 2005-ben. Az eredeti mű megjelent 2004-ben.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ajánló Szeretnél segíteni rászoruló gyermekeken? hisz.hu

John Grisham jogi thrillere, Az utolsó esküdt, műfajában a 21.század egyik remeke. A történet egy csődbement kisvárosi újság megmentésével kezdődik: a gyászjelentésekkel teleírt magazin új tulajdonosa egy 23 éves fiatalember, aki elhatározza: kerül bármibe, nyereségessé teszi a lapot. Ehhez váratlan segítséget is kap:különösen véres bűntény történik a városban, melynek fő gyanúsítottja a helyi kiskirálynak számító Padgitt család egyik tagja, akit az áldozat vérével szennyezett ingben találnak. Az esküdtek elítélik Danny Pedgittet, néhány év múlva azonban különös eseménysorozat veszi kezdetét: pontosan azokat az esküdteket gyilkolják meg, akik Padgitt felmentésére voksoltak. Ki lehet a tettes? A majdnem-elmebeteg orvlövész? Valamelyik áldozat, vagy családtagja? Maga Pedgitt, vagy jelentős befolyással bíró családja?A fiatal lapszerkesztőnek valami nem stimmel.... Grisham könyve elképesztően izgalmas, fordulatos. Nem erőszakos, nagyon okos, lépésről lépésre haladó, igazi krimi-remekmű.

Matolcsy György: Amerikai Birodalom.A jövő forgatókönyvei című könyve nem összeesküvéselméletek hagymázas felsorolása, hanem szilárd történelmi tényeken nyugvó kísérlet arra, hogy megfejtsük: mi a titka az USA 20.századi felemelkedésének, gazdasági-politikai- kulturális hegemóniájának, történelemformáló szerepének. Matolcsy György az okot elsősorban gazdasági tényezőkben véli feltalálni: Marshall-segély, olajárrobbanás kihasználása, és mindenekelőtt a meglehetősen kétarcú technológiai-infrastruktrurális fejlődés. Ez utóbbiról  szólva Szerző nem osztja a " mai generáció" hurráoptimizmusát, úgy véli, túl nagy  az ár. Csökken a társadalmi tőke, nő a fogalmi munkások száma, egyre nő a heti munkaidő ( Amerikában már heti 50 órát dolgoznak), a cégek pedig a társadalmi kapcsolatok helyébe lépnek ( ez utóbbi jelenség, legalábbis vezetői szinten, sajnos, már hazánkban is megfigyelhető). Matolcsy György kiváló könyve példás magyarázattal szolgál a 20-21.század válságjelenségeire, a mi

Fodor László:Gazdaságpszichológia c. könyvének  legnagyobb erénye, hogy gondolkodtat. Folyamatos szellemi munkára ösztönzi az Olvasót ( egyetemi hallgatót), vagy ,ahogy az irodalmárok mondanák:párbeszéd jön létre alkotó és befogadó között. Fodor László egyértelműen leszögezi, hogy a gazdaságpszichológia még nem kikristályosodott tudományág, nincsenek még meghúzva a határok, tematikáját, módszertanát tekintve igencsak képlékeny. A könyvet elolvasva azonban rájövünk: szó nincs "puha" tudományról. A gazdaságpszichológia ugyanúgy egzaktságra törekszik, mint bármely tudomány bármely területe. Miről is is olvashatunk a könyvben? Megtudhatjuk, melyek a racionalitás korlátai az emberi tudatban és cselekvésben, és hogyan vélekedtek erről a modern kor nagy pszichológusai. A szükségletekről szólva Szerző részletesen foglalkozik a Maslow-piramissal. Kiderül, hogy a neves amerikai tudós több változatát is publikálta ennek a felfedezésének. Nagyon izgalmasnak találtam a 6. fejezetet: ho