Bejegyzések

intézmény címkéjű bejegyzések megjelenítése

Sebők Miklós és Böcskei Balázs:Itt van Amerika.Az amerikai politika hatása Magyarországon

 Különleges könyv született az amerikai-magyar kapcsolatok témájában.A Sebők Miklós és Böcskei Balázs által szerkesztett Itt van Amerika. Az amerikai politika hatása Magyarországra című kötet arra keresi a választ, hogy az USA közéletének működési mechanizmusai, a háttérben húzódó eszmék, gazdasági motivációk hogyan befolyásoltak a magyar belpolitikát. Nagyon objektív, tudományos jellegű, korrekt művet tarthat kezében az Olvasó. A könyvben olvasható tanulmányokat 34 szerző írta ( ezzel a mű még a Magyarországon megjelent tanulmánykötetek között is a rekorderek közé tartozik), mind olyan ember, akinek a politikáról nemcsak elméleti, de gyakorlati tapasztalata is van. Ebben a könyvajánlóban nem járjuk végig a kötetben tárgyalt össze témát, inkább csak néhány fontos tanulmányt emelnék ki- vállalva ezzel a szubjektivitást és annak minden következéményét.  Megdöbbentő volt számomra Stumpf István:Állampolgári nevelés és a fiatalok demokráciaképe című tanulmánya. Különböző közvéleménykutatási

J.D.Robb:Halálos rejtekhely

 J.D. Robb: Halálos rejtekhely című thrillere nagyon kemény könyv. A történet már önmagában is borzasztó, a befejezés nemkülönben elkeserítő. Aki érzékeny, sokat fog sírni, miközben olvassa J.D. Robb sorait. Ezért aztán azt ajánljuk:Csak erős idegzetűeknek!Egy rövid és tömör spoilert közlünk erről a hitchcocki stílusú thrillerről. A történet a 2050-es években játszódik az Egyesült Államokban.Eve Dallas hadnagy milliárdos barátja,az ír származású Roarke,hosszú és körmönfont tárgyalássorozatot követően megvásárol egy központi fekvésű,ám igencsak lerobbant állapotú,nagy alapterületű házat. Nagyon jó vételt csinált,mérnököt és belsőépítészt fogad,hogy elkészítsék az átalalítás terveit. Hátborzongató felfedezést tesznek:a gipszkartonfal mögött tizenkét csontvázat találnak. A meglehetősen extravagáns külsejű és kommunikációjú patológus kimutatja,hogy minden áldozat tizenhat évnél fiatalabb lány volt,és nagyjából tíz-tizenöt éve fekszenek ott. Már nem kaptak esélyt arra,hogy felnőjenek.Eve cs

Nico Stehr:A szabadság a tudás leánya

 Nico Stehr társadalomtudós munkásságának nagy részében a tudásnak a modern társadalomban betöltött szerepét vizsgálta. A szabadság a tudás leánya című könyvében arra tesz kísérletet, hogy választ adjon arra a kérdésre:szükséges-e a sikeres demokrációhoz a tudásalapú társadalom? Milyen korreláció áll vagy éppen nem áll fenn a műveltségi szint és a társadalom demokratizálódás között? A könyv első fejezetei két irányból adnak elméleti alapozást a kérdéshez:Stehr vizsgálja a demokrácia és a tudás fogalmát. Az első oldalak a demokráciával foglalkoznak. hogyan is definiálhatjuk a modern demokráciákat, egyátalán: hány demokrácia van ma világon? Igaz-e az az állítás, hogy csak a demokráciák képesek szabadságot adni a polgárnak? Mi az összefüggés liberalizmus, libertarianizmus és demokrácia között?Mit jelent az konkrétan, hogy az állampolgárok részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban? Igazuk van-e azoknak az elitistáknak, akik szerint nem mindig jó, hogy a társadalom minden rétege ( példáu

Rachel Botsman:Kiben bízzunk?

 A könyv alcíme:Hogyan kapcsol össze és választ szét bennünket a digitális fejlődés? Rachel Botsman azt vizsgálja kitűnő könyvében,ami minden emberi és társadalmi kapcsolatban legfontosabb:a bizalmat. A társadalom fejlődése során Botsman szerint a bizalomnak három típusa alakult ki. A helyi bizalom a kisközösségekben élő embereket jellemezte. Az intézményi,közvetített bizalom a "szervezett ipari társadalom" (lényegében a 19-20.századi fejlődés) sajátossága,míg a megosztott bizalom lényegében horizontális, és a 21.századra,a virtuális korszakra jellemző.  A Kiben bízzunk? című könyv lényegében ezt a megosztott bizalmat elemzi,annak az emberi társadalomra gyakorolt pozitív és negatív hatásait vizsgálja. Hogyan is alakult ki ez a fajta bizalom?Úgy,hogy a fejlett civilizációban élő ember elvesztette bizalmát a pénzintézetekben,a márkákban,a nagyvállalatokban és végül az államban,amely nem védte őt meg az előzőektől. Ezt a bizalmi válságot használták ki az internet nagyágyúi:a köz

David Levy:Love and Sex with Robots(Szerelem és szex robotokkal)

Bevallom, sokat morfondíroztam azon, írjak-e egyáltalán David Lévy könyvéről. A könyv magyar címe ugyanis: Szerelem és szex robotokkal. Az emberiség a 21. századra eljutott oda, hogy ember-gép lényeket akar kitenyészteni. Pontosabban. nem az emberiség jutott el idáig, csak buggyant tudósok szűk csoportja akarja rákényszeríteni buta elméleteit az emberiségre. Sajnálom, hogy David Lévy asszisztál ehhez. Az emberek többsége emberekkel akar szexelni, nem robotokkal. Az emberek többsége emberekkel akar családot alapítani, nem robotokkal. S hogy a robot tud kedves is lenni? Hogy a robotokat be lehet úgy programozni, hogy mindig szeretők, gyengédek legyenek? Attól még robotok! Az ember Isten műve, de bűnbeesett, tökéletlen. Egy tökéletesnek tűnő, ám valójában uralkodni vágyó robot soha nem fogja azt az élményt megadni, mint egy esendő ember. Az ember, még ha bűnös is, még ha veszekedős is, változatos. A robot csak azt tudja, amire beprogramozták. Az meg, hogy robotokkal házasságot lehesse

Perry Anderson: Az abszolutista állam

A 16-17. század európai történelme lenyűgözően izgalmas és máig ható. Ekkoriban születtek meg a nagy európai monarchiák: Anglia,Spanyolország, Franciaország, Oroszország. Ezek az államok abszolutista államok voltak, a mindenkori uralkodó a rendek háttérbe szorításával igyekezett kormányozni, ezt a törekvését pedig hol siker koronázta, hol pedig nem. Perry Anderson: Az abszolutista állam című könve erről a lenyűgözően érdekes korszakról szól. A Szerző bevallottan marxista- ne feledjük, ez Nyugat- Európában eredetinek számított- de elolvasván a bevezető fejezetet, ez a marxizmus Anderson esetében mindössze annyit jelent, hogy figyelembe vesz gazdasági-társadalmi tényezőket is. Meg persze bírálja Engelst. A könyv országonként halad bemutatja a spanyol, a francia, a porosz, az osztrák, az orosz, valamint a távol-keleti abszolút monarchiák kialakulását. A séma mindenütt ugyanaz: a rendek kialakítják a maguk intézményeit, melyek évszázados csatározásban végül alulmaradnak a központi hatalom