Könyvekről mindenkinek

Szabó Jucus ismert gasztroblogger, mondhatni: a 21. századi mainstream tagja, ám teljesen mást képvisel, mint a divatos irányzatok- ettől esz divatos. Az a helyzet ugyanis, hogy a legtöbb, hiperkreatív ételt a legtöbb magánember nem vállaja be, egyszerűen azért, mert túl drága. Egy darab avokádó 500 forint! Ilyen árak mellett bizony alaposan a zsebébe kell nyúlnia annak, aki komolyan meg kívánja tanulni a főzés művészetét. Szabó Jucus könyve, az 5 hozzávalós vacsorák, más utat kínál. Könnyen, gyorsan elkészíthető és olcsó ételeket mutat. Egy kirándulás után, fáradtan is érdemes belevágni. Ráadásul finom. Magáról a könyvről itt most két megjegyzésem lenne: 1. Mindig veszélyes játék, ha blogból írnak könyvet. Más műfaj, más média. Szerző kiválóan megoldotta ezt a feladatot, könyve érdekfeszítő, modern, ugyanakkor azok számára is vonzó, akik nincsenek nagy barátságban az internettel. 2. Egyetlen, nekem nem igazán tetsző dologra hívnám fel a figyelmet, a címlapra. Szerintem nem igazán

A Hetek 2017. évi 28. száma sokat foglalkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásával. A magyar maistream média, becsületére legyen mondva, nem az agyonhallgatás fegyverét választotta, inkább csak a magára izélt baloldal nyöszörgött komikusan, savanyú a szőlő- alapon. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy eljött hozzánk Izrael miniszterelnöke, maga is világpolitikai fókuszban álló személy, s világpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktorral. Nem négy kiló cseresznyéről, nem tíz magyar fiatal jeruzsálemi tanulmányútjáról folyt a szó, hanem olyan dolgokról, ami a nemzetközi tévécsatornákon is vezető hír. Mr. Netanjahu tehát, ellentétben az EU-val, partnernek tekintette a mi magyar miniszterelnökünket ahhoz, hogy világpolitikáról csevegjen vele. Ennél nagyobb erkölcsi elismerésre egy politikusnak nincs is szüksége. Ez ennek a látogatásnak a történelmi jelentősége.

Napjainkban soha nem látott módon került a politika ill. a társadalmi párbeszéd középpontjába a szabadság kérdése. Mi a szabadság, kinek jár, mennyi jár, és hogyan kell vele élni? Meddig terjednek az emberi jogok? Hol a határ szabadság és szabadosság között? Ezek a kérdések bennünket, a 21. század embereit igencsak foglalkoztatják, s a mainstream médiumokból többnyire sematikus válaszokat kapunk. Vagy liberalizmust, vagy antiliberalizmust. Raymond Aron huszadik századi francia politológus Tanulmány a szabadságjogokról című könyvében ( amely a Berkeley Egyetemen tartott előadássorozat összefoglalója) igyekszik árnyalni a képet. Az első dolog, amit meg kell értenünk, az az, hogy a szabadság nem pusztán politikai szabadság, nem egyszerűsíthető le egyik vagy másik divatos politikai eszmeáramlatra. A szabadság fogalmát senki nem sajátíthatja ki, sem egy nemzet, sem egy hatalom, sem pedig egy magát prófétának tévesztő értelmiségi. Aron főleg Tocqueville és Marx e téren kifejtett munkásság