Könyvekről mindenkinek

 Az emberiséget mindig is érdekelte az álmok világa.Miért álmodunk, hogyan álmodunk, s főleg: mit álmodunk, s mit jelentenek az álmaink? Hogyan kell értelmezni ezeket, egyáltalán: van-e értelme az álmok értelmezésének?  Bagdy Emőke pszichológus az Álmok, szimbólumok, terápiák című könyvében az álomról szóló írásait gyűjtötte egybe. Megtudhatjuk, mi a különbség a régóta forgalomban lévő álmoskönyvek és a modern tudomány álom-értelmezési kísérletei között. Részletes leírást kapunk arról, hogyan is alszunk, s alvás mely fázisaiban álmodunk. Mivel ezt az én korosztályom még teljesen másképp tanulta az iskolában, erről írnék néhány mondatot.  Bagdy Emőke leírja, hogy az alvásfázisokat nem úgy kell elképzelni, hogy egyetlen alvás során egy hosszabb idieg tartó fázisban vagyunk, hanem úgy, hogy ezek a fázisok ciklikusan ismétlődnek az alvás során! Tehát - legalábbis én így értelmezem- nem egyenletesen alszunk, hanem különböző alvásciklusok " futnak a szervezetünkben" éjszakánként ak

 Böszörményi Gyula, a magyar ifjúsági regényírás ikonikus alakja, 2022-ben, tragikusan fiatalon elhunyt.Tizenéves fiatalok százezrei olvasták könyveit, a Gergő-történeteket, a Jonatán-sztorikat, és más alkotásait. Az elveszett történet recenzens szerint egyik legjobb könyve,, persze, hozzá kell tennünk, hogy mindez ízlés kérdése. Jöjjön egy rövid spoiler, s remlékezzünk a rendkívül termékeny és utolérhetelenül kreatív Szerzőre, Böszörményi Gyulára!  Az első részben már találkozunk a szori főszereplőjével, Galagonyával, a tizenhárom éves fiatal lánnyal, aki úgy érzi, túl unalmas az élete, kellene valami történet, izgalmas, ami feldobja az embert. Galagonya addig unatkozik unalmas életén, hogy elalszik. A történet tehát az álom világában játszódik. Nyakfacsar Eduárt, az ágyalapi kobold, megbízást kap főnökétől, hogy figyeljen valakit, egyetlen percre se tévessze szem elől, mert különben ki lesz csavarva a nyaka. Eduárd, mit tehet mást, eleget tesz a kérésnek. Galagonya nővére, Klemi, min

 Milan Kundera (sz.1929) az európai irodalom élő legendája, nemzetközileg elismert klasszikusa. Csehszlovákiában született, de emigrálni kényszerült, ma Franciaországban él.Szinte minden műve a legmagasabb osztályba tartozik. Azonosság című regénye egy középkorú francia párról szól, akik olyan belső szenvedésen mennek keresztül, amit még egy nagyszerű író sem képes teljes pontossággal megfogalmazni. A regény cselekménye a jelenben, az élő realitásban indul, aztán valahol egy különös, nyugtalanító álomban ér véget. Nagyon rövid spoiler következik, némi értelmezéssel megfűszerezve. Jean-Marc és Chantal középkorú, értelmiségi francia pár. Hogy kicsit kiengedjék a munka gőzét, a messzi Normandiába utaznak, pihenni. Chantal itt döbben rá, hogy véget ért a fiatalság: már nem fordulnak meg utána a férfiak. Aggodalmát elmondja a férfinak is, akit eléggé érzékenyen érint ez a vallomás, merthogy úgy érzi, a nő semmibe veszi, lekezeli. Hazatérve a nyaralásból, Chantal furcsa leveleket kap egy ism

 Toni Morrison amerikai írónő, az 1993. év irodalmi Nobel-díjasa. Regényeiben remekül ötvözi a társadalomábrázolást a költői magaslatokra emelt pszichológiai elemzésekkel. Az igazi sikert a Nagyonkék c. regénye hozta meg számára.  A huszadik század közepén járunk, egy meglehetősen szegény amerikai kisvárosban, ahol mindenféle nemzetiség lakik, leginkább azonban afroamerikaiak. A regény főhőse egy kislány, bizonyos Pecola. Meglehetősen rossz családi körülmények között él, apja masszív alkoholista, agresszíven viselkedik a családjával, édesanyja elméje pedig éppen megbomlóban. A szülők gyakran verekednek. Az apa úgy véli, átok van a családon, mégpedig a csúnyaság. Csúnyának látják magukat, pedig arcuk teljesen átlagos. Pecola is úgy véli, hogy csúnya. Ezért aztán ábrándozni kezd, azt szeretné, ha kék szeme lenne, innen a könyv címe ( Nagyonkék). Azt gondolja, a kék szemtől az egész arca megszépülne. Mivel a családi helyzet tarthatatlanná válik, Pecolát a gyámhatóság elveszi a szüleitől,