Könyvekről mindenkinek

 Az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop- paktum a huszadik század történelmének egyik legtragikusabb eseménye, nagyban hozzájárult, hogy a második világháború ekkora pusztítást végezhetett Európában.Claudia Weber: A paktum: Hitler és Sztálin gyilkos szövetsége 1939-1941 című könyve feltárja ennek a szomorú eseménynek hátterét,megmutatja a mögöttes érdekeket,nagyon korrekt forráskritika alapján értékeli a folyamatokat, bemutatja a kor fontosabb történelmi szereplőit.  Megtudjuk, hogy az első világháború után, a weimari köztársaság demokratikus, de gazdaságilag ezer sebből vérző rendszerében, Némtország iparosodott gazdaságának szüksége volt a hatalmas potenciált rejtő, de zárt és titokzatos szovjet piacra. A rapallói szerződés lehetővé tette, hogy a németek befektetéseket eszközöljenek a Szovjetunióban. Amint Claudia Weber megállapítja:A Siemens cég óriási szerepet vállalt a Szovjetunió iparosításában. Az ideológia szempontokat háttérbe szorította a gyakorlati szükségletek kölcsönös előn

 Horváth Jenő könyve igen precíz, adatgazdag töréneti munka. Szerző áttekinti, hogyan alakult az európai integráció története 1945-től, a második világháború végétől egészen 2000-ig.  Megtudhatjuk, miről beszélt Winston Churchill brit politikus Fultonban, és Zürichben. Megismerhetjük, ki, hogyan és miért szerelte le 1949-ben E.Bevin brit miniszterelnök ellenállását. Részletes képet kapunk a Hatok Európájáról, a Kilencek Európájáról, a Tízek majd a Tiztenkettek Európájáról, majd ( Ausztria, Finnország, Svédország csatlakozásával) a Tizenötök Európájáról. Meggyőződhetünk arról, hogy a fontosabb globális intézményeknek k igenis volt kihatása az európi inteegráció folyamatára.Megismerhetjük, hogyan alakult olyan intézmények működése, mint a Montánunió, az Európai Védelmi Közösség, az EGK, vagy éppen az EURÉKA-program. Olyan, a magyarországi közbeszédben kevéssé elterjedt terminus technicusokat ismerhetünk meg, mint loméi konvenció, üres székek politikája, Tindemans-jelentés, Kék Európa ( e

Nem életrajzi adatokkal telezsúfolt történettudományi szakmunkát,hanem a dolgok mögött megbúvó láthatatlan valóság titkait kutató,kísérletező esszét vehet kezébe az,aki a Churchill című könyv elolvasásába fog. Az Angliába emigrált német szerző a nagy brit államférfi meglehetősen mozgalmas életét meghatározó pszichológiai,intellektuális,politikai tényezők kölcsönhatásának kreatív elemzését kapjuk, igényes esszé-nyelvezettel. Megtudhatjuk,milyen szerepet játszott Churchill élétében apja,a pszichikailag meglehetősen instabil,45 évesen elhunyt apa,Lord Randilph Churchill. Feltesszük magunkban a kérdést:Churchill harcias természetének kialakulásában játszottak-e valamilyen szerepet az iskolai brutális bánásmód?Reálpolitikus,hatalomakaró opprtunista volt hősünk,vagy különc,aki a politika útjára lépett. Elmerenghetünk azon,milyen furcsaságokat tartogat a történelem. Churchill mindig háborúban került komoly pozícióba. Haffner azt állítja,Winston ilyn jól beindította a másidik világháborús br

Az interjú, mint sajtóműfaj, a 19-20.században alakult ki. A Darvasi Ferenc által szerkesztett Híres embrek- híres interjúk című könyvből nemcsak szenzációs, jórészt eddig publikálatlan történelmi forrásokhoz juthatunk, hanem nyomon követhetjük az interjú médiatörténeti fejlődését is. Kivel is készültek ezek az interjúk? A korszak legbefolyásosabb történelmi személyiségeivel, alkotóival: Marxsszal. Mussolinivel, Sir Arthur Conan Doyle-al, Winston Churchillel, Theodore Roosevelt amerikai elnökkel, Sigmund Freuddal, a pszichoanalízis atyjával, és még sok más hírességgel. A legnagyobb angol- amerikai lapokból válogatták össze ezeket az interjúkat. Amelyek erősen eltérnek attól a normától, amilyennek ma az interjút gondoljuk. Ezek inkább riportok, egy emberrel.Sok a környezetrajz, impressziók, az újságíró reagálása- mai médiából ezeket már kiűzték. Ma beszélgetés van, kérdés- felelek. A sajtó hajnalán még másképp volt. Remek könyv, minden történésznek irodalmárnak, de minden olvasni sz

A szovjetek tudtak kémtörténeteket írni. A hidegháború korabeli szovjet-orosz irodalom egyik jellegzetes műfaja volt az, amit az amerikai- és ezáltal az európai-  könyvpiacon csak politikai thrillernek neveznek. Viktor Jegorov könyve, A meghiúsult merénylet, remek példa erre. A második világháború idején járunk. Egy öregedő náci, aki korábban Hitler legbelsőbb köreihez tartozott, megtudja, hogy egyetlen rokona, unokaöccse, a Szovjetunióban él. Méghozzá nem is akárhol:a kaukázusi német kolónia oszlopos tagja. Hans bácsi tehát elhatározza, hogy kimenti rokonát ebből a bolsevista szellemi fertőből... Meghívja unokaöccsét Németországba. Csakhogy nem a valódi rokon utazik, hanem egy szovjet csekista, azaz titkosrendőr. Hosszas bonyodalmak után a fiatalember karriert fut be a náci pártban. Canaris, az elhárítás vezetője is megkedveli. Iránba küldi, azzal a feladattal, hogy szervezzen be ottani tekintélyes személyeket, jól menő kereskedőket a náci pártba. Csakhogy közeledik a teheráni k