Könyvekről mindenkinek

 Rádióműsorból könyvet?Bizony,volt is rá példa a magyar médiatörténetben,nem is egy,gondoljunk csak a Gólyavári esték sorozatra. Ráadásul ezek a könyvek általában sikeresnek is bizonyultak. Csakúgy,mint a Kardos Andor-Pásztor Magdolna-Polónyi Erzsébet-Tardos Anna szerzőnégyes nevével fémjelzett Tipegő,amely egy 1977-ben indult rádióműsor-sorozat alapján készült. Orvosok,pszichológusok,szülők beszélgettek a csecsemők,kisbabák neveléséről. E rövid könyvajánlóban csak megmutatok pár olyan dolgot,melyet ebből a nagyszerű könyvből megtudhatunk. Megtudhatjuk például,hogy a gyermek fejlődésével kapcsolatos orvosi normák,standard értékek pusztán tájékoztató jellegűek. Egyik gyerek ennyi idősen éri el a hetven centiméteres testhosszt,a másik gyermek annyi idősen. Egyik gyermeknek hamarabb nő ki az első foga,a másiknak később. Szülőknek,nagyszülőknek semmit nem szabad erőltetni,minden gyermek egyéni módon fejlődik.Az is elterjedt tévhit,hogy fogzáskor minddn gyermek belázasodik. Van,aki belá...

 Sipos Balázs:"Amerika,ezeremeletes mennyország"...című könyve azt kutatja, hogyan jelent meg a Horthy-korszak írott sajtójában, filmhíradóiban,játékfilmjeiben, könyveiben és rádióadásaiban az Amerika Egyesült Államok. Mit gondoltak őseink erről a hatalmas országról, 1920 után vezető világhatalomról? Pozitívnak vagy negatívnak ( vagy mindkettőnek) látták Amerika fejlődését. Sipos Balázs könyve azonban túlmutat ezen:általános sajtó- és médiatörténeti kontextusba ágyazza a témát. Így aztán a kiváló könyv elolvasása után sokat megtudhatunk a Horthy-korszak Magyarországának ( 1919-1944) általános sajtó- és médiaviszonyairól is. Megtudjuk, hogy már 1902-ben könyv jelent meg, William T.Stead tollából, a világ amerikanizálódásáról. Igen érdekesnek tartom a módszertani bevezető 2.1 fejezetét, amely az úgynevezett kapcsolati történetírásról szól, ez igazából a transznacionális történetírás egyik változata. Kitér arra a Szerző, hogy a sajtó- és médiatörténetírás hogyan ágyazható be ebb...