Könyvekről mindenkinek

 Finnország történetéről az átlag magyar Olvasó szinte semmit nem tud. Gombos József jegyzete-tankönyve a mai napig hiánypótló műnek tekinthető. Nagyon okos, korrekt, adatgazdag, ugyanakkor jól olvasható könyvet tett le az asztalra a Szerző. Ebben a könyvajánlóban most nem spoilert közlünk, hanem a könyv néhány megállapításához, gondolatmenetéhez szólnánk hozzá, emelnénk azt ki, remélve, hogy ezzel felkeltjük az érdeklődést nemcsak Gombos József könyve, de Finnország története iránt is.  Nagyon jó dolognak tartom, hogy Paczolay Péter írt bevezetőt a könyvhöz, mely az államról szól. Ebben áttekinti az államfogalmat funkció és történeti változás szempontjából. Szót ejt relacionizmus és relativizmus különbségéről, megismerkedünk Luhmann és Kosseleck államelméleti munkásságával. Sokat megtudunk Cicero res publica fogalmáról, megtudjuk, mi a polis, a regnum, a civitas. Paczolay Péter rámutat: ahhoz, hogy az születő európai államok jellegét jobban lássuk,feltétlenül követnünk kell a latin st

 Lajta Kálmán ( 1927-1989) egyik e volt a huszadik század jó magyar íróinak. Nem ontotta magából a regényeket- civilben felelősségteljes pozíciót töltött be a Magyar Rádiónál- nem volt " regénygyáros" alkat, amit viszont leírt, az jó, és sok évtized múltán is vállalható. A Visszaút című könyve az 1970-es évek generációs problémáival is foglalkozik, tanulságos lehet a 21.század olvasója számára. Könyvajánlónkban rövid spoilert közlünk a regényről, melyet inkább csak antikváriumokban és nagyobb gyűjtőkönyvtárakban találhatunk meg.  A történet valamikor az 1970-es években játszódik, Magyarországon, az úgynevezett " gulyáskommunizmus", azaz a Kádár-rendszer időszakában. Benics Imre már elmúlt ötven éves,egy nagy állami építőipari intézet igazgatója. A cégnél éppen generációváltás zajlik, érkeznek a huszonéves, tehetséges, ambíciózus fiatalok, Benics úgy érzi, parkolópályára akarják tenni. Családi élete sincs teljesen rendben, felesége, Viola, aki feladta orvosi pályáját

 A főiskolai jegyzet a Kis pszichológiai füzetek sorozatban jelent meg, Nyíregyházán, 2004-ben. Ebben a blogban általában ajánlani szoktunk könyveket, nem pedig bírálni. Nem lesz ez másként a Személyiségpszichológia című művel sem. Mindenekelőtt előrebocsátjuk:nincs semmiféle tartalmi kifogásunk a Barcsa-Pauwlik-Rozgonyi szerzőtriász könyve ellen, ami le van írva ezekre az oldalakra, az többnyire úgy jó, ahogy le van írva. Kifogásaink inkább módszertaniak, pedagógiaiak, semmint tartalmiak.  Soroljuk fel most ezeket a kifogásokat, tényleg csak a jobbítás szándékával! 1. Ez a könyv valószínűleg tanárszakos hallgatóknak, a jövő pedagógusainak készült. Ehhez képest terjedelme mindössze 64 oldal, ennek nagy része pedig számonkérő jellegű feladat. Azt gondolom, mint pályaelhagyó pedagógus, hogy egy tanárnak, tanítónak ennél azért sokkal jobban, mélyebben kellene ismernie a személyiség pszichológiáját. Bár jelzik a Bevezetőben, hogy ez a könyv nem pótolja a tankönyveket, csak rövid összefogla

Zsindelyné Tüdős Klára könyve a keresztény ember mindennapjaiba vezet bennünket. Az Isten markában lévő világ egyre több és több jót és gonoszat termel ki magából, kell valamiféle vezetés, amely terelgeti a hívőt, megkülönbözteti a búzát a konkolytól. Az Isten markában a Szerző összegyűjtött jegyzeteit, publicisztikáit tartalmazza. Bár ezek a 20. században íródtak, a 21. század keresztény embere számára is fontos tanulságokat hordoznak. Miért szeretik a nevelőszülők az árvákat? Miért halt ki a jóízlés a mindennapokból, s adta át helyét az erőszaknak, harsányságnak és a felszínességnek? Hogyan felejtettünk el öltözködni? Tudnak-e tanácsot adni a nagyszülők a felnövekvő nemzedéknek? Keresztény családon belül jelentkezhetnek-e generációs konfliktusok? Miért olyan szemetesek az utcáink? Kell-e a családban otthonfelelős? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ- és kereshet választ- a Kedves Olvasó. Ajánljuk ezt a könyvet minden igaz kereszténynek, okulásul, hasznos olvasmányul.

Jékely Zoltánt, Ápriliy Lajos fiát, általában remek verseiről ismerjük. A Bárány Vére című könyv értekező-kritikiai írásait, naplójegyzeteit, könyvrecenzióit tartalmazza. Az első, amiben Jékely eltér az amúgy csöppet sem színvonaltalan "átlagtól" ,az nem más ,mint a személyesség. Jékely objektivitása mindig empatikus, mindig valamilyen személyes élményből táplálkozik. Nem akarja felvenni a szobatudós-pózt: ő Író marad, akkor is, ha útijegyzeteket készít vagy ha kolléga regényéről ír recenziót. A másik, amit hamar észrevehetünk, az a brilliáns műveltség. Nem feltétlenül a hivatkozásokban, az elolvasott könyvek számában mutatkozik ez meg, inkább abban a képességben, hogy az olvasottakat mily szervesen építi be alkotásaiba. Jékely könyveinek, jelen esetben: esszéinek Olvasója tagja lesz egy elitklubnak: azok közösségének, akik az irodalmat, a képzőművészetet anyanyelvként beszélik.A Bárány Vére című könyv minden irodalombúvárnak ajánlható, de érdemes előbb alaposan tájékozódni