Könyvekről mindenkinek

 Vincent Trybou francia pszichológus első magyarul megjelent könyve  Az igazságtalanság pszichológiája. Remélem, ezt a kötetet követik majd továbbiak, mert Trybou kiválóan ír, újszerű perspektívából világít meg problémákat,folyamatokat. Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány megjegyzést szeretnék fűzni ehhez a minden tekintetben kitűnő könyvhöz, ezzel próbálom inspirálni a Kedves Látógatókat a mű elolvasására.  Trybou három részre osztja könyvét:az igazságtalanság pszichológiája, a gyász pszichológiája illetve Politika és igazságtalanságérzés című fejezetekre. Szerintem érdemes lett volna egy bevezető fejezetet írni arról, hogy vajon az igazságtalanságnak érzett események, jelenségek csakugyan igazságtalanok-e. más szóval: ha én úgy érzem, hogy igazságtalanság ért, akkor valóban jól érzem? Persze, úgy is felfoghatjuk ezt, hogy a pszichológusnak- pszichiáternek nem az a dolga, hogy igazat adjon a páciensnek avagy bizonyítsa, hogy téved, hanem a páciens lelkiállapotának helyreállítása, az

 Dr.Boldogkői Zsolt kitűnő könyve remekül mutatja be a genetika legújabb eredményeit- ismeretterjesztő stílusban, művelt laikusok számára. A szabad elme illúziója nem átfogó, kályhától induló és mindent aprólékosan megmagyarázó monográfia, hanem kisebb terjedelmű írások gyűjteménye, melyek olyan, mindenkit érdeklő témákkal foglalkoznak, mint intelligencia, szexualitás, bűnözés, szülő-gyermek viszony, stb- és mindezeket a genetika szemüvegén kerestül tárgyalja. Az alábbi, méltatlanul rövid könyvajánlóban nagyon röviden áttekintem, mi minderől is esik szó A szabad elme illúziója című könyvben- a teljesség illúziója nélkül, inkább arra koncentrálva, hogy számomra mi volt a legérdekesebb. Remélem, kedvet kapnak e könyv elolvasásához, és megrendelik, vagy kikölcsönzik valamely egyetemi könyvtárból. Megtudjuk, hogyan épül fel a DNS, mi az egyes bázisok funkciója.Megértjük, hogy a genom nem valamiféle mérnöki tervrajz, inkább kódrendszer, melyből a sejt " kilesi", hogyan kell működn

 Julia Shaw német-kanadai pszichológus kutatási területe az emlékezet. Pontosabban:azt kutatja,hogyan és miért alakulnak ki az emberekben hamis emlékek-például arról,hogyan születtek,hogyan történt egy büncselekmény,hogyan talákkoztak híres emberekkel,stb. Emlékezeti illúziók című könyvében összefoglalja addigi kutatásainak eredményeit.  Megtudhatjuk,mi a szemantikus emlékezet és az epizodikus emlékezet,s hogy melyik hogyan torzul. Egyáltalán:arra az alapvető kérdésre is választ kapunk,jó-e az az embernek,ha pontosan vagy pontatlanul emlékszik. Milyen szinten manipulálható az emlékezet?-tesszük fel a kérdést-Tényleg lehetséges olyan emlékeket elültetni az ember elméjébe,melyeknek semmi valóságalapjuk nincs?Jómagam kissé borzongva olvastam a gyermekekkel végzett,"Tea Károly herceggel"című új-zélandi kísérletet,s elképedtem az eredményen:egy háromhetes manipuláció után a hatévesek 31,a tízévesek 10 százaléka hitte azt,hogy valóban teázott a brit trónörökössel. Ugyanez lehetsége

 Philip Yancey kanadai író, teológus, amatőr hegymászó, természetbúvár és még ki tudja, mi mindennel foglalkozik. Könyveiben olyan, a spirituális és a mindennapi élettel kapcsolatos problémákat vet fel, melyről sem a keresztény egyházak, sem a világi média nem sokszor beszél. A Jelek a láthatatlan világból azzal foglalkozik, hogyan mutatkozik meg- vagy éppen ellenkezőleg, látszatra nem mutatkozik meg Isten jelenléte ebben a földi világban, illetve: milyen problémákat kell megoldania annak a keresztény hívőnek, aki itt, ebben a modern világban elégedett, boldog életet akar élni.  Yancey szerint a modern gondolkodás legnagyobb baja a redukció, azaz a túlzott egyszerűsítés. Ez jelenti azt, hogy elhanyagoljuk a mélyebb öszefüggéseket, mnegmaradunk a felszínen, de ez a felszín az embernek túlzott örömérzetet nem nyújt, mert újabb és újabb élményekre van szükség ahhoz, hogy az ember ezekből építse fel önbecsülését. Nagyon szívfájdító a 126. oldalon közölt bűnvallás-tömeg: az anonym bűnvallók

 Azt gondolom,Mónus Miklós könyvét,mely 1983-ban jelent meg a Népszava Lap-és Könyvkiadó gondozásában,csak a legbeavatottabb sci-fi rajongók ismerik. Pedig ez a könyv,az Ő és Az,nem túlzás kijelenteni,kulcsregény. Ez az első olyan magyar alkotás,amely a mesterséges intelligencia (amit a Szerző Gépagynak nevez) működéséről ír. Méghozzá kitűnően. A sztori az,hogy miután sokadik alkalommal is kudarcot szenved a földlakók azon kísérlete,hogy elérjék a Sas csillagkép egyik égitestét,külőnleges űrhajót küldenek fel. Ennek építője Berili professzor és csapata. Az űrhajót a Gépagy irányítja,amely computer-szerűen,adatsorokkal dolgozik és vezérel. Ám az űrhajón utazik egy,szintén a rendszerbe kapcsolt Agy,egy elhunyt hároméves kisfiú hibernált agya,amelynek pusztán az a dolga,hogy fejlődjön. És előbb vagy utóbb,de váljon legalábbis egyenrangú társává Gépagynak. És együtt oldják meg a problémákat. Az emberi Agy és a computer-elven működő Gépagy.  Az űrhajó elindul. Egy darabig minden jól megy. A

A könyv alcíme: Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról Carl Sagan kritika nélkül elfogadja az evolúciót, mert szerinte számos bizonyíték áll rendelkezésre, melyek igazolják. Erre meg azt mondom, számos tény áll rendelkezésre, melyek cáfolják. Legalábbis azt a formáját, mely szerint a természetes kiválasztódás új fajokat képez. Ezt ma már a mérvadó tudósok többsége nem fogadja el. Carl Sagan szerint az emberi intelligencia is evolúció során alakult ki. Még azt is felveti, hogy esetleg a hüllők nyomát őrizzük agyunkban. Szeretném néha krokodilnak érezni magam, de nem megy. Carl Sagan szerint az a tény, hogy őseink a bal kezüket használták toalet-célokra a vécépapír feltalálása előtt, messzemenő kulturális következményekkel járt. Természetesen az australopithecus robostus nem majom, hanem korai ember. Carl Sagan azonban nagyon felkészült tudományosan, ráadásul nem is átkozza a kreacionistákat, sem az istenhívőket. Úgyhogy annyit tudok szólni ehhez a könyvhöz: ha nagyon mus

Peter Spork könyvének alcíme:Miért alszunk és hogyan alszunk jól? Az Életadó alvás című könyv népszerű, minden művelt Olvasó számára érthető módon foglalja össze az alváskutatás tudományának legfontosabb eredményeit. Megtudhatjuk, milyen hullámok is befolyásolják az alvást, s ezen hullámoknak mi a természete. ( Nagyon sok tévhit kering például az alfa és béta-hullámokról, ezeket Peter Spork korrektül kiigazítja). A könyv koncepciója szerint az alvás nem arra szolgál, hogy az emberi agy pihenjen, hanem arra, hogy feldolgozza a napközben történteket. Spork meggyőző érveket és kísérleti bizonyítékokat hoz arra nézve, hogy éjszakai alvás közben az emberi agy egyáltalán nem pihen, sőt, bizonyos területein még nagyobb az aktivitás, mint ébrenlét idején. A koncepció és annak igazolása meggyőző, ám a laikus olvasóban mégiscsak felvetődik a kérdés:akkor mikor pihenünk? Napközben? Ha jobban belegondolunk, ebben van is valami. Visszaidézve az elmúlt napomat: kevés olyan pillanata volt, melyben

Az agy az emberi test, elme és lélek kulcsszerve. A mag, amely az embert vezérli. Az emberiség már régen próbál rájönni titkaira, de igazán csak a 19-20.században sikerült ebben előrelépést mutatni, komoly tudósok komoly áldozata árán- valamint azzal párhuzamosan, hogy a tömegkultúra, az egyre leterhelőbb munkahelyi környezet sorra hívta elő az különböző idegrendszeri betegségeket. Bizony, a mi " idegi problémáink" jelentősen segítették az agy működésének megértését.  Susan A. Greenfield,a nemzetközileg elismert kutatónő az oxfordi egyetem professzora. Gyógyszertant tanít évek óta orvostanhallgatóknak. Érdeklődése innen fakad, hiszen minden gyógyszer hatásmechanizmusa során érinti az emberi agy valamely részét. Orvos-kutató és fizika professzor is egyben. 1997- ben megjelent munkájában nem kisebb  feladatra vállalkozott, mint hogy megkísérelje a laikus olvasó számára közérthető nyelven elmondani éás bemutatni azt hoygan is működik az ember agya és ennél fogv