Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Idő és felelősség- a Hosszú Most órája Stewart Brand kitűnő könyve arra próbálja rábeszélni a Tisztelt Olvasókat, hogy gondolkodjon felelősen, a jövő nemzedékek érdekeit is szem előtt tartva. Az Amíg világ a világ voltaképpen az időről mint olyanról szól, pontosabban arról: hogyan is szemlélehetjük mi, 21.századi emberek az időt. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilert szeretnék írni erről a tudományos-ismeretterjesztő bestsellerről, inkább egy-két gondolattal szeretném gazdagítani a mű értelmezését. Ezen gondolatok természetesen csak vélemények, melyekkel lehet vitázni. Mint ahogy magával a könyvvel is. 1. A kétféle idő. Az ókori görögök kétféle időt különböztettek meg. A Kairosz volt a pillanatnyi, tűnékeny idő, emberéletnyi idő, valamilyen terv megvalósításának ideje. A kronosz volt az örök idő, az isteni idő, mely kedélyes nagyvonalúsággal tekintett mindenre, ami födi, anyagi, halandó. Ez a kétféle idő érvényesült az ókori görög és római időszemléletben. Csakhogy volt

 Jim Cillins könyvében arra keresi a választ, hogyan lesz egy nagyjából-egészében jól működő amerikai vállalatból kiváló vállalat. Nagyon gyakorlatias, vezetőkkel való kommunikáción alapuló könyve útmutatásul szolgálhat nemcsak nagyvállalatok, de kis-és középvállalkozások számára is, a világ minden táján. A Jóból kiváló című könyv minden menedzser könyvtárának része kell(ene), hogy legyen.  Mi is a különbség egy jól működő és egy kiválóan működő cég között? Hogy ezt megtudjuk, a 14. oldalra kell lapoznunk. Collins itt öszehasonlítja különböző amerikai cégek kumulatív profitrátáját. A kiváló vállalatok a grafikon csúcsán találhatók, a ún. " jól működők", " elvárt szintet hozók" a grafikon alján.  Hogyan és miért emelkednek ki egyes vállalatok a középszerűségből? Collins azzal a tényezővel kezdi a kérdés megválaszolását, ami a vállalat életében a legfontosabb: a vezetéssel. Az ideális vezető- Collins terminológiájával- az 5. szintű vezető. Azaz: megvan benne az alázat

A Műszaki Könyvkiadó könyvtárak számára írta ki 2019-ben az Apáczai Csere János pályázatot. lényege, hogy 50 % kedvezménnyel gyarapíthatják állományukat a nyertes könyvtárak. A Műszaki Könyvkiadó, nevével ellentétben, nemcsak műszaki témájú könyveket ad ki, hanem hasznos segítségeket a közismereti tárgyak tanulásához, portfóliójában szerepelnek nyelvkönyvek, szótárak, ismeretterjesztő könyvek minden műfajban. Érdemes tehát minden könyvtárosnak beleásni magát a dologba, mert eléggé széles témakörben választhatnak könyveket. A pályázatról itt a link: http://www.mkkonyvkiado.hu/2019/10/28/konyvtari-allomanygyarapitasi-palyazat-2019/ . Nagyon szépen, alaposan megfogalmazott a pályázati kiírás is. Hajrá!

Umberto Eco sajnos már nincs köztünk. Hátrahagyott nagyon sok szellemes filozófiai értekezést, sok regényt, novellát- és humoreszkeket. A Bábeli beszélgetés. Minimálnapló című kötet ezekből ad az utókornak válogatást, hogy lássák és érezzék, hogy még egy filozófus-esztétának is lehet humora. Min is nevethet az, aki elolvassa a könyvet? - A telefaxon - A fontoskodó újságírón - Az idegen nyelvek tudásán/illetve általában nemtudásán - A kölcsönkönyvtárak használhatatlanságán - A személyzet inkompeteciáján - Magán az írón - A szállodákon - A vámtisztviselőkön - Az új férjre vadászó özvegyasszonyokon - Meg mindenen. Nem az a frenetikus röhögés lesz, hanem az a visszafogott, hogy hm...De az aztán stabilan! Európa könyvkiadó, Budapest, 2015. ( A recenzió 2019-ben, Eco halála után három évvel íródott.)

Frank Tibor a magyarországi amerikanisztika vezető egyénisége, több évtizedes külföldi kutatói tapasztalattal rendelkezik. Amerikai világai című könyvében ( mely az Angol-amerikai történelmi tanulmányok sorozatban jelent meg), az USA 19-20. századi történelméről, kultúrűjáról olvashatunk igen érdekes, a mávelt laikus számára is hasznos tanulmányokat. Megtudhatjuk, milyen volt és milyen ma az amerikai történetírás idő-és térszemlélete. Megismerjük azoknak az amerikai-magyar történészeknek a munkásság,t akik sokszor a magyar történelem " hézagait" javították ki, méghozzá sikerrel. Igen hasznos lehet fiatal kutatók számára, hogy Frank Tibor részletesen elemzi az USA kutatási és könyvtári infrastruktúráját. Igencsak bonyolult rendszerről van szó, hiszen az Óceán túlpartján több, mint 4700 egyetem és főiskola működik, természetesen mindegyik saját könyvtárral... Több tanulmány foglalkozik az USA menekülpolitikájával. Engem, mint történészt igencsak meglepett, hogy a 20. század

Ál-dokumentumregény? Szerelmi történet? Posztmodern magyar história? Lányi András könyve, a Hölgyek titkára, kicsit ez is, az is- de nagyon jó ez a keverék, igazi, ízes magyar irodalom. A történet -amelyről csak levelekből és dokumentumokból értesülünk- szerint Szabó Ágoston, aki az 1849-es világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, beleszeretett bizonyos Zorica nevű hölgybe. A baj csak az, hogy ez a hölgy a rokona volt. A mainál kissé még prűdebb 19. században ez akkora skandalum volt, hogy csak na- még akkor is szájára vette a társaság, ha egy emigráns hős katonáról volt szó. Csakhogy valami gyanús. A levelekből és dokumentumokból az derül ki, hogy ezzel a szerelemmel valami nem volt rendben. Lányi András úgy vezeti az Olvasót pontról pontra az igazság felé, mint valami nyomozó, aki élete legnagyobb esetét meséli baráti társasgában. Mondom, igazi, veretes- és ami nagyon fontos: nem egypoénos, magyar irodalom. Könyvtárakban, antikváriumokban talán még beszerezhető. Kor

Valahogy a lengyel irodalom sohasem vált Magyarországon népszerűvé. Pedig érdemes lenne a lengyel írókat többször fordítani és kiadni. Henryk Worcellről én például semmit sem tudtam, egészen addig, amíg teljesen véletlenül, könyvtári leselejtezés következtében, kezembe nem került A világ legnehezebb nyelve című gyönyörű, elgondolkodtató könyve. A cím metaforikus: a világ legnehezebb nyelve lehet a lengyel nyelv is, de átvitt értelemben jelentheti a tolerancia, a nemzetek közötti béke nyelvét. A történet a második világháborút követően játszódik, igen mozgalmas történelmi időszakban. Lengyelország határait módosították, ezért sok német  és lengyel volt kénytelen hazát változtatni ,magyarul: menekülni. Egy ilyen menekültekkel teli falu életét mutatja be Worcell könyve, egy művelt lengyel parasztember szemével, egyes szám első személyben elbeszélve, novellaszerű fejezetekben, mely novellák azonban mégis egységes történeti keretbe helyezhetők. Worcell azt vizsgálja, hogyan hatott a nyom

Szocializálódunk. Gyermekkorban, felnőttkorban, öregkorban. Otthon, iskolában, barátok közt, ellenségek közt, munkahelyen, börtönben, társasházban. normákat tanulunk és szegünk meg, utóbbit hol szándékosan, hol véletlenül. Forradalmárok és konformisták vagyunk, minden ember eltérő arányban. Somlai Péter könyve ( Szocializáció. A kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata) erről a folyamatról szól. Mi az, ami genetika, mi az, amit tanulunk? Milyen szerepet játszottak a felvilágosodás korának nevelési elvei a gyermek szocializációjában? Van-e bármiféle értelme a pedagógiának, mint elméletnek, vagy pedig a pedagógia tisztán gyakorlati tudomány kell, hogy maradjon? Hogyan tanulunk kommunikálni? Anyuéktól örököljük ezt is, vagy a társadalom, az iskola formálja ezt a képességünket is? Mi történik akkor, ha valaki áthágja a kommunikációs normákat, hogyan hat ez társadalomban betöltött szerepére? Miért büntetünk? A  büntetés elősegíti-e az eredményes visszailleszkedést, v

Blogunkban elsősorban könyvajánlókat, nem pedig híreket hozunk, dee van, amikor meg kell szólalni. Barcelonába- a demokratikus Spanyolország illetve sokak szerint Katalónia nagyvárosa- a genderlobbi rendezett őrjöngést. Cenzúrázták az iskolai könyvtárakat, kiselejtezték azokat a könyveket, melyeket szexistának találtak. Hogy mi szexista, azt természetesen ők döntötték el, egyébként minden szexista,ami a hagyományos nemi szerepeket és erkölcsöket mutatja be. A kifogásolt könyveket azonnal leselejtezték ,semmiféle fellebbezésre fórumot nem engedtek. Kiselejtezték például a Piroska és farkas című mesét is, mert szerintük "idejétmúlt és gonosz". Engem ez emlékeztet a diktatúrák köbnyv-égetéseire. Valaki azt mondja, hogy ez és ez a könyv nem kívánatos, ezért elpusztítjuk. Szerintem ez nem demokratikus.  Ki állítja meg a gender-értelmiséget?

Kár, hogy ez a könyv még a rendszerváltás előtt jelent meg, érdemes lenne átdolgozva újra kiadni. Hegedüs Géza arra vállalkozott, hogy rádiójátéka szereplőivel elbeszélteti, miért is olyan jó könyvet olvasni. Nem akárkik voltak a rádiójáték hangjai: Básti Lajos, Sinkovits Imre, Béres Ilona. Az olvasás gyönyörűsége könyvváltozatából az ő hangjuk hiányzik. De a tartalom így is gazdag. Megtudhatjuk, hány könyv van a világ nagy könyvtáraiban, hány könyvet képes egy ember elolvasni életében, hogyan kell hozzáfogni az olvasáshoz, szabad-e bűnügyi regényt vagy úgynevezett romantikus regényt olvasni, elvezet-e a krimi a komoly irodalomhoz, mi a funkciója az irodalomnak az ember személyiségfejlesztésében. Szó esik arról, hogy kihez szól az író:sajt nemzetéhez, vagy az egész emberiséghez. Érintik a fiktív beszélgetők az avantgarde problémáját is- miért és hogyan kell avantgarde szerzőket olvasni. Jó lenne mindezeket megértetni a mai tévé- és internetfüggő fiatalsággal is. Mert az elmélyült

Igen bájos krimi- pontosabban- kémregény- a szocialista időkből. annak idején rongyosra olvasták Mattyasovszky Jenő könyveit, rendszerváltás után aztán megcsappant a népszerűségük. Pedig remekül megírt kémtörténetek. A Hód küldetése egy furcsa betöréssel indul. A járőröző őrmester le akarja fülelni a trafik éjszakai betörőjét, ám az rálő. Semmit nem visznek el a trafikból, csak egy amerikai képeslapot. Mint az természetesen kiderül, a képeslapa mikropontos kódolással írtak szöveget. A nyomok egy budapesti áruházba vezetnek. Hód beáll rendésznek, hogy szemmel tarthassa a kémszervezet működését. Hamarosan kiderül, hogy az igazgatóval nincs rendben valami ,gyanússá válik a könyvárus is, az éjszakai portás pedig elájul és beveri a fejét. Hód azonban hamar kitalálja,ki lehet a kémszervezet feje. A kémszervezeté, amely a CIA-nak dolgozik... Szóval, olvassák, mert izgalmas, jól megírt sztori, ha belekezdenek, úgysem tudják abbahagyni, vonatra, esős nyári napokra ajánljuk. Hód még manapsá

A 20.századi történelem fordulatai alaposan megviselték a magyarországi történelmi egyházak papságát. A német megszállás után a nyilasok tartották őket kommunistáknak, a második világháborút követő rendszerváltás után pedig a kommunisták tartották őket fasisztáknak. A haátorn túl működő magyar lelkészek sorsa ennél s nehezebb volt, mert az ideológiai üldözés mellett ők még etnikai alapon is üldöztettek. Hetényi Varga Károly: papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában c- könyvének III. kötete azokkal a papokkal foglalkozik, Akik Eger, Kassa, Rozsnyó, Szatmár, Szepes, Nagyszombat, Besztercebánya, Nyitra egyházmegyékben teljesítettek szolgálatot az 1940-es években. Szinte mindegyiküket a szovjet hatóságok hurcolták el, nagyon sokan közülük megjárták Szibériát, hogy aztán Magyarországon az ÁVH könyörtelen terrorgépezetének fogságába kerüljenek. Elképesztő dolgokon mentek keresztül, mi, 21. századi olvasók azon töprengünk: hogyan bírták ki? Mi vajon kibírnánk-e? Sok esetben

László Anna a 20.század második felének hihetetlenül tehetséges írónője volt, színháztörténészként, dramaturgként, ráadójátékok szerzőjeként is ismert. Pályafutásának 1981-ben bekövetkezett tragikus halála vetett véget. Sajnos, amint az amygar irodalmi köztudatban szokás, az emberrel együtt a műveket is elfeledtük. Pedig a Vaspólya igazi remekmű, olyan szociográfia, melyhez hasonlót a világirodalomban senki nem alkotott. A Vaspólya egy szerkezet, mellyel rögzítik a légzésképtelen, de amúgy mozgásképes emberek testét. Az 1950-es években járványos gyermekbénulás-járvány söpört végig Magyarországon. Sok gyerek esett áldozatul. Volt, aki járáshibássá vált, volt, akinek amputálni kellett valamely végtagját, de a legrosszabbul azok jártak, akik kellő értelem és belátás mellett a légzőképességüket vesztették el. Nekik ágyhoz kötve kellett élniük, miközben tele voltak életerővel, ambícióval. Róluk írta lászló Anna a Vaspólyát. Igazán megrázó mű, a szöveg remekül adja vissza ennek az elfelede

Gaál Csaba könyvének alcíme:Bevezetés a tudományos munkák értékeléséhez, írásához. Gaál Csaba: Szakírás című könyve elsősorban orvostanhallgatók, jövendő kutatók számára nyújt segítséget- jómagam valamennyi magyarországi egyetem és főiskola valamennyi kurzusán kötelezővé tenném. Véleményem szerint az ebben a témában hazánkban megjelent könyvek között ez a legjobb. Megtudhatjuk, miért van szüksége egy tudományos karrier előtt álló embernek a folyamatos publikálásra, tanácsot kapunk arra nézve, hol és mit közöljünk, mi is az az Impact Factor, hogyan védjük ki azt, hogy szellemi javainkkal mások visszaéljenek, miképpen alakultak át a könyvtárak a 20.század utolsó évtizedétől, milyen rövidítéseket, táblázatokat használjunk egy közleményben. Nagyon professzionális az egész könyv, látszik, hogy Szerzője " benne van" a dolgok sűrűjében, nem pusztán elméleti ismereteket ad át. Számomra a legértékesebb fejezet a nyelvi kérdésekről szóló. Ha ezt elolvassuk, nemcsak azon gondolk

A magyar lexikográfia valószínűleg legfurcsább alkotását tartja kezében a Kedves Olvasó. Kicsi Sándor András Magyar könyvlexikonja azonnal felveti a kérdést: ugyan mit lehet lexikonba sűríteni a könyvekről? Hiszen annyi könyv jelenik meg, annyi könyvkiadó működött már az országban, hogy ezt a hatalmas mennyiséget áttekinteni, akár csak futólag is- nos ez bőven meghaladja egyetlen ember képességeit. Kicsi Sándor András alkotása megnyugtató választ ad aggodalmainkra. Mert igaz ugyan, hogy minden évben rengeteg könyv jelenik meg Magyarországon ( A KSH adatai szerint tízezernél is több új címmel gazdagodik könyvkiadásunk), mégiscsak vannak fontosabb és kevésbé fontos könyvek. Vannak bibliafordítások, melyek egy egész keresztény közösséghez eljutnak, és vannak párszáz példányban megjelenő verseskötetek, melyek még hullámokat sem kavarnak. Kicsi Sándor András könyve az igényesre összpontosít, ezáltal a magyar kultúrtörténet részévé válik. Megtudhatjuk belőle, milyen írói asztaltársaságok jö

Rácz Lajos könyvének alcíme: Tanulmányok a magyar politikai gondolkodás és kormányzás történetéből. Talán kétely ébredhet fel az Olvasóban: hogyan lehet ekkora témát átfogni? Képes-e egyetlen kutató egy több, mint ezeréves állam kormányzati rendszerét átfogóan elemezni, nemzetközi összehasonlításban elhelyezni? Rácz Lajos nem erre vállalkozik, hanem kiemeli a végtelen adathalmazból a lényeget. Olyan elemeket villant fel könyvében, melyek hozzájárulnak az magyar történelem egészének megértéséhez. Itt van például a magyar korona története. Erről külön könyvtár született, ezt Szerző megfelelően át is tekinti, mégis, egy mozzanatra külön felhívja a figyelmet: Magyarországon csak az 1300-as évekre alakul ki a korona, mint önálló személyiség. Az Árpád-ház idejében tehát még nincs Szent Korona-kultusz, az csak később válik a magyar közgondolkodás részévé. Egy másik példa: a magyar történelemkönyvek egybemossák a három nagy 18. századi Habburg uralkodót: III. Károlyt, Mária Teréziát és II .Jó

Nagyon azt gondolom, rám férne a világirodalom újraolvasása. Az ókortól kezdve.Annyi könyvet olvas az ember az egyetemen, meg amúgy is, hogy mire a végére ér, elfelejti az elejét. Így aztán nekifogok újra a "komoly" világirodalomnak, a tényleg klasszikus könyveknek. Kivel is kezdhetném, ha nem a nagy öreggel, Homérosszal, a középiskolások rémével. A könyvtárból kivettem az Iliászt, nekifogtam olvasni. Az Iliász első énekében már ott van minden, ami emberi érzelem: harag, szánalom, irgalom, szeretet. Agamemnón és Akhilleusz haragja az ember örökös választási kényszerét fejezi ki. Lebilincselők a metaforák, költői eszközök is.Leginkább az a szövegrész indított meg, amikor is Akhilleusz könyörög édesanyjának, Thetisz tengeristennőnek. De humor is van ám e sorokban: Zeusz " két nő közé" kerül. Az istenek pedig nevetnek Héphaisztoszon. Persze, történeti értéke sem csekély az Iliásznak. Nagyon fontos forrás az archaikus kori görög társadalmat, életmódot illetően. 

Szépirodalom, bestseller Itt olvasható magánkönyvtáramban megtalálható szépirodalmi művek katalógusa. Ide soroltam a gyermekkönyveket, szatirikus könyveket és a krimik,kalandregények egy részét. Jürgen Bernt-Bartl: Rugóslábúak.Gyermekkori történetek. Ford: Rónaszegi Éva. Európa, 1980, MK Balogh László: Családi kép. Kisregény. Kriterion, Bukarest, 1982. Boda István: Tétova Ikaruszok. Szépirodalmi, 1979. John Dickson Carr: A gyilkos óra.Ford.: Falvay Mihály. Magvető, 1982. AK Euripidész: Iphigenia Auliszban. Hippolitosz. POPULART, 1993. Leonhard Frank: Jézus tanítványai. Ford.:Gergely Erzsébet. Szépir.,1959. OK Geno Hartlaub: Helyszíni szemle. Albatrosz könyvek. Ernest Hemingway: Az öreg halász és tenger. Fordította:Ottlik Géza. Szépir.1965. OK, 551. Ernest Hemingway: Fiesta. Ford.: Déry Tibor. Szépir., 1980. OK, 841. P.D. James: Már megint egy csalogány. Ford.: Benedek Mihály. Európa, 1980.FK Jókai Anna: Tartozik és követel Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Kárpáthy

Magyarország mindig is a világ élvonalába tartozott az öngyilkosságokat illetően. Azaz: Cselkó dr. szerint még ez sem biztos, hiszen sok fejlett ország sem vezet statisztikát "saját" öngyilkosairól. A könyv szerzőjének felfogása szerint az öngyilkosság nem magánügy, hiszen egy ember halála sok más embert is érint. Statisztikák, búcsúlevelekből származó idézetek- meglehetősen szomorú látkép. A tudomány megkülönböztet egoista, altruista, anómiás és egyéni típusú öngyilkosságot. Egy megdöbbentő adat: Magyarországon követett már el öngyilkosságot 11 éves lány is. Sok esetben a helytelen életmód vezet halálhoz. A népszerű orvos könyve a művelt laikus olvasó számára mutatja be a modern orvostudomány és pszichológia eredményeit. Sajnos, a mű csak kevés könyvtárban található meg.

Dehogyis! Mint a világ minden dolga, tárgya, jelensége, a könyv is változik, átalakul. Más a könyv szerepe a 21. században, mint volt a 19.században, más a romantika korában és más a fogyasztói társadalom korában. Változik a szerző, változik a társadalmi-kulturális környezet, változik az olvasó. Blogomban azokat a könyveket szeretném ajánlani, amelyek: 1. Megvannak otthon, a házi könyvtárban. 2. Valamikor, könyvtárból kölcsönöztem őket, és tetszett. 3. Egyszerűen: tetszett. Nem kritika, nem recenzió: pár soros szubjektív ajánló. Akár még arra is használható, hogy kiválasszuk rokonainknak az ajándékot. A blog véleményműfaj, tehát a véleményemet fogom ide írni. Azt, hogy nekem miért tetszett az adott könyv. Jó olvasást!