Könyvekről mindenkinek

 Karl Mayt elsősorban vadnyugati könyvsorozata, s két nagy hőse nyomán ismerjük. Csakhogy a német kalandregényíró másokkal, más fikciós hősökkel is kitűnő kapcsolatban állt, úgyhogy róluk is írt történeteket. A megjelenésük idején ezek a művek is bestsellerek lettek, csakhát az ezernyi más problémával és olvasnivalóval terhelt utókor valahogy elfeledte őket. Ilyen elfeledett könyv az Olajkirály is, melyről most azonnal közlünk egy spoilert. Hogy így csináljunk kedvet az olvasáshoz... A történet színhelye a Vadnyugat,annak is az egyik legnyugatibb vége, idő:valamikor a 19.század.Az USA Arizona államában akkoriban még gyenge a közigazgatás, az államot képviselő pár tucat rendőr ( nem is legfelkészültebbek, inkább száműzetésnek tekintik, hogy ide helyezték őket) teljesen esélytelen a fegyveres banditákkal szemben. Aki bajba kerül, errefelé csak magára számíthat.  Arizona fővárosától néhány kilométerre áll Kelly kocsmája.Az ír férfiú csak a kocsmában érzi jól magát, éjjel-nappal munkahelyé

 Vlagyimir Voloszkov műve igazi könyvritkaság. Szovjet krimi az 1970-es évekből. Különösen ajánljuk specializált gyűjtőknek, antikváriumokban még beszerezhető. De érdemes elolvasni azoknak is, akik a második világháború recepciótörténetével foglalkoznak. Voloszkov: Farkasfogak című könyve ugyanis pregnáns példája a második világháború "szovjet" értelmezésének.  A történet 1941-ben játszódik, a németek nyáron megtámadják a Szovjetuniót, télre jelentős területeket foglalnak el. A szovjetek evakuálják nemcsak a lakosságot, de ipari üzemeiket is. A szibériai télben játszó gyermekek egy kezet látnak kiemelkedni a hóból. Kiderül, hogy a kézhez egy férfitest tartozik, a férfit fejszével és ásóval agyonverték. Hamarosan fény derül arra, hogy egy geológus az áldozat. A geológusok éppen azon dolgoznak, hogy minél több bauxitot találjanak. Háború van, kell az acél. Szazsin, a helyi rendőrség idősődő vezetője egy fiatal lányt, bizonyos Zadorovát állítja rá az ügyre. A meggyilkolt Nyikola

 Kertész Ákos:Névnap című könyve két kisregényt,hat elbeszélést és egy hangjátékot tartalmaz. A kötet címadó darabja,a Névnap,a szatíra eszközeivel mutatja be a modern családok hanyatlását. A Víg,a Varga és a Mazur házaspárok évente összejárnak,hogy közösen ünnepeljék meg a három férfi egymáshoz közel eső névnapját. Idén Vígék a soros vendéglátók.Csakhogy a házasságuk finoman szólva sem ideálisan működik. A másik tudta nélkül szabadságot vesznek ki aznapra,a férfi kocsmákban lődörög,a nő pedig ruhát és frizurát csináltat finonan szólva is szabadoserkölcsű barátnőjénél,Julinál. Juli legalább tizenöt évvel megfiatalítja az asszonyt. Amikor aztán délután megérkeznek a vendégek,hát,történik egy kis malőr... Az Üvegkalitka c.kisregény egy benzinkúton játszódik. Zsuzsa a csinos,erélyes főnökasszony,mellette Iván,a sógora,csak amolyan kisegítőnek tűnik. Egy hajnalban megérkezik Zsuzsa férje,Sándor,közli,hogy beleszeretett Iván feleségébe,és válni akar. Zsuzsa nem hagyja annyiban,és eddig titk

 Huba László Spanyolországról szóló útikönyve 1972-ben jelent meg. Ez volt az első útikönyv,amely a kommunizmus ideje alatt Magyarországon megjelenhetett-mármint Spanyolországról. Politikai okokból ugyanis (Franco-diktatúra) a Kádár-rendszer igyekezett honfitársainkat távoltartani az Ibériai-félsziget államaitól.  A Szenyorok és Szenyoriták című könyv voltaképpen mozaikszerű leírása annak,mit is talál érdekesnek egy korabeli magyar utazó Spanyolországban. Megkóstolhatjuk a repülőgépen felszolgált tokajit,s megtudhatjuk,miért nem érdekli a légi utaskísérőt a Földközi-tenger.Ellátogatunk a nagyobb és ismertebb spanyol városokba:Madridba,Barcelonába,Sevillába,Toledóba,Valenciába,ha valakit kihagytam,elnézést kérek. Bejutunk igen nívós múzeumi kiállításokra,ahol Velazquez,Goya és mások képeiben gyönyörködhet a kíváncsi utazó. Még olyan tárlatra is eljutunk,ahol a kiállított aktfestmények modellje,a képekhez képest 70 évvel öregebben,virágot árul. Megismerkedünk a spanyol vendégszeretettel,

 Sásdi Sándor a Dunántúl írója volt, kitűnően ismerte az itteni tájat, népet, társadalmi viszonyokat. Árnyék című kitűnő könyve az 1930-as években játszódik. A börtönből felesége meggyilkolásáért elítélt Derhány megpróbál a szabad életben tisztességesen, becsületesen viselkedni, munkát találni, új életet kezdeni. Próbálkozásait eleinte siker koronázza: egy kocsmáros felveszi amolyan "trógernek", aki emel, cipel, később ezt-azt elintéz. A kocsma viszonyai, az ott iszogató emberek beszélgetése feltárja előttünk a Dunántúl kispolgárságának, módosabb parasztságának problémáit. Sok a hitel, korrupt a bürokrácia, de Derhánynak ez még mindig emelkedés a börtön poklához képest. Csakhogy az életben mindig vannak bajok. Derhány folyton belekerül különböző családi viszályokba, szerelmi perpatvarokba, így aztán mindenhonnan mennie kell. Az Árnyék című regényt akár ma is írhatták volna: ma is nehezen találnak munkát a volt elítéltek, a sötét múltjuk, mint valami árnyék, végigkíséri őket.

 Tulajdonképpen nincs abban semmi új, hogy laza és egészséges testtartással jobb élni, mint görcsösen, mereven. De hogyan valósítsuk meg ezt a gyakorlatban? Erről írt könyvet Henrik Seyffarth. Bár a mű az 1960-as években jelent meg először magyarul, gondolatai mai napig érvényesek.  A könyvből megtudhatjuk, milyen az egészséges ülés, milyen széktámlát válasszunk munkához, tanuláshoz, szórakozáshoz- egyáltalán:válasszunk-e támlás széket, vagy jobb a támla nélküli? Képet kapunk arról, egészséges-e a vigyázzállás, érdemes-e hátrahúzni vállunkat, hogyan hat mindez a gerinc görbületére? Lehet-e goymorfekélyt kapni helytelen testtartás következtében, s ha igen, hogyan lehet ezt gyógyítani? Létezik-e olyan, hogy írásgörcs, írásmerevség, hogyan kell ezt kezelni a tanítónak és a szülőnek? A háziasszonyok milyen pózban vasaljanak, varrjanak, hogy sem izmaikat, sem csontjaikat, porcaikat ne terheljék túl? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ a könyv első részéből.  A második rész egy