Könyvekről mindenkinek

 Dr.Boldogkői Zsolt kitűnő könyve remekül mutatja be a genetika legújabb eredményeit- ismeretterjesztő stílusban, művelt laikusok számára. A szabad elme illúziója nem átfogó, kályhától induló és mindent aprólékosan megmagyarázó monográfia, hanem kisebb terjedelmű írások gyűjteménye, melyek olyan, mindenkit érdeklő témákkal foglalkoznak, mint intelligencia, szexualitás, bűnözés, szülő-gyermek viszony, stb- és mindezeket a genetika szemüvegén kerestül tárgyalja. Az alábbi, méltatlanul rövid könyvajánlóban nagyon röviden áttekintem, mi minderől is esik szó A szabad elme illúziója című könyvben- a teljesség illúziója nélkül, inkább arra koncentrálva, hogy számomra mi volt a legérdekesebb. Remélem, kedvet kapnak e könyv elolvasásához, és megrendelik, vagy kikölcsönzik valamely egyetemi könyvtárból. Megtudjuk, hogyan épül fel a DNS, mi az egyes bázisok funkciója.Megértjük, hogy a genom nem valamiféle mérnöki tervrajz, inkább kódrendszer, melyből a sejt " kilesi", hogyan kell működn

Vajon emberek írták a Bibliát a hagyományból táplálkozva, vagy emberek írták, a Szentlélek vezetése által? Ez a kérdés is felmerül ebben a rendkívüli, hazánkban eddig ismeretlen szemlélet jegyében fogant könyvben. Kai Michel és Karel von Schaik egy rendkívüli tudományos vállalkozásba kezdtek. Antropológiai szempontból olvasták végig a Könyvek Könyvét. Ez bizonyára sok hívő szemében istenellenesenek tűnhet- ám Michel és Schaik egyételműen kijelentik Az ember három természete című könyvükben, hogy ők agnosztikusok, illetve ateisták. Ők tudósok, akik a Biblián keresztül szeretnéknek rávilágítani az ember három természetére. Az első természet az úgynevezett intuitív természet. Szeretünk enni.Szeretjük a szépet. Szeretünk közösségben lenni. Szeretjük, ha szeretnek. A második természet az úgynevezett kulturális természet. Köszönni illik az idősebbnek. Szeretjük, ha a dolgok igazságosan alakulnak. Nem esszük meg a kutyát. A harmadik természet a racionális természet. Ha több pénzem van,

A német nyelvű pszichológiai könyv címének szabad magyar fordítása: Az élet lépcsőfokai. Tobias Brocher könyve- tudomásom szerint- magyarul még nem jelent meg. Kár. A Stufen des Lebens ugyanis nem szokványos fejlődéspszichológiai könyv. Túlmutat a pusztán elméletieskedő szaktudományon, de nem is valamiféle életmódkönyv depressziósoknak. Tobias Brocher teljesen új elméletet alkot az emberi személyiségről. Hogyan foglalhatjuk össze ezen elmélet főbb pontjait? 1. Az emberi élet folyamatos tanulás. Nincsenek kész állapotok, csak mozgás, dinamika. 2. Az ember három fázisban tanulja meg azt, hogyan váljon a világ részévé- Brocher itt szándékosan nem a beilleszkedés szót használja. Az első fázis az úgynevezett alloplasztikus alkalmazkodás. Ez azt jelenti, hogy az ember beilleszti magát az intézményekbe: iskolákat végez, munkahelyet szerez. A második fázis az autoplasztikus alkalmazkodás. Ennek során az egyén megtanulja saját belső világát, érzelmeit, értelmét és akaratát irányítani. A ha

Az 1930-as évek végén megkezdődött Márai Sándor újabb alkotói korszaka. Ezt a korszakot a lírizálás, a reményvesztettség érzésének burkolt vagy nyílt megfogalmazása, az értelmiségben való csalódás élménye jellemzik. Eklatáns példája mindennek A négy évszak című könyv. Mi is ennek az írásnak a műfaja? Nehéz meghatározni, legjobb, ha " lírai etűdökk"-ként, vagy költői pórózaként jellemzezzük. Márai tizenkét fejezetben -ezt a szót is viszonylagosan kell érteni- mindig egy-egy tájhoz kapcsolva jelenítette meg a közép-európai csoda, a négy évszak különböző jelenségeit. Mindezt afféle filozófiai napó-nak álcázva. Hogyan is látta az életet 1938-ban Márai Sándor? Nem éppen rózsásnak. A racionális eszmék elbuktak, de velük bukott a józan ész is. Minden kiszámíthatatlan, ugyanakkor erősödik a harc, az ember már csak segédeszközökkel képes fennmaradni ( Doping), s ha ajándékot is vár vagy ad ( Souvenir), akkor sem tesz boldoggá senkit. Nem védekezünk és nem támadunk ( Fejlődés), csa

Nem értem. Nem értem, miért ír egy képzett tudós könyvet arról, hogy nincs Isten. Pontosabban: hogy Isten léte nem bizonyítható. Minden józan ember tudja, hogy Isten léte nem bizonyítható racionális módon, hiszen az Atyát még senki sem látta ( kivéve 1 főt). Tehát, ha valaki azt akarja bebizonyítani, hogy Isten létezése empirikusan nem igazolható, nyitott kapukat dönget. A kereszténység ugyanis azt vallja, hogy Isten léte hit által bizonyítható. Isten csak akkor létezik valamelyikünk számára, ha hiszünk Benne. Isten hit által válik Igazsággá. A hit fogalmát Dawkins nem ismeri, az Isteni téveszme című könyv tehát teljes félreértésen alapul. Ha- olykor nem lenne kifejezetten sértő. Sértő az, amikor a 180. oldalon Dawkins azon elmélkedik, hogy Isten nem egyenlő-e valami placeboorvossággal. Ezen elmélet felvetése már önmagában lefokozza nemcsak Isten létét, hanem az Istenben hívő embereket is. Richard Dawkins empirikusan akarja igazolni, hogy az istenhívők betegek. Hála az Úrnak, nem sike