Könyvekről mindenkinek

 A 21.század eleji magyar költészet reprezentatív válogatása- így lehetne összefoglalni a Zsille Gábor által válogatott és szerkesztett A századelő költészete című meta-antológia eszméjét. Válogatás ez a könyv a Magyar Napló által évente kiadott Az év versei című antológiákból. Méghozzá igencsak színvonalas és menniységileg is tekintélyes: 429 nagy oldal.  Mennyire reprezentatív? Igencsak. Több száz szerző, köztük olyan költők alkotásait olvashatjuk a könyvben, mint  Aczél Géza, Csoóri Sándor,Imre Flóra,Juhász Ferenc,Kemény István,Kiss Benedek, Mezey Katalin,Orbán János Dénes,Orbán Ottó,Peer Krisztián,Szentmártoni János,Tóth Krisztina,Tőzsér Árpád,Turczi István,Vári Fábián László, Zalán Tibor- elnézést azoktól, akiket e felsorolásból kihagytam,pusztán csak azt kívántam érzékeltetni, hogy mennyi különböző költői beszédmódú,menniy különböző világfelfogású ember munkásságából áll össze a magyar költészet. Talán egy költő van, akinek még helyet szorítottam volna, mégpedig Kollár Árpád. De

 Na végre! Egy antológia, amely nem ábécérendben közli a költőket! Egy versmaraton-felolvasás teljes anyaga tárul elénk Az Év Versei 2022 című kötetben. Van itt mindenféle vers: tájleíró és létösszegző, szerelmes és magányosságtól kongó, világértelmezést kereső és önnön csigazáházba visszahúzúdó, érthető és többszöri olvasás után érthető, szóval, mindenféle. A könyv kitűnően reprezentálja a magyar költészetet, mindenki benne van, aki számít valamit- elnézést, ha valaki mégis kimaradtnak és mellőzöttnek érzi magát. Rövid ez a könyvajánló, csak annyira van módom, hogy kiválasszak méhány verset a kitűnő termésből, aztán szólják róla egy-két szót.  Mindenekleőtt azt szeretném elmondani, hogy minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a magyar költészet kitűnő. Semmivel nem marad el ( sőt...) a nyugat-európai vagy az amerikai költészet mögött. Sok országban fogadnának szívesen egy ilyen, kvalitásos, antológiát. Nekem ebből az antológiából a kedvencem Kollár Árpád:Tollak púdere című verse.I

 Nagyon szeretek irodalmi antológiákat olvasni, olyan, mintha jobbnál jobb borokat kóstolna az ember egymás után.A KMI 12 Programot a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága indította útra. A kötet legfőbb sajátossága, hogy egyaránt olvashatók benne ismert és elismert irodalmárok éppúgy, mint egy-két köteten " túllévő", feltörekvő ifjak. Ebben a rövidke ajánlóban nincs módunk minden közölt költő és író minden verséről szót ejteni, inkább csak bele-bele kapunk ebbe Luzsicza István által összeállított, s remekül kifőzött irodalmi vegyestálba, hogy aztán sok-sok olvasó keresse a kötetet a legközelebbi antikváriumban vagy a könyvtárakban.  Számomra nagyon-nagyon kellemes meglepetés volt Kopriva Nikolett költészete. Ezek a versek téren és időn át ívelnek valami vágyott- és halandó számára soha el nem érhető- messzeségbe. Az egyén kilép testi pillanataiból, " más világban andalog", másról beszél, mint amiről itt a Földön szokás. ( Ja: és másokkal b

 A Világirodalom legszebb elbeszélései az ókortól a XX.századig című antológia III.kötetében a huszadik század legismertebb és legjobb európai és amerikai, valamint ( Fukazava Hicsiro személyében) japán írói kaptak helyet. Hemingway, Camus, Krleza, Faulkner, Fitzgerald és más kitűnőségek történeteit olvashatjuk e könyv lapjain. Spoiler most az lesz, hogy recenzens kiválogatta kedvenceit, hogy ezzel csináljon kedvet a könyv olvasásához.  Franz Kafka:Egy falusi orvos című elbeszélése az orvosok örök problémájával foglalkozik:hogyan rekessze ki praxisa során saját életét,érzelmeit,hogyan koncentráljon kizárólag a betegre? Történetünk orvosa szerelmes a saját cselédjébe,akibe azonban a lovászfiú is bele van esve. A doktort marja a féltékenység. Ráadásul megdöglött a kedvenc lova-a 20.század elején a ló nagyon fontos közlekedési eszköz is,főképp az alpesi hegyi falvakban.  Albert Camus:A vendég. A történet a 20.század közepén játszódik, Algériában. A háború még nem robbant ki, de a levegő m

 Remekül válogatták össze a kötet darabjait Erős Kinga és Bíró Gergely szerkesztők. Az Év novellái 2022 című antológia olyan könyv, amelyben mindenki megtalálja a neki tetsző olvasnivalót. Ebben a rövid könyvajánlóban a recenzens néhány kedvencét emeli ki a rendkívül gazdag termésből.  Ferdinandy György:Túl a szavakon. Az elbeszélő én a pandémia bezártsága alatt keresi kapcsolatait a világgal. Rájön, hogy a természet az, amely vigasztalást nyújthat ebben a szomorú helyzetben. De mit lehet tenni, ha a feleségünk allergiás a mcskákra? Mátyás Győző:Viola Bár. A mű az 1950-es évek világába, Magyarországra, a Rákosi-korszakba vezet el bennünket. Egy belügyes százados belészeret egy pincérnőbe, akit viszont az állambiztonság korrumpálni, azaz beszervezni akar. Hamarosan egy német üzletemberre állítják rá a pincérnőt- aki rájön, jobban szereti áldozatát, mint a századost. A tiszt rendkívül féltékennyé válik, s beköpi a német konzulátuson, hogy mi a helyzet. Vajon mi történik a pincérnővel? Vá

 Az Égtájak könyvsorozat az Európa Könyvkiadó kitűnő, évről-évre megjelenő antológiája volt, amelyben az év legjobb külföldi elbeszéléseit tették közzé, kiváló magyar fordításban. Az 1972.évi kötet nagysazerűen sikerült. A sok remek novellából, elbeszléséből kiemelnék néhányat, rövid kis bevezetővel, hogy ezen keresztül csináljak kedvet a kötethez.  Anders Bodelsen (Dánia) Hiába, erre születni kell című elbeszélésének hőse Wilhem Christian Sogenfrey közgazdászhallgató. Magányos, elidegenedett fiatal, aki szeretne valami izgalmat az életében, most éppen valami bankrabláson töri a fejét. Aztán, mint ahogy a fiatalok szokták, beül a kocsijába, megy össze-vissza, találkozik egy lánnyal, versenyeznek, aztán ,amikor át akar menni a dán-német határon, váratlan akadályba ütközik. De a lány itt is felbukkan. Bodelsen hihetetlenül könnyű, olyan könnyű, ugyanakkor igényes, hogy voltaképpen ezek adják a művészetét. Remek próza- egy eddig számomra ismeretlen írótól.  Daniel Boulanger: A város halál

 Hajdanában-danában a Népszava című baloldali lapnak volt egy kulturális melléklete,az volt a címe: Szép Szó.Nem téved az, aki bizonyos József Attila-i hatásokat vél felfedezni a kulturális melléklet címében. A Szép Szó éves terméséből minden évben kiadtak egy antológiát. Az 1973.év termését például 1974-ben, a Táncsics Könyvkiadó gondozásában.  Azért irigykedhetünk. Olyan alkotók nevével találkozunk a könyvben, mint Baranyi Ferenc, Bertha Bulcsu, Boda István,Cseres Tibor, Kolozsvári Grandpierre Emil, Gyurkovics Tibor, Nagy László, Orbán Ottó, Parancs János, Ratkó József, Szeberényi Lehel, Takács Gyula, Utassy József,Vathy Zsuzsa, és még sokan mások. Szóval, igencsak " márkás" nevek. Nincs arra módunk, ebben a rövid könyvajánlóban, hogy mindenki minden remekét részletesen elemezzük, inkább csak forgácsokat, fény-darabkákat röppentenénk fel az antológiából, hátha valakinek kedve támad utólag megvásárolni, vagy éppen könyvtárból kikölcsönözve elolvasni.  Kezdjük egy akkoriban r

A Juvenilia VII. a Debreceni Bölcsész Diákkörösök antológiája. 2017-ben jelent meg, Dobi Edit szerkesztésében. A könyv műfaja tehát: tanulmánykötet. Nagyon örvendetes, hogy a debreceni bölcsészhallgatók érdeklődése ennyire széles. Olvashatunk ebben a könyvben az egyetemi hallgatók munkavállalásáról, Immanuel Kant politikai filozófiájáról, Kazinczy Ferenc levelezéséről, az oktatásban használható videojátékokról, az operettről, Günter Grassról, a korai iskolaelhagyókról. A kötet reprezentatív módon példázza, hogy a DE hallgatóinak tudományos érdeklődése igencsak széles. Sajnos, aztán ez az érdeklődés eléggé beszűkül. A magyar tudományos kutatás pályázati rendszer által működik, s hogy mire adnak pénzt, azt a mindenkori tudománypolitika dönti el. Jó lenne, ha megtartanák wezt a szellemi nyitottságot, nem kényszerítenék arra az tudományos kutatás iránt érdeklődő hallgatókat, hogy érdeklődési területüktől teljesen eltérő témákra " álljanak rá", pusztán azért, mert csak arra va

A Hét évszázad magyar versei című antológiát a mára meglehetősen rosszhírűvé vált Király István irodalomtörténész és munkatársai válogatták, a kor viszonyaihoz képest meglehetősen okosan. Az 1960-as években járunk, muszájból tehát be kellett tenni a csapatba néhány szocreál költőt, a III. kötet nagy részét, viszont Illyés Gyula, József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Nagy László, és végül de nem utolsósorban József Attila költeményei teszik ki. A több, mint ezeroldalas könyv nagy része tehát még a 21. században is olvasható. Csakhogy... Bármilyen nagyszerű költők szerepeljenek is a könyvben, két negatív tendencia világosan kiszűrhető: 1. A magyar irodalom a 20. század végén alaposan eltávolodott az emberi lét végső okától és céljától: Istentől. A magyar költők- szándékuk szerint-  folyton Istent keresték, keresték őt a természetben, a szerelemben, a kőművesmesterségben, a nagymama evésre hívó szavában, a Szabadság-híd újjáépítésében, csak éppen abban nem, ami Isten valójában. Is