Könyvekről mindenkinek

 Kisfaludy Károly(1788-1830) a modern magyar irodalom egyik megteremetője. Nélküle nem lett volna sem Vörösmatynk, sem Petőfink, sem Aranyunk. Ő volt az, aki nyelvben, ízlésben, stílusban lefektette annak alapjait, amit magyar romantikának hívunk. Nagyon sokoldalú alkotó volt, írt verset, novellát, színpadi műveket. A kérők egyike legzseniálisabb vígjátékainak. Nem könyvdráma, igazi, élő, ma is eleven darab.  Baltafy kapitány, az ősi magyar mágnás prototípusa, hosszú évekkel ezelőtt örökbe fogadta Károlyt, annak a katonának fiát, aki a napóleoni háborúkban megmentette az életét. Csakhogy, ahogy Károly felnőtt, beleszeretett Baltafy vér szerinti leányába, Máliba. Kapcsolatukat titkolni kellett, nehogy megszégyenítsék apjukat. Egyszer Baltafy valami hosszabb útról jön haza, és bejelenti Málinak, hogy bizony, az ő lánya ma férjhez fog menni. Merthogy két kérője is van. Egyikük a messze földön vagyonáról ismert, egész Európát bejárt, de rettentően nyugatmajmoló báró Szélházy, másikuk a fol

 Desider Galský könyve az emberi kultúrtörténet legsötétebb fejezeteibe kalauzolja el az Olvasót. A Kalandorok,felfedezők,pénzcsinálók című kitűnő ismeretterjesztő könyv azt mutatja be,hogyan tette tönkre az emberi lelkeket a gazdagság. A kötet négy nagyobb fejezetre tagolódik. Az első az aranyról szól. Galský bemutata,milyen kegyetlenül,olykor emberi mivoktukból kivetkőzve viselkedtek a 16.századi spanyol konkvisztádorok. Ellátogatunk a koraújkorban ismét kelendő szakembereknek számító alkimisták műhelyébe. És megismerhetjük a világ nagy aranylelőhelyeinek-Dél-Afrika,Szibéria-történetét.  A második fejezet a kaucsukról szól. Talán nem is gondolnánk,mekkora kereslet támadt erre a furcsa,fából kinyerhető anyagra a 19.századi ipari forradalom terjedésével. Hány és hány indián és afrikai halt meg a kegyetlen európai birtokintézők korbácsaitól. Hatalmas harc dúlt az európai hatalmak között is a műkaucsuk kifejlesztéséért,s nem is hihetnénk,mekkora szerepe volt a műkaucsuknak az első világh

A Szóvihar című könyv a kitűnő költő, Lackfi János 1988 és 2003. között megjelent verseit tartalmazza. A viszonylag tág időtávlat miatt szinte természetes a költői műfajok sokszínűsége, a költői magatartás folyamatos változása. Éppen ezért, mintegy lelassítva a mozgóképet, kiemelnék a kötetből- ajánlásképp- egy fontos motívumot. Mégpedig a rendkívül kifejező címadást. Magyar poéta utoljára Arany János volt, aki figyelemfelhívó és kifejező címeket tudott adni verseinek ( pl. Szondi két apródja). Kassák Lajos verscímei viszont megosztók: az avantgarde-utálók fanyalognak, mert sok a szám... Lackfi János úgy ad címet, hogy egyúttal az már a vers első sora is- a befogadó szempontjából. Vegyük pl. Lángpohár című versét. Ha olvassuk ezt a címet, rögtön megfogalmazódnak bizonyos kérdések: 1. Ez egy olyan pohár, ami lángból van? 2. Ez egy olyan pohár, amely lángra gyújt ( mondjuk a szívet)? 3. Ez egy pohár, amiben láng van? Miért tárol valaki egy pohárban lángot?  Vagy ott van az "