Könyvekről mindenkinek

 Arne Dahl külön iskolát képvisel a skandináv krimiírók között. Sajátos stílusára jellemző, hogy elképesztően pörgős, fordulatos regényeket alkot. Az északi krimikre jellemző borongós, depresszív hangulat alig-alig érződik. Dahl könyvei sokkal közelebbá állnak az európai és amerikai irodalmi ízléshez, mint kollégáinak alkotásai.  Nincs ez másképp a Mély vízben című kötetben sem, mely a Sam Berger-trilógia harmadik darabja. Önmagában is érthető, nem kell elolvasni az előző két darabot, de azért ezeket is ajánlanám az Olvasó figyelmébe, mert remek darabok. Szokás szerint, az alábbi könyvajánlóban egy rövid kis bevezetőt, amolyan spoiler-félét közlök a könyvről, hogy ezzel csináljak kedvet az olvasáshoz.  A cselekmény fiktív,de akár a való életben is megtörténetne.A színhely Svédország, valamikor a 2010-es években. Előzményként annyit kell tudnunk, hogy egy rendkívüli rendőrségi rajtaütés során Sam Berger nyomozó fegyverével lelőtt egy veszélyes bűnözőt- legalábbis mindenki ...

 Jon Fosse, a 2023.év irodalmi Nobel-díjasa, többek között " innovatív drámáiért" kapta a rangos nemzetközi elismerést. Hatudni szeretnénk, mitől is ennyire innovatívak a norvég Szerző drámái, érdemes beleolvasni a Valaki jön majd című könyvbe, ahol is hat színmű mutatja be nekünk a Fosse-darabok eredetiségét- De miben is áll ez az eredetiség? A drámai konfliktus nem feltetéelnül jelenik meg előttünk. Sok esetben nem a realista alapon elgondolt lélek vagy a személyiségek özött feszül a kofliktus, hanem maga a nyelvhasználat eredményezi azokat. No meg a magány. Fosse hősei elképzelhetetlenül magányosak elidegenedettek, sokszor képtelenek a kommunikációra. A párbeszédekben gyakori elem a zeneiség- ebből a szemponból hasonlítanak ezek a darabok a 19.századik a falvak különböző közösségi eseményeni- pl. fonóban- zajló, zömmel a szerelem, párválasztás témája körül forgó mondókákra, balladákra.  Nézzük most egyenként a színműveket!  A címadó mű, a Valaki jön majd, 1992-1993-ban...

Oroszlán a kanapén- azaz macska. Bevallom, nem tartozom a cicák gyógyíthatatlan rajongói közé, sőt, még az állatbarátok közé sem, ám Abigail Tucker kedves, ironikus hangvételű könyve meghatott. Meghatott, mert feltárja nemcsak az állatok, hanem a gazdik lelkét is. Persze, lehet lenézni azt az embert, akinek csak a háziállat nyújt vigaszt, de nem szükséges, sőt! Az emberi társakból és társadalmakból kiábrándulva, olykor mindannyiunknak szüksége van valamiféle menedékre. A macskák erre a szerepre ideálisak. Elvisznek egy másik világba, amely selymes és puha, mint a tej. Hát, ezért ajánljuk mindenkinek szórakoztató olvasmányul az Oroszlán a kanapén című könyvet.És lehet, hogy évezredek múlva a cicák hatalmas tigrisekké fejlődnek, úgyhogy jó velük jóban lenni. Sosem lehet tudni. Jaffa Kiadó, 2017. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is, bár a macskákhoz semmi köze: hirek168.blogspot.com