Könyvekről mindenkinek

 Dr. Bajnai László Európa egyik legkomolyabb urbanizációs szakembere, egy városfejlesztéssel foglalkozó cég vezérigazgatója. Fenntartható urbanizáció című könyve egyszerre tankönyv, történeti áttekintés a témáról, illetve esettanulmányok gyűjteménye. Minden építészettel, várostervezéssel foglalkozó szakembernek és egyetemi/főiskolai hallgatónak szívből ajánljuk ezt a könyvet. ( alcíme:A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata).  Már a bevezető fejezetben megismerkedünk Barcelona újjáépítőjének, a modern urbainizáció megalapítójának, Ildefonso Cerdá katalán mérnöknek nevével, akinek 1867-ben megjelent úttörő művéből a Szerző többször idéz. Nagyon okoks ötletnek tartjuk, hogy a szakkönyvpiacon meghonosodott szokással ellentétben ( előbb jön az elmélet felvázolása, majd gyakorlati példák), Bajnai László előbb a konkrét gyakorlati példákat mutat meg az Olvasónak, utána tér rá az elméleti és a történeti részre. Ez nagyon jó ötlet, minden szakkönyv-írónak ajánljuk figyelmébe.  Megi

A História folyóirat 1993/4. száma olyan történész- nagyágyúk írásait vonultatja fel, mint Hajnal István, Benda Kálmán, Váczy Péter, vagy éppen Szűcs Jenő. A tartalomból: Váczy Péter szerint a honfoglaló magyaroknak a fő szállásuk volt a sátor, a falu szó pedig eredetileg fallal körülkerített szállást jelent.Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok című könyvéből olvashatunk részletet, megtudhatjuk, miért és hogyan változtatott politikáján 1242 után IV .Béla király. Benda Kálmán leírja Habsburg Ottóval történt találkozását ( olyan bölcsésztípusnak találta). Hajnal István meggyőzően bizonyítja be, hogy Európában a 12-13.században írás-forradalom ment végbe, s ennek gerjesztője a párizsi egyetem és diáksága, akik többnyire udvari papok lettek. Sándor Pál as zsidók 18450-1849. közötti emancipációjáról közöl cikket, kiemeli a Magyarító Egylet tevékenységét. Fehértói Katalin cikke 15.századi magyar boszorkányperekkel foglalkozik,illetve azzal, mit is jelentett annakidején a " néző" szó.