Könyvekről mindenkinek

 Roy Jacobsen Norvégia egyik legismertebb írója,könyvei igazi bestsellerré váltak,szinte minden európai nyelven olvashatók. A Rigel szeme című könyv egy történelmi regénytrilógia harmadik része (az első kettő is olvasható magyarul,címük:A láthatlanok;Fehér tenger). Ebben az igencsak szűk terjedelmű könyvajánlóban a történet elejéről közölnék egy igencsak vázlatos spoilert. A fiktív tötténet a második világháború után,1946-ban játszódik,Norvégiában. Még frissek a háború okozta sebek,az emberek többsége örül a békének és felejteni akar,visszatérni a normális,békebeli élethez. Ingrid fiatal nő,aki az északi Barrøy szigetén él,mostoha idòjárási viszonyok között,meglehetősen rusztikus környezetben.Segít a földművelésben,állattenyésztésben,házimunkában,miközben egyedül neveli gyermekét,Kaját,akinek apja egy hajdani orosz hadifogoly,Alekszandr.A huszonéves férfi annak idején a Rigel nevű német hajóról szökött meg. Ingrid azt sem tudja,él-e még szerelme,de szíve mélyén úgy érzi:igen,él,és ...

 Jørn Lier Horst Norvégia egyik legnépszerűbb krimiírója,művei már a nemzetközi könyvpiacot is meghódították.A barlanglakó igazi skandináv krimi,hóval,hideggel-és persze szokatlanul eredeti cselekménnyel. Ebben a könyvajánlóban a cselekmény elejéről közlünk spoilert,ezzel bevezetve a Kedves Látogatókat Jørn Lier Horst különös,magával ragadó világába. Barlanglakónak a rendőrségi szlengben azokat nevezik,akik az igazságszolgáltatás elòl bujkálnak,bezárkóznak,gyakran más emberek személyazonosságát véve fel.A fiktív történet a 21.századi Norvégiában játszódik,Stavern városában. Egy Viggo Hansen nevű idős embert holtan találnak saját lakásában,a tévé előtti fotelban ülve. William Wisting nyomozócsoportja kapja az ügyet. Idegenkezűségre utaló nyomot nem találnak,a teljesen magányos idős úr négy hónappal azelőtt halhatott természetes halált. Nem él semmilyen rokona,családtagja,szomszédai is teljesen zárkózott emberként ismerték. A holttestet is úgy fedezték fel,hogy az áramszolgáltató mun...

 Hát, azt azért szögezzük le:takarítani Norvégiában sem egyszerűbb munka, mint Magyarországon, legfeljebb kicsit ( nagyon) többet fizetnek érte...Kun Árpád legújabb könyve,a Takarító férfi,önéletrajzi ihletésű regény,több okból is kiváltotta forrón ügybuzgó érdeklődésemet. Először is:azon, hogy egy férfi takarít, Norvégiában senki nem akad fenn, sőt, a szociális otthonban még örömmel is látták a férfi munkaerőt, legalább lesz, aki emelgesse a beteget.E recenzió-sorok írója is volt szerencsés a takarítói mesterségben gyakorolni magát Magyarországon-szerencsére rövid ideig-, s egyesek ( főképp a középkorú hölgyek korosztályának tagjai) bizony megnézték, egyszer-egyszer szóvá is tették: miféle dolog az, hogy egy pasi takarít? Miért nem egy nőt küldtek? A másik, ennél jóvabb mélyebb és szerteágazó kérdéskör:milyen egy magyarnak Norvégiában? Tényleg anyira más arrafelé az életmód,a kultúra? A válasz- Kun Árpád könyve nyomán- igen. Csak néhány különbség: - az emberek alig vagy egyáltalán...