Könyvekről mindenkinek

 Méltóságteljesen hömpölygő történelmi regény, csodálatos tájleírásokkal, mélyreható jellemzésekkel. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom Orhan Pamuk Nobel-díjas török író történelmi regényének lényeget, talán ez lenne az. A pestis éjszakái című könyvet olvasva úgy érezzük, mintha magunk is visszaugrottunk volna százhúsz évet az időben. Mintha ott sétálnánk Minger szigetén, mintha ott küzdenénk mi magunk is a járvány ellen. A francia irodalomban Victor Hugo rendelkezett leginkább azzal a képességgel, hogy virtuális teret és időt teremtsen, a magyar irodalomban Jókai Mór epikai műveiben csodálhatjuk meg ezt az írói képességet. Orhan Pamuk könyve csak a legnagyobbakkal rokonítható, s ha lesz a 21. század első évtizedeinek emlékezetes irodalmi műve, amit minden korosztály olvashat, akkor A pestis éjszakái lesz az. Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon rövid, cselekményes bevezetővel szolgálnánk, igyekszem rávenni a Kedves látogatót, hogy ezt a könyvet semmiképp ne hagyja ki. A fiktív tör

A könyv alcíme:A modern, magyar fülgyógyászat megteremtőjének és családjának története Bármennyit is fejlődött az utóbbi évtizedekben orvostörténet-írásunk, sajnos, még mindig kijelenthető:a magyar történeti köztudatban nincsenek benne híres orvosaink és az ő híres újításaik, felfedezéseik. Éppen ezért hiánypótló Pándy Tamás kitűnő könyve, a Krepuska Géza életműve című, nagyon komoly és precíz munka eredményeképpen megszületett könyv, melynek minden orvos- és egészségtudománnyal foglalkozó szakember és egyetemi hallgató könyvespolcán ott a helye. Ki is volt Dr. Krepuska Géza( 1861-1949)? Igazi polihisztor (nem Hermann Ottó az utolsó, akit ezzel a " címmel" illethetünk"). Legfontosabb az, hogy ő teremtette meg- nemegyszer tanszéki kollégái rivalizálása közepette- a modern magyar fülgyógyászatot. A 19.század közepéig ugyanis a fülgyógyászat pusztán a sebészet egyik mellékága volt, nemhogy az orvosok, de gyakran a betegek sem törődtek fülpanaszaikkal, csak akkor, amikor már

 Tóth Gábor 2009-ben megjelent könyve,a Hogyan védjúk meg egészségünket világjárványok idején?,elképesztő alapossággal járja körül a járványok kérdéskörét,mind orvosi,mind pedig filozófiai-etikai nézőpontból.A mű a H1N1 világjárvány idején látott napvilágot. Eltűnődhetünk azon,vajon érdemes-e az emberiségnek folytatnia a folyamatos fejlődés stratégiáját. Nem túl nagy az ár,amit a fejlődésért fizetünk? Nem jár túl nagy kockázattal a folytonos előre és felfelé törekvés?Majd az első fejezetből minden lényegeset megtudunk a vírusokról:miben külónböznek a többi élőlénytől,lehet-e "őket"élőlénynek tekinteni,mekkorák,hogyan szaporodnak,mit jelent a virológiában a H és az N. Vissza is utazunk az időben,s levonjuk az 1918-as spanyolnáthajárvány,valamint az 1957-58-as,illetve az 1964-es hongkongi influenzajárvány főbb tanulságait. Tóth Gábor nagyon alaposan körbejárja azt a kérdést,vajon a génmanipuláció növeli-e a vírusok okozta járványok kockázatát. A válaszok nem adnak okot az optim