Könyvekről mindenkinek

 Ray Dalio,a világ egyik legvagyonosabb embere,Elvek című könyvében megosztja a világgal mindazt, amit mások számára is hasznosnak talál, vagy legalábbis annak egy részét. Jómagam szeretem az efféle könyveket,ugyanis az író mindenképpen hiteles személy:neki sikerült. Ráadásul ez a könyv is sikerült, remek motiváció mondazok számára, akik az üzleti világ mesze nem könnyű ösvényén indulnak el. E könyvajánlóban inkább apróbb részletekkel kapcsolatos hozzászólásokat tenné, még egyszer leszögezve, hogy nagyon jónak tartom a könyvet, ha valaki szeretne nagy guruk, pénzügyi sikeremberek írásaival, önyveivel foglalkozni, szerintem ezzel kezdje.  És akkor most lássuk a megjegyzéseket! 1. A könyv első része voltaképpen Ray Dalio cégének, a Bridgewaternek története, úgy, ahogy azt az alapító ügyvezető megélte. Bizony volt, hogy annyira nem ment a vállalatnak, hogy az összes alkalmazottat el kellett bocsátani. De a mélypontot gyorsan követte a felemelkedés. Ezek az oldalak mindenképpen érdekesek g

 A tanulási zavarok akár a lakosság 10 százalékát is érinthetik. Előjelei már óvodás korban megmutatkozhatnak. A három leggyakoribb tanulási zavar,a diszlexia,a diszgráfia és a diszkalkulia ( az olvasás,az írás illetve a számolás zavara) előfordulhat általános-és középiskolában,de még a felsőoktatásban tanulók között is. Akár egész felnőttkorán végigkísérheti az embert. Éppen ezért nagyon fontos,hogy idejében észleljük a problémát és ha kell,szakember segítségét kérjük. Dr.Tánczos Judit:Baj van a tanulással című könyve gyakorló pedagógusoknak,szülőknek,pszichológusoknak nyújt segítséget abban,miként is fedezzék fel a problémát és hogyan reagáljanak arra.  Megtudjuk a könyvből,hogy a tanulási zavarral küzdő gyermek általános intelligenciszintje akár nagyon magas is lehet. Itt megemlítenék egy példát:John Fitzgerald Kennedy elnök élete végéig kínlódott a helyesírással,de lehetne még sok példát hozni... Részletesen leírja a Szerző,milyen jelei,tünetei vannak a tanulási zavaroknak a különb

Amióta 1963.november 22-én meggyilkolták John F. Kennedyt, z Amerikai Egyesült Államok elnökét, azóta találgatják, pontosan hogyan is történt a merénylet, pontosabban: merényletek- hiszen a gyilkosság gyanúsítottját, Oswaldot is megölték, valamint meghalt egy teljesen vétlen rendőr is. Hahner Péter könyve megpróbálja a sokszor valóságtól elrugaszkodott elméleteket helyre tenni. A nem létező rejtély című munka alaptétele az, hogy a gyilkosság vizsgálatával megbízott WArren-bizottság jó munkár végzett. Nincs semmilyen összeesküvés a Kennedy- gyilkosság mögött, legalábbis Hahner Péter szerint. A rejtély nem létezik. A könyv módszeresen és magas színvonalon áttekinti az amerikai elnökök ellen elkövetett merényletek történetét, részletesen elbeszéli John F. Kennedy, Jacquline Kennedy, Oswald, Jack Ruby életét, rekonstruálja magát a merényletet, számba veszi a lehetséges megrendelőket. Nagyon fontos ebben a történetben Lee H.Oswald személyisége: szétszórt, értelmiségit játszó, de valójába

A 20.század egyik legfontosabb történelmi eseménye John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolása Dallasban, 1963.november 22-én. Sylvan Fox újságíróként dolgozott, és éppen ebédszünetét töltve egy kávéházban ücsörgött. Telefonon kapta a hírt, hogy Kennedyt meglőtték. Szinte sokkot kapott, aztán vérbeli jó újságíróként ráállt az ügyre. Ahogy aztán kutatott-kutatgatott a témában, össze is állt egy könyv, A Kennedy-gyilkosság rejtelmei. Oly gyorsan készült el a mű, hogy 1966-ban (!) már a magyar kiadás is megjelent, a Kossuth Kiadó gondozásában, a kor viszonyainak megfelelően színvonalas kiállításban. Ez volt az első magyar nyelvű könyv a Kennedy-gyilkosságról, mégsem vált bestselerré. Az akkori Olvasó nehezen hitte el, hogy aki politikáról beszél, az igazat is mond... Pedig Sylvan Fox nagyon eredeti módon gondolkodik az eseményekről. Nem esik bele a demokrata/republikánus hamis alternatívák egyikébe. Független. Nem hisz Oswaldnak, nem érti, miért nem figyeltek jobban erre az emberre, m

A könyv alcíme: A gyilkosság, amely véget vetett az amerikai Camelotnak John Fitzgerald Kennedy neve jelképpé vált, egy hajdanvolt Amerika jelképévé. Az emberek a békéért küzdöttek ( látszatra), az USA-ban alacsony volt a jövedelemadó ( látszólag), és valami neoromantikus életérzés hatotta át az egész társadalmat. Bill O'Reilly és Martin Dugard könyve ezt a boldog időszakot, a felhőtlen hatvanas éveket idézi meg. Messziről kezdik a Kennedy-sztorit. Az USA nemrég megválasztott elnöke a félelmetesen dörzsölt Nyikita Hruscsovval száll szembe, hogy elkerülje az atomháborút. És győz, ezzel megalapozza mítoszát. Látszólag. Mert vannak, akik már azt is engedékenységnek veszik, hogy jóképű, és meglehetősen kifogásolható erkölcsiségű elnök egyáltalán leül a Szovjetunió első emberével. Az elvakult antikommunisták, az ötvenes években ragadtak, azok lettek Kennedy- és tegyük hozzá: a Kennedy-család- elsőszámú ellenségei. Meg a szovjet titkosszolgálat. O'Reilly és Dugard könyve nagyo