Könyvekről mindenkinek

 Az ausztrál újságíró, Keith Suter, könyve afféle bevezetés a színfalak mögé:hogyan alakultak ki, s miként alakulnak azok a folyamatok, melyek jelenlegi világunkat meghatározzák. Az 50 fontos kérdés a világról egyaránts szól érdeklődő és nyitott fiataloknak és tapasztalt, sokszor a mindentudás pózába helyezkedő felnőtteknek. Meglepetések várják azokat az Olvasókat, akik úgy vélik, hogy minden tudnak a világról. E könyvajánlóban nem spoilert közlök, inkább hozzászólnék, reflektálnék az egyes kérdésekre, talán így sokkal jobban rá tudunk fókuszálni a könyv tartalmára, és gondolkodunk, nyitott szemmel nézzük a világot.  1. Az első kérdés úgy hangzik, hány ország van a világon és létrejöhetnek-e újabb országok?Suter nagyon szépen ismerteti a 17.században kialakult vesztfáliai rendszert, a nemzetállamok 19.századi kialakulását, annyiban azért ellentmondanék neki, hogy véleményem szerint ez a folyamat-az államok kialakulása- a mai napig nem zárult le, a világ országainak többsége nemzetállam

 Jürgen Habermas neves német politika-, jog-és társadalomtudós Esszé Európa alkotmányáról című könyvében nem egy szó szerinti,tételes alkotmánytervezetet vagy szöveget közöl,hanem azokat az alapelveket összegzi,mely alapelveken szerinte egy európai alkotmánynak nyugodnia kell.  Habermas szerint egy ilyen jogi dokumentum alap-princípiuma az emberi méltóság kell,hogy legyen. Az emberi méltóság részben korábbi jogi dokumentumok (pl.ENSZ-alapító okirat,ILO-alapdokumentum stb.) meghatározásain kell nyugodnia,másrészt társadalmi közmegegyezésen kell alapulnia. Az "emberi méltóság" tehát jóval tágabb értelmezési tartományt alkot,mint az "emberi jogok". Az emberi méltóságnak pedig az európai polgárok társadalmi közmegegyezésén kell nyugodnia. De hogyan lehet valakiből európai polgár?Minden uniós állam polgára európai polgár-a jelenlegi gyakorlat szerint-vagy legyen egy transznacionális európai szervezet nemzetektől független jogrenddel?Egyáltalán:az unió jogalanyai az uniós

A nemzeti kisebbségek történetének, társadalmának kutatása mindaddig aktuális téma lesz, míg csak nemzeti kisebbségek léteznek- azaz mindig. Nem tudok elképzelni olyan történelmi szituációt, melynek során homogén nemzetállamok képződnének. Éger György könyve egy nagyon speciális helyzetben lévő kisebbség életébe enged rövid bepillantást. A burgenlandi magyarság rövid története című könyv két részből áll: egy történeti szövegből, melyből megtudhatjuk, hol is található a burgenlandi magyarok településhatára, milyen intézkedéseket tettek az egymást követő osztrák kormányok a burgenlandiak helyzetének javítására, valamint, hogy milyen hatákonysággal tevékenykedett a burgelandi magyarok politikai képviselete. A második rész jegyzeteket és statisztikákat tartalmaz népesedésről, a magyar lakosság településenkénti megoszlásáról, illetve az ipari foglalkoztatottságról. A ktűnő könyvet helységnévtár zárja. ( Anonymus, 1994.)