Könyvekről mindenkinek

 J.D.Barker thrillere elképesztően kemény olvasmány. A negyedik majom a "három majom"-ne láss,ne hallj,ne szólj-európai kulturában közismert metaforájára rezonál,konkrét jelentését nem áruljuk el,ez is része az olvasás élvezetének. Rövid spoilert közlünk a könyvről,s reméljük,minél többen keresik fel a könyvesboltokat és könyvtárakat,hogy elolvassák ezt az igencsak brutális történetet. A sztori két idősíkban zajlik,az első napjaink Amerikájába vezet bennünket. Porter felügyelő már évek óta keres egy sorozatgyilkost,aki ismert emberek tizenéves gyermekeit rabolja el,majd különleges dobozokban megküldi a családnak a gyermek fülét,szemét.Mindegyik áldozatról kiderül,hogy ismert vagy legalábbis szakmailag elismert édesapja bűnt követett el. A bíró korrupt volt,és felmentette a vádlottat,pedig hosszú évekre el kellett volna ítélnie. Az ingatlanguru adót csalt,stb. Egy napon egy busz elé lép egy férfi. Ugyanolyan dobozok vannak nála,mint amilyeneket a sorozatgyilkos szokott küldeni

 Kahler Frigyes könyve nagyon fontos történelmi,jogtörténeti forráselemzés. Az 1956-os forradalom és szabadságharc felcsillantotta a reményt a magyar nép előtt, hogy kiszabadulhat a szovjet tömbből, visszanyerheti valódi nemzeti szuverenitását. Csakhogy jött a kiábrándulás, a nagylétszámú szovjet hadsereg leverte a forradalmat. Utána pedig következett a kegyetlen megtorlás...A Dunántúlon, Veszprém megyében különösen kegyetlen volt a represszió, nem kis részben Pap Jánosnak, Kádár egyik kedvencének, az itteni megyei tanácselnöknek köszönhetően. Káhler Frigyes:A Brusznyai-per című könyvében bemutatja Dr. Brusznyai Árpád középiskolai tanárnak, kiváló ókortudósnak meghurcolását és ártatlanul történő elítélését.  Spoiler helyett inkább néhány észrevételt fűznék e kitűnő könyvhöz, inkább csak logikai alapon, leszögezve, hogy nem vagyok járatos a konkrét téma forrásanyagában és szakirodalmában ( sem)... 1. Az egész Brusznyai-per mögött ott lapult Pap János.A neve nem kerül elő- szerintem utas

 Franz Kafka a huszadik századi világirodalom meghatározó egyénisége,a groteszk próza modern kori legnagyobb müvelője-meggyőződésem,hogy nélküle nem lett volna Örkény,de még angol humor sem. Kafka műveinek hatása,kisugárzása óriási,gyakorlatilag minden nép kultúrájára hatással volt. A per című regénye 1914-ben,az első világháború kitörésekor keletkezett,de könyv alakban csak jó tíz évvel később adták ki Németországban. E rövid könyvajánlóban egy elemzésekkel,reflexióktól sem mentes spoilert közlünk erről,a napjainkra már klasszikussá lett könyvről.  A történet főhőse Joseph K.,hivatalnok,akinek első pillantásra mindene megvan:jól fizető és biztos állása,családja. Csakhogy Joseph K.-nak van még valamije:állandó szorongása. Fél attól,hogy mindezt elveszíti. Fél attól,hogy nem jó férj,hogy nem eléggé jó apa. Félti az állását. S mindezen félelmekhez társul még állandó,torz módon erotikus sóvárgás. A legkülönbözőbb helyeken és alkalmakkor indul be erotikus fantáziája,amely a legelképesztőbb

 Lisa Scottoline:Végső fellebbezés című könyvét azoknak ajánljuk, akik szeretik az izgalmas, feszültséggel teli thrillereket, ugyanakkor nem húzzák az orrukat, ha egy kis közélet is belekerül a cselekménybe. A díjnyertes bestseller jogi környezetben játszódik, tehát azoknak az Olvasóknak is érdeklődésére is számíthat, akik érdeklődnek a jog iránt, netán szakmai szinten művelik azt. Egy rövid spoiler, és máris meglehet rohanni a könyvtárakat, antikváriumokat, hogy beszerezzük ezt a nagyszerű könyvet.  Grace Rossi, miután túljutott egy viharos válóperen, munkahelyet is váltott: New York állam fellebviteli bíróságánál helyezkedett el. Nagy ügyekről hoz döntést,viszont munkatársaival, különösen a két, elviselhetetlen modorú stréber joghallgatóval nincs megelégedve. Az egyik bíró, az örmény származású, egzotikusan jóképű, ám nős Armen Gregorian, viszont szemet vet a magányos, fiatal és csinos asszonyra. Neki adja a pillanatnyilag legégetőbb ügyet:egy gyilkosról kell eldönteni, halálbüntetés

Talán nehezen hisszük el, de a jog világa egy folytonosan változó rendszer, és ez a változás a 21.században még gyorsabb is, mint ahogy azt elképzelhetjük. Fleck Zoltán:Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban című könyve jogszociológiai vizsgálódás, jog és társadalom összefüggéseiről tesz fel kérdéseket és ad nagyon korrekt, pontos válaszokat. Mi a jogállam, mit jelent a jogállamiság? Melyek a jogállamiság kulturális gyökerei s ezek a gyökerek mennyire ágyazódtak be Magyarországon? Miért veszedelmes a politika és jog viszonya? Mi a populizmus, milyen etatista tendenciákat érzékelhetünk a mai magyar társadalomban? Mi az a participációs populizmus?Függetlennek tekinthetjük-e a bíróságokat? Mennyiben különbözik hazánk joggyakorlata más EU-s országok joggyakorlatától? Kell-e változtatni a bírák képzésén? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ az érdeklődő Olvasó Fleck Tibor könyvéből. Sodró, magával ragadó, ugyanakkor tudományos alaposságú tárgyalása a témáknak. M

Márai Sándor a klasszikus értelemben vett lélektani regény cselekményét magyar polgári milliőbe helyezte, többsíkúvá tette a tizenkilencedik században megszokott lineáris beszédmódot, felhasználja és átgyúrja mindazt a világirodalmi anyagot, amely a család, mint entitás válságának tapasztalatán alapul- mindezen ötletekért és fáradságokért cserébe nagyszerű könyvet írhatott, a címe: Válás Budán. Úgy indul a történet, hogy egy bíró rádöbben, hogy holnap egykori barátját kell feleségétől elválasztania. Ez a tény, a jövendőbeli kínos feladat elgondolkodtatja egy-két dologról- itt beugorhat a Tisztelt Olvasónak Kosztolányi Boldog, szomorú dal című verse. Szóval, miután végiggondolt néhány fontos problémát( hogy melyek ezek, azt most inkább ne áruljuk el, aki elolvassa a könyvet, megtudja), váratlan fordulat történik. Megjelenik az egykori barát a bíró házában, estének évadján, és valami elképesztő dolgot közöl... Szépen, lassan, mondatról mondatról haladva kell olvasni, mert minden mondatb