Könyvekről mindenkinek

Nagyon nagy örömmel fogadtam ezt a könyvet. Obádovics J. Gyula a magyar matematika élő legendája, hihetelneül innovatív ember- és, mint kiderül, remek író. Az életem.Hiszek a végtelenben című könyv a tudósok önéletírásai közül magasan kiemelkedik. mind tartalmilag, mind pedig stílusában. Olvashatunk a bajai gyermekévekről, a messzi ősökről, a bunyevácok történelméről, az egyetemi évekről ( többek között egy vizsgáról a legendás Riesz professzornál), az ötvenes évek fiatal értelmiségének alkatáról,valamint a rengeteg harcról, bürokrácia elleni, sokszor esélytelennek tűnő küzdelemről, melyet Obádovics J. Gyula a magyarországi matematika felső- és középiskolai oktatás érdekében tett. Az eslők között volt, aki felismerte a számítástechnika jelentőségét, azt, hogy az új világ behatol az emberek mindennapi életébe is. De- és ez talán a legnagyobb tett- könyvünk Szerzője mindvégig megmaradt matematikusnak, elméletet és gyakorlatot egyensúlyban tartva haladt a tudományos pályán. Voltak, akik

A Belügyi Szemle a Belügyminisztérium szakmai-tudományos folyóirata, nagyon színvonalas, érdemes olvasni. A 2011/3. szám tartalmából: - Megváltoztak a KRESZ-szabályok, bevezették gépjárművek esetében az objektív felelősség elvét. Ez több kérdést is felvet. Az Andrik-Román szerzőpáros szerint az intézmény alkalmazása nem túlzottan következetes. - Már csekély mennyiségű alkohol elfogyasztása után is sokkal nehezebben tartunk sávot. - Kampány az ittas vezetés ellen: a vállalkozók felvettek egy szemüveget, mely az ittas vezető állapotát szimulálja. Egyértelmű, hogy romlanak az autósok képességei. - Huszta Tibor cikke a közúti gépjármű-igazgatás magyarországi kezdeteiről. Már 1901-ben kiadtak a főkapitányi rendeletet. - Vajon bevált-e a településőri intézmény? A tapasztalatok pozitívak. - Hogyan szabad és hogyan nem szabad kihallgatni egy gyermekkorú tanút? Milyen csapdahelyzetek alakulhatnak ki?

A jelenleg releváns történészi szemlélet szerint a magyarországi polgári társadalom 1945 után, a kommunizmusnak köszönhetően hullott szét. Márai Sándor: Hallgatni akartam című könyve hitelesen cáfolja ezt a nézetet. Márai szerint a magyar polgári társadalom széthullása 1938-ban az Anschlussal, Ausztriának a hitleri Németország általi elfoglalásával kezdődik. Ekkor ugyanis, mikor a nácik a szomszédaink lettek, a tömeg, a jellegtelen középszer megérezte, hogy keresnivalója van, mégpedig a zsidóság rovására.Ez a folyamat végig folytatódott, sőt, egyre erősödött az egész második világháborún át, hogy aztán 1945 után érje el csúcspontját.Véleményem szerint a polgári társadalom bomlása már jóval előbb, a numerus clausussal kezdődött. Márai szerint két politikus volt ebben az időszakban meghatározó. Az egyik Bárdossy László, a polgári műveltségű, majd németbaráttá lett miniszterelnök, illetve Bethlen István, az erdélyi arisztokrata. A Hallgatni akartam című könyv minden magyar történész é