Könyvekről mindenkinek

 A francia Bernard Lenteric (1944-2009) Európa-szerte ismert és elismert bestseller-író és filmproducer volt. Agyháború című könyve különleges műfaji egyveleg:remek ötvözete a thrillernek, a sci-finek és a kalandregénynek. Az alábbi rövid spoilerből talán kiderül, miért mondom ezt.  A történet valamikor a huszadik század végén játszódik. Furcsa, már-már az abszurdot súroló katasztrófák történnek Amerika egyik legnagyobb városában. A köztiszteletben álló Hans Buschmeyert, a nyolcvankettedik évében járó, látszólag boldog családi életet élő agykutatót idén Nobel-díjra esélyesnek tartják. Csakhogy ebből a díjátadóból nem lesz semmi. Buschmayer ugyanis egy este,lefekvés előtt, unokáival alkoholos pezsgőt itat, mindegyik pohárban nagy adag altatóval, szentimentális módon nézi, ahogy a gyerekek szépen sorban elalszanak, majd álmukban agyonlövi szeretett unokáit, ezt követően magát is. A tömeggyilkosságot a család kutyájának halálvonyítása kíséri. A nyomozást vezető rendőrtiszt, lévén fontos e

 Hidakat építeni a legnehezebb. Ha belegondolunk, a híd az ember által leginkább igénybe vett építészeti alkotás. Medved Gábor könyvéből megismerhetjük a hídépítés történetét, s mintegy saját élményként élhetjük át a világ nagy hídjain való barangolást. Nem puszta infirmációtömeg, hanem a téma szeretetétől átitatott kalauz:ez Medved Gábor alkotása, a Történetek a világ hídjairól.  Megismerkedhetünk a természet csodáival, azokkal a kidőlt eukaliptusztözsekkel, több száz millió éves sziklaivekkel, melyek mind a mai napig alapul szolgálnak a hidak tervezői számára ( csak Utah államban több tucat, akár nyolcvan méteres támaszközű természetes sziklahíd található). Megtudhatjuk, hogyan készítette az ember az első függőhidakat a Déli-Himalájában illetve a dél-amerikai Andokban. Látjuk a japán Gassho híd nevű, különleges építményt. Ellátogatunk az ókori Egyiptomba, ahol már Imhotep, Dzsószer fáraó legendás építésze iején alkalmazták a kő kiváltógerendákat. Medved Gábor szerint a modern hídépít