Könyvekről mindenkinek

Hát ennek is eljött az ideje. Az a generáció, melynek tagjai az 1980-as-90-es években ( tehát a késői Kádár-kor és a rendszerváltás határán), koptatták az egyetemek, főiskolák padjait, mára lett kb. 50 éves. Fél évszázad élettapasztalata gyűlt össze, s ezek az élettapasztalatok az irodalomban is lecsapódnak. Nagy Gerzson:Ablak az Ontario-Tóra című könyve pontosan az a könyv, amit meg kellett írni, különben mindaz, amit állít, elvész, feloldódik a történelem- értelmezések egyre végtelenebb labirintusában.  Meg kellett írni, hogy az a kissé rémült, gátlásait kompenzációval levezető fiatalember, aki kisvárosból került fel Budapestre, hogy itt egyetemi tanulmányokat folytasson, mennyire idegenül, a lét peremén érezte magát. Meg kellett írni, hogy ezek a fiatalemberek, emnniyre szégyellték magukat azért, mert nagykorú létükre még rászorulnak szüleik gondoskodására- de azt is meg kellett írni, hogy Anya a töltött dagadó alá rakta a kenyeret, meg hogy az albérletben mindenki megkínálta a több

 Kitűnő irodalmi csemegéket rejt magában az Erős Kinga és Bíró Gergely által válogatott és szerkesztett Az év novellái 2023 című antoógia. Nagyon erős a magyar irodalom- minden ellenkező híreszteléssel ellentétben-, ráadásul eléggé sokoldalú, úgyhogy minden olvasni szerető ember megtalálja a neki megfelelő novellát,elbeszélést ebben a kötetben. A kevésbé fiatal korosztályhoz tartozó " befutott írók" mellett a feltörekvő fiatal generáció alkotásai is helyet kaptak. Legalább 15-20 olyan irodalmi alkotás található a könyvben, melyet bárkinek mernék ajánlani. A terjedelem azonban kötelez: kiválasztottam a legszemélyesebb kedvenceimet Az év novellái 2023 kötetből, ezekről írott pár mondatokkal szeretnék kedvet csinálni az olvasáshoz.  Hegedűs Imre János: Boldog Margit Egy novella a kisemberek életéről, no meg a kultúrák találkozásáról, egymás elfogadásáról. Margit azért dolgozik, hogy alkoholista férje számára előteremtse az italravalót.Csakhogy elveszíti munkahelyét, egy teljesen

 Charles Handy (1932-) ír társadalomfilozófus paradigmaváltó könyve a modern társadalmak megújulási lehetőségeiről, valamint az emberi felelősség kérdésről szól. Az alábbi rövid könyvajánlóban kiemelünk néhány, általam fontosabbanak tartott gondolatot ebből a rendkívül összetett tartalmaú, mégis:közérthető nyelven megírt könyvből. Hogy aztán egy társadalomfilozófiáról szóló könyv mennyire kell, hogy cselekvésre sarkalljon, azon már lehet vitatkozni.  Handy rámutat a modern demokráciák egyik sajátosságára: ahogy írja, a változás üteme " a jégkorszakhoz hasonlítható", nemzedékekben mérhető. Ha belegondolunk a közelmúlt nagy társadalmi változásaiba, akkor teljes mértékig igazat adhatunk Handynek. Gondoljunk bele pl. olyan kérdésekbe, mint az urbanizáció! Nem pár év alatt ment végbe kellett hozzá két generáció. Handy arról is említést tesz, hogy a demokratikusan választott politikusok csak akkor változtatnak valamin, ha úgy vélik, ez a változás találkozni fog a közvélemény többsé

 Paul Guimard(1921-2004) a huszadik századi francia irodalom egyik legtehetségesebb alkotója. Írt mindent:regényt,novellát,filmforgatókönyvet,neves sztárok játszották a főszerepet. Legismertebb regénye-vagy inkább:kisregényeAz élet dolgai. A francia "új regény"stíliselemei köszönnek ránk e regényből: olykor változó narrátor,belső monológok,nemlineáris tőrténetmondás,egyenes és dőlt betűs részek. Nem mindig könnyű megfejteni Guimard szövegét,dehát a modern irodalom már csak ilyen. A történet az 1970-es években játszódik,Franciaországban.Főhőse,egyben narrátora,egy negyvenes éveit taposó ügyvéd. Már nem néz ki fiatalnak,életkorát az idegenek általában ötven körülre becsülik,férfias arcán bizony nyomot hagytak "az élet dolgai". Szakmáját már nem szereti,csak él belőle,méghozzá egészen jól. Egy délután épp tárgyalásra siet,gépkocsival. Ki akarna kerülni egy húsztonnás teherautót,de rémülten látja,hogy a másik sávban egy sertésszállító tehergépkocsi hirtelen befékez. Ő i

 Zadie Smith: NW című könyve a 21.század egyik legjelentősebb brit regénye, már-már azt is kijelenthetjük róla: kultönyv. Annak a generációnak az életérzéséről szól, amely már a 21.században vagy annak fordulóján született, s amelyet már csak igen kevéssé kötnek a tradicionális Anglia értékei. Éppen ezért elmondhatjuk, hogy nemcsak a regény cselekménye igen érdekes,hanem az a milliő is, amelyben a regény játszódik. Az alábbi, eléggé rövid könyvajánlóban- hosszabbat nem olvasnak el a Kedves Látogatók, s én tiszteletben tartom ezen döntésüket- egy rövid spoilert közülünk erről a könyvről. A fiatal és kötzépkorosztályt pedig arra kérjük, feltétlenül olvassák el a könyvet.  Már a cím is nagyon érdekes: az NW London egyik városrésze, Northwest, de jelentheti azt is:no worries, azaz magyarul kb. nem kell agodalmaskodni. De jelentheti a New Wawe kifejezést is, azaz Új hullámot. Mindhárom jelentés összhangban van a regény tartalmi-stilisztikai sajátosságaival. A történet a 21.században Angliáb

Jóval több ez a könyv holmi kulisszák mögé pillantásnál. Egy egy tanító könyv.  Nádas Péter az elmúlt évtizedek alatt a magyar irodalom ikonikus alakjává nőtte ki magát, nevét szerte Európában ismerik. Károlyi Csaba egy teljes éven át interjúzott az íróval, a legkülönbözőbb témákról kérdezve őt. Ebből a könyvből nagyon sokat tanultam és fogok is tanulni. Ebben a könyvajánlóban arról írnék, mit is tanultam Nádas Pétertől. Ez persze nagyon szubjektív dolog, lehet, ha egy évvel korábban vagy később olvasom el a könyvet, mást tanulok. És az is igaz, hogy mindenkinek mást és mást mond egy ekkora terjedelmű és igen magas színvonalú tartalommal bíró szöveg.  Jöjjenek hát a számomra legfontosabbak! 1. A szabadság európai értelemben vett "érzése" (ami persze nem érzelem, nagyon is intellektuális termék,gondolat) összeegyeztethető a nemzeti problémák iránti érzékenységgel. Manapság is vannak, akik ezt a két gondolatrendszert megpróbálják szembe állítani, de nincs igazuk.  2. A rendszer

 Lajta Kálmán ( 1927-1989) egyik e volt a huszadik század jó magyar íróinak. Nem ontotta magából a regényeket- civilben felelősségteljes pozíciót töltött be a Magyar Rádiónál- nem volt " regénygyáros" alkat, amit viszont leírt, az jó, és sok évtized múltán is vállalható. A Visszaút című könyve az 1970-es évek generációs problémáival is foglalkozik, tanulságos lehet a 21.század olvasója számára. Könyvajánlónkban rövid spoilert közlünk a regényről, melyet inkább csak antikváriumokban és nagyobb gyűjtőkönyvtárakban találhatunk meg.  A történet valamikor az 1970-es években játszódik, Magyarországon, az úgynevezett " gulyáskommunizmus", azaz a Kádár-rendszer időszakában. Benics Imre már elmúlt ötven éves,egy nagy állami építőipari intézet igazgatója. A cégnél éppen generációváltás zajlik, érkeznek a huszonéves, tehetséges, ambíciózus fiatalok, Benics úgy érzi, parkolópályára akarják tenni. Családi élete sincs teljesen rendben, felesége, Viola, aki feladta orvosi pályáját

 Martin Walser regénye sajátos tudatregény.A menekülő ló c.könyv sorait olvasva egy középosztálybeli,átlagos német férfi gondolataiba pillanthatunk bele,aki szabadulni szeretne mind múltjától,mind pedig jelenétől.Rosszul érzi magát hivatásában és magánéletében egyaránt.Ez a mű nem történelmi regény:Walser a külső történések helyett a belső lelki folyamatokra összpontosít,egy generáció(az 1940-es években születettek) élményvilágát szeretné bemutatni. Egyetemes problémákat fogalmaz meg. Helmut és Sabine harmincas éveik elején járó házaspár,éppen nyaralnak. Pihennek,üldögélnek a kávézóban,nézegetik a járókelőket. Velük van kutyájuk is,a kiszámíthatatlan viselkedésű Ottó. Amint elmerülnek a nagy semmittevésben,Helmuthoz odalép egy férfi,és bemutatkozik:Klaus Busch vagyok. Helmut először nem jön rá,ki a férfi,aztán esik le neki,hogy volt osztálytársa,ifjúkori barátja. A két férfi teljesen más karakter: Helmut komolyabb,töprengőbb,mélyebb,Klaus vidámabb,pozitívabb,életigenlőbb,de sokkalta fe

 William Faulkner (1897-1962) az amerikai irodalom legendás alakja,Nobel-díjas.Könyveit az egész világon milliók és milliók olvasták már. A Fiam,Absolon! című regény kevésbé ismert művei közé tartozik. Talán azért alakult ez így,mert az író olykor nagyon hosszú,bonyolult mondatokban meséli el ezt a sok tanulsággal szolgáló történetet,ez pedig olykor az olvasás könnyedségének rovására megy. A Fiam,Absolon! semmiképp sem kezdő  olvasóknak való könyv. Sokkal inkább a"haladók" ,a világirodalomban már jártasabbak kedvencévé válhat.  A történet-melyet a szereplők leszármazottainak elbeszéléséből ismerünk meg-a 19.század harmincas éveiben kezdődik. Ekkor egy ismeretlen idegen érkezik Mississippi állam Yoknapatawpha megyéjébe Thomas Sutpen. Senki nem tudja,ki fia-borja,honnan jött,milyen titkok lapulnak múltjában. Sutpen földet vásárol és remek birtokot hoz létre,elnevezi Sutpen Százá-nak. Két év keserves munkájával egzisztenciát teremt magának. Feleségül veszi a helyi fűszerboltos l

 A Három nemzedék a két világháború között Magyarországon alapműnek,a középosztály soraiban szinte kötelező olvasmánynak számított. A világháború után aztán az új kurzus valósággal kiátkozta Szekfű Gyula könyvét. A huszadik század végének rendszerváltása után aztán újra megkísérelték alapművé tenni a Három nemzedéket,több-kevesebb sikerrel. Nagyon nehéz tehát tárgyilagosan ajánláni,recenzálni,elemezni ezt a könyvet. Nem is vállalkozunk részletesebb elemzésre. Inkább kiemelnénk három dolgot,melyen-véleményünk szerint-a 21.századi Olvasó vagy Újraolvasó elgondolkodhat. Az egyik kérdés a mű alapkoncepciója. Lehet-e nemzedéki alapon történelmet írni? Hiszen egy korszakban több generáció él együtt,ezek együttesen formálják az adott korszakot. Van-e olyan,hogy negyvennyolcas nemzedék,liberális nemzedék,trianoni nemzedék?Véleményünk szerint a kérdést árnyalni kell. 1867 előtti korszak magyar irányítói nagyjából egy nemzedékhez tartoztak. Bár hozzá kell tenni,hogy Széchenyi és Kossuth között a

 Steigervald Krisztián könyvének más az alcíme is beszédes: Hogyan értsük meg egymást? A első, ami a könyv kézbevételekor felmerült bennem: valóban harcban állnak a generációk? Valóban olyan kibékíthetetlen az ellentét az X ,az Y és az alfa között? Erről azt gondlom: ha harcban ritkán állunk is, az értetlenség megvan. Az X generáció tisztességben megöregedett vállalkozói nem értik, ,a Z-s fiatalok miért nem kötődnek annyira a munkahelyhez. A nagymamik nem értik, miért nem eszik az unokájuk húst és miért kés spagettit a karácsonyi asztalra. A Generációk harca című könyv pontosan abban segít, hogy ezt az értetlenséget eloszlassuk magunkban és másokban is, és meglássuk más generációk pozitív értékeit, szokásait, viselkedési normáit is. Tudták például, hogy a veteránok generációját építők generációjának is nevezhetjük? Vagy kérdezték már valaha Z-s gyermeküktől, hogyan függ össze a mogyorókrém nem-fogyasztása a föld védelmével? Belegondoltak már abba, hogy az unoka nem azért foglalja le ma

Szabó Anna Eszter és Nagy Szilvia könyvét olvasva felmerült bennem a kérdés:szabad ennyire általánosítani?Szabad egy teljes generációt deviánsnak bélyegezni? Tényleg igaz,hogy minden 12 éven felüli fiú és lány csak azt keresi,hogyan verhetné át a szüleit? Tényleg igaz,hogy minden tizenéves gimnazista krónikus mobilfüggő? Tényleg igaz,hogy minden tinédzser napi öt órát vagy még annál is többet internetezik (és nem a html-programozást tanulja...)? És ami még súlyosabb: tényleg igaz az,hogy minden tizenéves drogozik? Ugye,hogy nem!A Tudom,mit csinál a gyereked szombat éjjel című könyv kétségtelenül valós problémákat tárgyal,nemcsak a gyerekek,de a szülők vonatkozásában is. De a bemutatott kép igen sötét tónusai ellenére élnek meg ebben az országban és ezen a kerek világon olyan fiatalok,akik ellenállnak a kísértésnek. Nem drogoznak,nem válnak mániákus szexfüggővé. Ehelyett igyekeznek normális felnőtté válni. Beléjük vethetjük minden reménységünket:mégiscsak van remény arra,hogy-ingata

A magyar avantgarde költészet kicsit mostohagyermek maradt. Mivel a nagyközönség nem tudja értelmezni a " formabontó" verseket, marad a szakma, az meg olyan, hogy egyik kötet jön a másik után, nem érünk rá agyondicsérni senkifia kollégát. Pedig Petőcz András:Önéletrajzi kísérletek című könyve megérdemelte volna, hogy legalább néhány hétre a magyar irodalmi közfigyelem középpontjába kerüljön. Petőcznél a rendhagyó formai megoldások kitágítják a szöveg jelentését, nem pedig csak illusztrálják. A könyörgés című vers térdelő alakja egy generáció életérzését fejezi ki. Atomjaira hullt nemzedék, sokféle érdekkel, nézőponttal, életcéllal. Voltaképpen az egész kötet erről szól:volt valaha egy Közösség, mely széthullott/szándékosan szétbomlasztották sok egyénné. S mivel a generáció széthullt, nem tudja megfelelően értelmezni a kulturális hagyományt- pl. Ady Endrét. Mert Ady, Hölderlin, s a könyvben szereplő más fiktív nagyok világa még egész volt, s ezt a világot a mai- pontosabban

Rajongok a történelemért, a Rubicon folyóiratért, meg az egész múltért mindenestül. Ezért végeztem történelem szakon. Ennyit elöljáróban.  A Rubicon 2017/4. számának címlapján Kádár Löttyedtarcú János és Mindszenty Töprengő József látható, hát ez a címlap most nem olyan jól sikerült, mint szokott az lenni, mert KLJ  mumifikális pofázmányába  belóg a Mindszenty reverendájának a széle. Nekem ez így nem tetszik. Viszont a tartalom, az ütős. Tulajdonképpen az az egésznek a tanulsága, hogy Kádár Löttyedtarcú János éppen úgy nem szerette a vallást és az egyházakat, mint Rákosi Kerekkobakú Mátyás nem szerette őket, csak Kádár két generációnyi időt azért még adott volna nekik, azonkívül nem akart mártíriumot.( Ld. Tabajdi Gábor: Kádár János és az egyházak című írását!). Bevallom, a Máriabesnyői kapucinusokról még csak " érintőlegesen" hallottam, köszönet Varga Kálmánnak, hogy megismertette a történetet a néppel. Azaz velem. Már tíz éve is tudtam, és nem szégyelltem hangoztatni: A Ru