Könyvekről mindenkinek

Pethő Sándor a két világháború közötti korszak egyik legkiválóbb írója-újságírója volt. Ezt bizonyítja Görgey Artúrról írt nagyszerű könyve is. A könyv első kiadása 1930-ban látott napvilágot. Ekkorra a magyar közvéleményben kezdtek elcsendesedni a Görgeyt mindenáron árulónak kikiáltó, bűnbakkereső hangok, és kezdték Görgey Artúr életét és munkásságát empatikusabban vizsgálni. Már nem őbenne találták meg az 1848-49-es szabadságharc veresgének okát, már nem tartották őt könnyelmű katonának, aki mindenáron szembe akart szegülni Kossuthtal. Pethő interpretációjában Görgey Artúr egy szakember. Mesterségét kiválóan értő, a politikai elitet némileg azért lenéző katona. Kossuth döntései poltikai döntések voltak, Görgey döntései szakmai alapon nyugodtak. A politikusokkal ellentétben Görgeynek volt egy előnye: ismerte a hadsereget, méghozzá naprakészen. Ez nem azt jelenti, hogy a ló túlsó oldalára átesve kijelentjük, hogy Görgey mindig mindenkor jó döntéseket hozott, csak azt, hogy ideje lenne

A Magyar Zsidó Lexikon eredetileg 1929-ben jelent meg ( mint az Újvári Péter által szerkesztett előszóban olvashatjuk, az ötlet a " zsidó szorongatások tragikus válságában" született), és 2000-ban a Makkabi Kiadó adta ki újra. Nagyon szép, tartalmilag nagyon átfogó könyv, éppen ezért csak néhány gondolatot sorolunk fel. Remélem, kedvcsinálónak, ajánlónak ez is elég lesz. 1. A Haszidizmusról ( Chásszidizmus címszóként, régies írásmóddal) azt olvashatjuk: " Vallásos irányzat, mely a kabbalából meríti miszticizmusát". Ez persze igaz, meghatározásnak a mai olvasó már kevésnek érezheti. Ezután viszont egy zseniális elemzés jön a haszidizmusról, mai rabbi vagy egyéb teológus sem fogalmazhatna pontosabban. 2. Löw címszó alatt 16 érdemes zsidó férfiú életrajzát olvashatjuk, legnagyobb terjedelmet Löw Immánuel foglalja el. 3. A Mózes címszó alatt megérthetjük a zsidó vallás lényegét. Azt írja a címszóban: Mózest azért nem tisztelik istenként a zsidók, mert a Törvényt Isten