Könyvekről mindenkinek

 Kitűnő irodalmi csemegéket rejt magában az Erős Kinga és Bíró Gergely által válogatott és szerkesztett Az év novellái 2023 című antoógia. Nagyon erős a magyar irodalom- minden ellenkező híreszteléssel ellentétben-, ráadásul eléggé sokoldalú, úgyhogy minden olvasni szerető ember megtalálja a neki megfelelő novellát,elbeszélést ebben a kötetben. A kevésbé fiatal korosztályhoz tartozó " befutott írók" mellett a feltörekvő fiatal generáció alkotásai is helyet kaptak. Legalább 15-20 olyan irodalmi alkotás található a könyvben, melyet bárkinek mernék ajánlani. A terjedelem azonban kötelez: kiválasztottam a legszemélyesebb kedvenceimet Az év novellái 2023 kötetből, ezekről írott pár mondatokkal szeretnék kedvet csinálni az olvasáshoz.  Hegedűs Imre János: Boldog Margit Egy novella a kisemberek életéről, no meg a kultúrák találkozásáról, egymás elfogadásáról. Margit azért dolgozik, hogy alkoholista férje számára előteremtse az italravalót.Csakhogy elveszíti munkahelyét, egy teljesen

 A magyar nép őstörténetének kutatásában nagyon rég óta jelen van az az irányzat, melynek képviselői a sumer-magyar rokonságot vallják. Erdélyi Istávn könyvében meggyőzően cáfolja ezeknek a kutatóknak az érveit. E rövid könyvajánlóban nincs módunk arra, hgy részletesen elismetéljük, mi a véleménye Erdélyinek Bobula Ida, Varga Zsigmond, Badinyi Jós Ferenc vagy éppen Götz László nézeteiről. Inkább öszefoglalnám azokat az ellenérveket, állításokazt, melyeket Erdélyi a "sumerológusokkal" kapcsolatban tesz,- és, amelyekkel, ne feledjük, közvetve alátámaszta a magyar nép és nyelv finnugor eredetének tudományos tézisét.  1. Erdélyi szerint a sumer-magyar elméletet valló kutók többsége nagyon járatlan a nyelvészetben, nem ismeri azokat a tudományos eljárásokat, mellyel a nyelvészek egy-egy szó, szintagma, vagy szókapcsolat eredetét vizsgálják. Amint azt állítja, a legtöbb ilyen kutatónak nincs nyelvészeti végzettsége. 2. Erdélyi szerint- ebben sokan egyetértenek vele- nem szabad a su

 Igazi ínyencség:magyar krimi az 1970-es évekből. Grandpierre Lajos:Mérges gyümölcs című könyve 1979-ben jelent meg, ekkoriban a magyar Olvasók még csak angol és szovjet krimiket olvashattak, olykor-olykor. A mérges gyümölcs című könyv cselekménye ízig-vérig magyar, s ízig-vérig visszatürkrözi a Kádár-korszak világát, mentalitását. Egy kicsit furcsa spoilert közlök erről a könyvről, némi önálló észre vételt is fűzök hozzá. A cselekmény 1972-ben játszódik:Kolecsánszki Lőrinc, a kommunista rendszerben kissé különcnek számító, pénzjáradékaiból élő öregúr, nem akar felkelni. Kecskésék, akik afféle házvezetői-gondnoki szerpeet töltenek be az idős férfi mellett, benéznek az ablakon. Mindenfelé piócák mászkálnak a szobában, ez annak a jele, hogy Kolecsánszki horgászni indult, az állatok viszont kiszabadultak a befőttesüvegből. Az öregúr pedig az íróasztala mellett ül, feje vérbe fagyva, három ujja láthatólag megsérült. Halott, a kiérkező rendőrség azonnal gyilkosságra gyanakszik. Az orvosszak

 A könyv alcíme: Jogi fogások és melléfogások A legtöbb ember nemigen igazodik el a jog útvesztőiben- ugyanakkor a legtöbb ember ( főleg, ha életében első alkalommal kell ilyesmit tennie), nem szívesen fordul ügyvédhez sem. Idegenkedik tőlük, fél a hosszan tartó perektől,vagy éppen azt gondolja, az általa vélt igazság bíróság előtt való hangoztatása elegendő lesz a per megnyeréséhez.Dr.Kamarás Péter: Ügyvédnél vagyok! című könyve pontosan ezeket az előítéleket oszlatja el:a félelmeket, a gátlásokat, vagy éppen a túlzott magabiztosságról fejt ki értékes gondolatokat. Az alábbi, igencsak rövid könyvajánlóban arról írnék, nekem személy szerint miért tetszett Dr.Kamarás Péter könyve. Remélem, ezzel mások számára is kedvet csinálok az olvasáshoz!  1. Nagyon őszinte ez a könyv. Szerző nem mismásol, nem kertel, a maga valóságában értelmez dolgokat. Jót is, rosszat is bátran leír. 2. Az elejétől fogva vezeti az Olvasót:mikor van szükség egyáltalán ügyvédre? ( Praktizáló jogászok tudnának mesél

 Ez a könyv lényeges és fontos műve a 21.századi magyar tudományosságnak.A holland nyelvű irodalom története a magyarországi néderlandisztika (Hollandiával, a hollandokkal foglalkozó interdiszciplináris társadalomtudomány) eddigi legátfogoóbb produktuma. A Szerkesztőkön kívül 25 szerző rövid tanulmányait, áttekintéseit tartalmazza. Nemcsak a szűken vett irodalomtudomány, irodalomtörténet kérdéseire tér ki e könyv, hanem átfogó képet ad a vizsgált táj és nép nyelvéről, kultúrájáról, történelméről is.  Megtudhatjuk, miért is jelent földrajzi-történelmi-nyelvészeti problémát a " holland" szó, és miért utasítják vissza Hollandiában sokan még ma is, ha hollandnak nevezik őket. Képet kapunk arról, mi a különbség és mi az átfedés, egyezés, a Flandria, flamand, holland, Zeeland, fríz és egyéb, sok magyar Olvasó számára inkább afféle " európai egzotikum"-nak számító szavak, kifejezések között. Megismerjük a flamand/óholland nyelvű irodalom kezdeteit, a sok változatban létező

 A történelem úgy egész,ha ismerjük az egyes történelmi korokban élt emberek életmegnyilvánulásait. Nemcsak az uralkodókét, hanem a hivatalnokokét, a katonákét, a földművesekét, egyszóval: az egyszerű kisemberekét (ez három szó). A háborúk, forradalmak esetében különösen fontos, hogy ne merevedjen meg az a bizonyos tabló,ne váljon szoborrá a történelmi köztudat, hanem elevenedjen meg, forrjon. Hogy a forradalmat, a szabadságharcot a maga bonyolultságában lássuk át, ne csak egyszerű meseként, iskolai történelemóra anyagaként értelmezzük. Nyáry Krisztián:Fölébredett a föld. Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből című könyve kiváló lehetőség arra, hogy megismerkedjünk a kor nagy és kis és mégkisebb személyiségeinek gondolataival, érzéseivel.  Hogy az 1847-48-as reformországgyűlés sem volt botrányoktól mentes, azt Tolnay Károly ismeretlennek írt leveléből tudjuk meg. Mert a sokszor szoborrá merevített képpel ellentétben, Kossuth, Deák, Széchenyi nagyon is élő, vitatkozó,egymással sokszor k

 Az 1980-as években fellendült a magyarországi bűnügyi irodalom. Gyürk Sarolta, Mattyasovszky Jenő, Schmidt Attila, Berényi József és mások művei mai szemmel elképesztően magas pédányszámban jelentek meg, ma a harmadával is bestseller lehet egy könyv. Berényi József:Rejtély a parkban című művéről közlünk egy rövid spoilert, hátha valamelyik antikváriumból vagy nagyobb könyvátrakból sikerül megszerezniük a kötetet az érdeklődőknek.  A történet 1980-as években játszódik, a hidegháború éppen oldódófélben,a Nyugat-Európába történő kiutazás sem olyan bonyolult már, mint pl. húsz éve ( ez utóbbi fontos tényező). A nyugat-dunántúli kisváros( vagy inkább falu) parkjában idős házaspár akasztott ember holttestére bukkan. Az orvosszakértő megállapítja, hogy a halott férfi legalább egy hete lóghat ott a fán, de nem önkezével vetett véget életének, előbb megmérgezték, és csak a holttestet akasztották fel. Gyilkosság történt.Már a helyszínen felismerik az áldozatot: Kántor Ignác, a falu mindenese, k

 Schmidt Attila könyveit az 1970-es-1980-as évek olvasóközönsége valósággal falta. Nem csoda:valódi bűnügyeket tartalmaztak ezek a könyvek, közérthető nyelven, a nevek és helyszínek megváltoztatásával. A Háromszor halálra ítélve című könyv alapja is egy valódi bűntény, no meg az azt követő, nem mindig dicsőséges nyomozás. Egy rövid spilert közlünk a könyvről, egyébként minden krimirajongónak ajánljuk.  Kezdődjön! Egy Kőrisfalva nevű településen brutális gyilkosság történik. Korcsog Ignác, aki Pesten dolgozik és hetente egyszer jár haza a falujába, azon a vasárnapon úgy dönt, egy kicsit eliszogat a helyi kocsmában, majd izgatott lélekkel hazaindul, hogy lássa feleségét és gyermekeit. Csakhogy mindhárman vérbe fagyva fekszenek a házban. A borzalmas gyilkosság nyomozására a rendőrség legjobb nyomozóit vetné be, csakhogy Dr.Kormos ezredes, a tévéműsorokból is ismert öreg róka, legendás nyomozó, szívrohamot kap. Így a nyomozást a rendkívül ambíciózus Móricz hadnagy veszi át. Mindig törekszi

 Az 1943-ban született Kiss Benedek költői világát rendkívül változatos tartalmi- és formai jegyek lengik körül. A világ örökbefogadása című kötet 1993-ban jelent meg, a könyv az addigi éleút legjelesebb műveiből közöl válogatást. E rövid könyvajánlóban szemezgetünk, mint gyermek az eperfáról: egy-egy jellegzetesnek tartott vers " bemutatásával" igyekszünk kedvet teremteni az olvasáshoz.  A Vagyunk, bár kivetettek című vers arról szól- hogy ezen a Földön minden az ember keze nyomát viseli magán. A cigaretta filtetere, a szőlőfürt, a gyufa, az állandóan kísértő idegbaj- mind-mind az Édenből kivetett bűnös ember alkotásai, s ezen alkotásokat ráadásul örökül hagyjuk utódainkra.   A Létem, temetőm! létösszegző vers. A költő a Duna-tisza vidékét érzi szűkebb hazájának, itt látott port, " búzavirágos tengerszemeket", " mécsvirág-gyúlást", itt érezte a vadrózsák lángjainak sütését, ez a föld adott neki mindent, amit ember csak szellemileg-intellektuálisan birtoko

 Fazekas Mihály a 19.századi reformkort közvetlenül megelőző költönemzedék tagja. Legismertebb műve a Ludas Matyi,de válogatott versei között is akad jónéhány szenzációs. Könyvalakban már régen,a Populart Füzetek sorozatában viszont megjelent egy igen tekintélyes válogatás,a könyvajánló megírásakor ezt vettem alapul. A Lúdas Matyiról néhány mondatot-nagyon jó érzés olykor klasszikus irodalmi műveket újraolvasni. Ez a "népi rege öt levonásban"tartogat meglepetéseket a 21.századi olvasó számára. Van politikai mondanivalója. Fazekas Mihály hitt abban,hogy a magyar nemesség képes lesz túllépni saját árnyékán,s a 19.századi történelmi fejlődés motorjává válni. Ez részben igaznak is bizonyult. De azt is tudta Fazekas,hogy a magyar nemességnek történelmi adóssága van a parasztság felé. Lúdas Matyi ennek az adósságnak a törlesztője. Fazekas ábrázolásában Matyi egyáltalán nem hibátlan jellem:korhely semmirekellő,folyton a bosszún jár az esze,mindig kirabolja Döbrögit. Tudományokkal is

 Kőváry E.Péter (1947-2015) író, újságíró, élete java részét Békéscsabán töltötte. A szik virágai című könyv különleges történelmi regénye, melyben egy család történetén keresztül mutatja be Délkelet-Magyarország igencsak mozgalmas huszadik századi történelmét.  A történet azzal indul, hogy Salzmann úr meghal,maga után hagyja feleségét és számtalan gyermekét. Az özvegyasszonyt leginkább az az álszent hozzáállás idegesíti, mellyel a sváb környezet férje halálához hozzááll, gyakorlatilag semmi módon nem segítik a családot. Ezért Salzmanné úgy dönt, hogy elköltözik, mégpedig Békés megyébe. A gyerekek egy soknyelvű,polikulturális ( főleg szlovák és magyar nyelvű) közegbe kerülnek. Elfeledik németes nevüket, Sóvágók lesznek, és próbálnak boldogulni, ahogy tudnak. A helyiek nagyon babonásak, az egész térség kevésbé polgárosult, mint Fiume, ahonnan a család érkezett.A testvérek között távolról sem teljes az összehang, van, aki tanulni akar, van, aki inkább a paraszti gazdaságot vinné tovább,

 Takács Erzsébet: A szolidaritás alakváltozásai című kitűnő könyve egy nagyon fontos- és még jó darabig aktuális- témával, a társadalmi szolidaritással foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy össztársadalmi szinten milyen hajtó- és gátlóerők működtetik a szolidaritás intézményeit, gyakorlatait, s milyen szerepet játszik a politika a szolidaritás  kiteljesedésében vagy éppen visszafogásában.  Mindenekelőtt: Szerző szerint a politika, különösen a jelenlegi politikai rendszer, igenis a társadalmi szolidaritás ellenében hat. A segítő tevékenységeket ugyanis zömmel civil szervezetek végzik/végeznék, csakhogy az aktuálpolitika a legyszerűbb, leg-apolitikusabb tevékenységek mögé is belelátja saját szempontjait, a civil szervezetekre mint közéleti entitásokra, nem pedig mint az ország, a közösség javát szolgáló szervezetekre tekint. Ebben teljesen egyetértek Takács Erzsébettel, manapság sok esetben már egy "egyszerű" drogprevenciós kampányt is gyanakodva fogad az elit.  Nagyon érdekes kérdé

 Kristóf Atila a 20.század legjobb magyar bűnügyi regényíróinak egyike. Fordulatos, bravúros logikán alapuló könyvei még ma, a 21.században is élményszámba mennek. A feledékeny gyilkos pedig a műfaj egyik remekműve.  Most spoiler következik,egészen a bekezdés végéig! G.-t, az amúgy álmos alföldi kisvárost rettegésben tartja a Fojtogató, aki három nőt ölt már meg. Ketten szőkék, egy barna. Mindig sötétben, elhagyatott helyeken, lesből támad. Mindig elviszi az áldozat egyik cipőjét, tehát trófeagyűjtő. Dér őrnagy, a megyei rendőrfőkapitány, tanácstalan. Már-már lemondását fontolgatja. Ekkor kér segítséget fiatól, aki egy országos kriminológiai intézetben dolgozik. A fiatal Dér Ádám megérkeztével új lendületet kap a nyomozás. Feltérképezik mindhárom áldozat ismeretségi körét, megfigyelés alá helyezik a közös pontokat. Ádám gyakorlatilag átveszi a nyomozás vezetését. Terve, hogy csalétket állít a Fojtogatónak. Szerelmét, a másodéves színművészetis Juditot szemeli ki erre a feladatra. Judit

 Silvano Merolle a hétköznapi válóságban soha nem is létezett- ugyanis írói álnévről beszélünk. A kis Umberto Mantelba 1906.szeptemberében született egy Fonatana Liri nevű olasz kisvárosban. Középosztálybéli család, az ifjú Umberto folytatva a hagyományokat, vegyészmérnök lesz. De az a bizonyos költői véna, az ott mocorog benne. A második világháború traumája aztán szépen felszínre hozza belőle a költőt, és 1946-ban megjelenik első verseskötete, a Liriche, szabad és pontos magyar fordításban: Versek. A költő pedig:Silvano Merolle. A vegyész-szakmában akkoriban nem nézték szívesen, ha valaki versekkel múlatja az időt.. Szó sincs arról, hogy egy ambíciózus, fiatal, merész, világmegváltó szándékú költő műveit olvasnánk ebben a vékonyka könyvben. Kifejezetten érett, higgadt verselés, valami furcsa, a mediterrán országok költőitől többnyire idegen középutasságra törekvés jellemzi a verseket. Édes, jóleső kiegyensúlyozottság, a remény, hogy a nagy történelmi megrázkódtatások után a világ vis

 Thomas J.Sargent, amerikai Nobel-emlékdíjas(2011) közgazdász könyve új paradigmából szemléli a makroökonómiai folyamatokat. Korábban ugyanis a közgazdászok valami egyetemes,univerzális,mondhatni:strukturális képletekkel igyekeztek meghatározni a gazdaság jelenségeit,folyamatait. Ezáltal azonban nem vették figyelembe a gazdasági környezet-infláció esetében az adópolitika illetve a pénzkibocsátás mértékének változásait. Sargent megkísérel olyan képleteket és módszereket meghatározni,amelyek segítségével beiktathatjuk várakozásaink közé azt is,hogy a gazdasági élet egyik vagy több szereplője hirtelen változtat a játékszabályokon. A könyv első része tehát tkp.elméleti alapozásnak is nevezhető,melyben Szerző kifejti,mi az a "racionális várakozásokon alapuló makroökonómiai elemzés". Elméletének illusztrációjaként modellezi a költségvetési deficit és az infláció egymásra gyakorolt hatását.  A könyv további fejezetei a világgazdaság történetének egy-egy jelentős inflációját tárgyalj

 Fáy Ferenc kanadai magyar költő Magamsirató című kötete 1967-ben jelent meg. Több,mint tíz év telt el a nagy történelmi élmény,az 1956-os forradalom és szabadságharc óta. A költő bölcsebbé,tapasztaltabbá vált emigrációjának kezdete óta. Magyarságról,történelemről,költészetről vallott felfogása mind mélyebbé,árnyaltabbá válik. Istennel való személyes kapcsolatát a korábbi kötetekhez viszonyítva teljesen másképpp fejezi ki. Míg a korábbi kötetekben lehetségesnek vélte az Istennel való személyes kapcsolat kialakítását,addig most úgy látja,az ember annyira gyenge,hogy legfeljebb harcolhat Isten ellen,de nem találhatja őt meg.(Együgyü ének Istenről;Isten;Külváros) Meglátja Bem Józsefben a szülőföldjétől távolszakadt katonát (A Bem szobornál),érzi az egyre fogyatkozó időt,melyben az ember csak Isten segítségével lehet ember (Negyvenöt év). A címadó versben (Magamsirató)az eddigi életét eluraló külső és belső,személyes és társadalmi törvényeket kívánja megváltoztatni,a szellem alkotásának,ön

 Erről a könyvről- mára könyvritkaság lett-  a későbbiekben fogunk részletesebb recenziót írni. Most csak egy rövid vázlatot " terjesztenénk" a Kedves Látogatók elé. Az áldozat, mint prezentáció- ez Németh László drámájának fő témája. Németh László nem a teljes bibliai történetet viszi színpadra, hanem azt az eseménysort, amikor a fogságba esett Sámsont a filiszteusok felvonultatják, mint a rómaiak afféle diadalmeneten az elfogott és megtört barbár vezetőket. Sámson belenyugodva, sztoikusan várja a véget, míg a vezetők, azaz a győztesek annál nyugtalanabbak. A dráma csúcspontja véleményem szerint a Delilával való beszélgetés. A darab 1945-ben keletkezett, közvetlenül a második világháború után. Németh László már akkor látta, hogy Magyarország sok esetben erőszakos szovjet megszállása, a régi típusú polgári erőkkel való leszámolás semmi jót nem sejtet.  Ha történelmi parabolaként olvassuk a drámát, Sámson a magyar nemzet, Sámson levágott haja pedig mindaz az eszmei-kulturális

Az 1970-es évek végén a magyar irodalomtörténet új fordulatot vett. A korábban megszokott hurráoptimista próza helyett megjelentek azok a regények,melyek a kor társadalmi problémáiról szóltak,kendőzetlenül,de politikai felhangok nélkül. Részben ebbe a vonulatba illeszkedik Csák Gyula A legnagyobb sűrűség közepe című kisregénye is. Az 1979-ben megjelent könyv a szülő-gyermek viszony problémát tárgyalja,brutális őszinteséggel. A főhős,Sadeczky mérnök,egyre kevésbé bír alkoholista apjával. Az öreg nem akar állami intézetbe menni,viszont magát is egyre kevésbé képes ellátni,a nő pedig,aki vele,él,inkább csak a pénzég pazarolja. Sadeczky szerint apja nem volt jó apa,ezért aztán nem is veszi rossz néven,mikor felesége közli:nem szeretné,ha apósa odaköltözne hozzájuk. A patthelyzetet egy körzeti orvosnő oldja fel,aki legalább arra ráveszi a mérnököt,hogy együtt látogassák meg apját. Sadeczky eleinte csak azért tart a doktornővel,nehogy rossz gyermek képében tűnjön fel. Ám aztán apa és fia

Kitűnő magyar történelmi összefoglalást alkotott Gergely Jenő, pedig nehéz dolga volt. Erősen kellett szelektálnia a nevek,évszámok,adatok közül. Ha valaki összefoglalót készít a 20.század magyar történelméről, az a legfontosabb kérdés, mit hagyjon ki. Márpedig a Magyarország a századfordulótól az ezredfordulóig című könyvben minden lényeges dolog benne van. Hiteles és reális képet kapunk a dualizmus társadalmi viszonyairól éppúgy, mint a magyar baloldalnak a Horthy-korszakban betöltött szerepéről. Prohászka Ottokár portréja éppúgy reális, mint Horthy Miklós vagy Imrédy Béla bemutatása .Nagyon jó érzékkel mutat rá a Szerző, a felmentés szándéka nélkül,Rákosi Mátyás torzult lelkivilágára. Kádár János személyiségét is találóan jellemzi. Egyszóval:remek összefoglaló munka ez, mely kiindulópontját képezheti további kutatásoknak.

Ez a könyv a 21 .századi magyar irodalom egyik csúcstermése. Aki elolvassa, megérti, miért írom ezt. Nemes Z. Márió versei távolról sem szokványosak. Éppen ezért a könyvajánló sem lesz szokványos. készítettem egy Hercegprímás...- értelmezési alapok című lexikális szójegyzéket. Íme: Áthallás : Van ám a kötetben közéleti áthallás, elvégre magyarok volnánk.Olvashatunk itt egyházról, magyarságról, múltról és jövőről.Nem balos, nem jobbos önismétlés: Nemes Z. Márió saját játékszabályok szerint játszik és gondolkodik. Igazi művész. Belszervek :A könyv egyik központi témája. Figyelünk a húsra és a csontra, kevesebb figyelem jutott a magyar irodalomban a belszervekre. Talán Örkény foglalkozott velük mélyebben. Cím :Telitalálat. Erre mindenki odafigyel.Nem kell feltétlenül tudnia, mit is jelent a "hercegprímás" szó Csonk : Az a bizonyos minden egész nem eltörött, csak megcsonkult. Ki tudja- talán így jártunk jobban. Ember : Egész szeretne lenni, de az ember nem tud egész lenni