Könyvekről mindenkinek

 Nagyon nagy szükség van ilyen könyvekre. Egészséges és alapos történelmi tudás-és tegyük hozzá:tudat- nélkül ugyanis lehetetlen megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak. Tóth Dóra szerkesztő és Bera Károly illusztrátor kitűnő könyve,A magyar történelem nagy alakjai,abszolúte alkalmas arra,hogy felkeltse az ifjúság érdeklődését a magyar múlt iránt. Felnőttek számára pedig jó alkalmat kínál a korábban megszerzett,azóta elfeledett ismeretek felidézésére. Hogy kinek ajánljuk ezt a könyvet?Mindenkinek! Ajánljuk azért,mert politikamentes történetírással találkozhatunk benne. Az I.István királyról szóló fejezetből is hiányzik a máshol megszokott pátosz-szerencsére. A 19.századi hőseink bemutatásakor sem kényszerül választásra az Olvasó,hogy akkor most Széchenyi vagy Kossuth. Mindkettejüknek megvan a maga történelmi érdeme. Azért a 20.századból Horthyn és Nagy Imrén kívül másokat is "beválogattam volna a csapatba",de nyilván terjedelmi korlátok is közrejátszottak. Egyáltalán:nem je

A Polónyi-Tímár szerzőpáros könyve 2001-ben jelent meg, de mondanivalója- sajnos- mai napig aktuális. Íme, a A Tudásgyár vagy papírgyár című könyv legfontosabb következtetései: - A mindenkori magyar oktatáspolitika folyamatosan emlegeti a minőségi fejlesztés fontosságát. Ennek ellenére inkább mennyiségi fejlesztés folyik. - Hazánk alapos lemaradásban van az európai országokhoz képest az oktatási költségvetés GDP-arányosságát illetően. - Az általános iskola nem adja meg a megfelelő tudást, a diákok ismeretei nincsenek megalapozva. - Az oktatáspolitikát eluralták a közhelyek. Például: Magyarország lemaradt a felsőoktatás fejlesztése terén.Holott éppen a felsőoktatás jár legközelebb az európai élvonalhoz. Nagyon tanulságosak a könyv végén szereplő táblázatok, diagramok. Például: Az oktatásra fordított költségvetési támogatás a GDP százalékában; Nők aránya a tanári pályán; pedagógusképzésre jelentkezettek száma és a felvettek száma Magyarországon ( kirívóan alacsonyan jelentkeznek

Se szeri, se száma a könyvpiacon fellelhető történelmi olvasókönyveknek. Többségük általános iskolás diákoknak készül, van néhány a középiskolásoknak, attól feljebb meg már minek- az már másik szegmens. A történelmi olvasókönyveket általában kreatív energiákkal rendelkező történelemtanárok írják, mindig meghatározzák a célközönséget ( pl. " az általános iskola 8. osztálya számára"), vagy a tematikát, pl. ókor. A kiadók általában sokat várnak a történelmi olvasókönyvektől, aztán csalódnak. Miért? Véleményem szerint azért, mert az iskolások nagy része ma már nem olvas. Legalábbis nem olyan értelemben olvas, mint az X generáció tagjai tették. Ennek a mai Z generációnak eladni egy OLVASÓkönyvet nagyon nehéz. Ott van minden a neten- mondják- és nincs igazuk. Nincs minden ott a neten.  ( folyt. köv)

A könyv alcíme:Bevezető gyakorlatok az olvasási készség fejlesztéséhez kisiskolásoknak Sokan, főleg pedagógia-elméleti szakemberek, már az 1970-es évek vége óta vitatkoznak arról, hogyan is kell a kisgyereket megtanítani olvasni. Van szakember, aki a szótagolásra esküszik, mások inkább szavakat gyakoroltatnak rogyásig. A MiniLÜK- A betűktől a szavakig című könyv nagyon jól illeszkedik minden , az általános iskolákban jelenleg használatos olvasástanítási módszerhez. Ártani tehát nem árt, sőt, véleményem szerint kifejezetten használ, mert az úgynevezett alapszókincset gyakoroltatja a nebulókkal. Nem erőltetett mesék, nem idióta médiahősök, hanem hétköznapi szituációk, a gyerekek nyelvén, nagyon alaposan, professzionálisan kidolgozva. Elismerésem az Alkotóknak, könyvük valóban hozzájárul a következő generáció felneveléséhez. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is :mediaszemle.blogspot.com

Elkészítettem a leghosszabb, legátfogóbb magyar kvízkönyvet, 1 millió kérdéssel. Tartalmazzák a teljes általános- és középiskolai ismeretanyagot Meg sok minden mást, amit szándékosan vagy véletlenül elhallgatnak előlünk.Ebből a könyvből olvashatnak most részleteket. 1. Melyik a Naprendszerünk legnagyobb égiteste? a. a Nap b. a Jupiter c. a Föld 2. Mikor támadta meg Hitler Németországa Lengyelországot, ezzel kezdetét vette Európában a második világháború? a. 1939-ben b. 1940-ben c. 1941-ben 3. Ki a zeneszerzője a Hunyadi László című operának? a. Liszt Ferenc b. Egressy Béni c. Erkel Ferenc 4. Ki írta a Nem tudhatom...című verset? a. Tóth Árpád b. Radnóti Miklós c. Babits Mihály 5. Hol található az Etna tűzhányó? a. Szicília szigetén b. az Ibériai-félszigeten c. Dél-Itáliában 6. Melyik város Somogy megye székhelye? a. Szekszárd b. Kapuvár c. Kaposvár 7. Mit jelent a „teacher” an