Könyvekről mindenkinek

 A magyar irodalomtörténet máig élő legendás könyvsorozata a Szép Versek. Az 1978-as kötet olyan költőóriások műveiből tartalmaz hihetelenül értékes válogatást, mint- mások mellett- Ágh István, Balázsovits Mihály, Baranyi Ferenc, Csukás István, Fodor András, Gergely Ágnes, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Nagy Gáspár,Nagy László, Nemes Nagy Ágnes,Szécsi Margit, Tandori Dezső és sokan mások. Óriások ők, a magyar irodalom óriásai, akiknek könyveit megjelenésük idején az utolsó darabig elkapkodták. Most, több, mint negyven évvel a kötet megjelenése után, azokat a verseket emelném ki a könyv rendkívül gazdag terméséből, melyek a ma, a 21.század embere számára a leginkább releváns mondanivalót hordozzák.  Bella István:Innen és túl című költeménye az istenkeresésről, az ember spirituális énjének feltalálásáról szól. Az ember ebben a világkorszakban a mélységben él, elválasztva a magasabbrendű erőktől. De azért próbál magasabbrendű lenni, próbálja meglátni, megtalálni Istenét, besz

A büszkeség. Csukás István klasszikussá vált Pom Pom-meséjének, a Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél című könyvnek ez a tárgya. Fent nevezett szárítóalkalmatosság eredetileg közönséges ruhaszárítókötél volt a munkamániás harangozó udvarában, de egy kutya megsértette a büszkeségét: madzagnak nevezte. Elvette a titulusát.A kötél fellázadt, odakötötte a kéményseprőt a kéményhez, aztán odakötött mindenkit mindenhez. A környék rémévé vált. Végül Pom Pom és Picur oldja meg a problémát. Miről is szól valójában ez a történet? Az emberi természet nagyon fontos aspektusáról:a pozicionálásról. Ha egy embert lejjebbvalónak nézünk annál, ami, az nagyon kiborító lehet, és lázadást válthat ki. Ilyenkor a lázadó ember nem mérlegel, hanem minden eszközzel bizonyítja, hogy ér valamit. Erkölcs, humánum ilyen esetekben nem számít, csak a bosszú. Sajnos, Magyarországon túl sok emberrel túl sokszor esik meg, hogy lejjebbvalónak nézik annál, ami. Aztán jönnek a következmények... Csukás István remek meséjét Sa

Gyerekkönyv, abból is a legjava...Csukás István legújabb hőse, a téli tücsök önmagában is paradoxon. A tücsök nyáron muzsikál, dehát korunkban minden változik és semmi sem az, aminek látszik...Arra gondolok, hogy a Téli tücsök meséi jóval több, mint jól illusztrált,  nyolcéveseknek szóló mesekönyv. Nem pusztán szórakoztat: egész filozófiai rendszer van benne. ( Ez már igaz volt a Pom-pom meséire is: Gombóc Artúrt mintha valami filozófia szakos egyetemi tanárról a Szerző...) A kitalált karakterek mintha a torz felnőtt világ paródiái volnának, a szellemes párbeszédek mintha a modern, távolódó emberi kommunikáció szatírái lennének, a hősök nem érnek célba, de azért jól érzik magukat, az írógép betűit pedig csak olyan abszurd lény tudja szavak írására fogni, mint a nyári tücsök. Szóval: mese gyerekeknek, a játék szintjén, mese felnőtteknek, a világmagyarázat szintjén. Csodálkozunk, ha ezek után azt írom: ezt a könyvet mindenkinek el kellene olvasnia? És, kérem, ne tessenek olyan felnőt