Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról.  Erős Vilmos a magyar történetírás történetének egyik legnagyobb szakértője. A szellemtörténettől a népiségtörténetig című könyvében a két világháború közötti történetírás legnagyobb alkotóiról készült tanulmányait gyűjtötte össze. Kiválóan sikerült a könyv, ösztönöz a további olvasásra, kutatásra. Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány részkérdésben fogalmaznám meg egyáltalán nem szakértői véleményemet, kiemelve, hogy a könyv minden magyar történész számára nélkülözhetetlen.  1. Nagyon fontos tudnunk azt, hogy a két világháború köüzötti magyar történetírás világszínvonalú volt. A bolygó bármely nemzete örült volna, ha olyan kvalitású és világlátású történészeket tudott volna sorai között, mint Szekfű Gyula, Domanovszky Sándor,Mályusz Elemér, Szabó István, Hajnal István, de ide sorolnám Hóman Bálintot is, és még jópár név kívánkozna ide. Akárcsak az irodalomban, a történettudományban is " aranyidőknek&quo

 Ez a könyv a világhírű magyar filozófusról, Lakatos ( Lipschitz) Imréről szól. A szakma az egész világon ismeri őt, mint a matematikai-logikai gondolkodás egyik legnagyobb alakját. Alex Bandy: A Csokoládé-gyilkosság című könyve azonban feltárja ennek a különös embernek a valódi életét, mely tele van igazi, mélysötét tikokkal. Ebben a könyvajánlóban nem szeretnénk ítélkezni senki felett, erköcstelen történelmi korok kihozzák az emberekből a legrosszabbat. Csakhogy Lakatos Imre gazemberséei jóval túlmutatnak az átlagon, jóval messzebb mentek el, mint ami egy törvénytelen rendszerben való túléléshez szükséges.  1. 1944-et írunk, a második világháború legsötétebb éveiben vagyunk. A németek megszállták Magyarországot. Lakatos- akkor még Lipschitz- Imrének édesanyjával együtt be kellett vonulnia a gettóba. Lakatos édesanyját beküldte, ő maga viszont illegálisan bujkált. Semmit nem tett azért, hogy édesanyanyját is megmentse az iszonyattól, pedig lett volna rá lehetősége. 2. Lakatos már egés

A História folyóirat 1993/4. száma olyan történész- nagyágyúk írásait vonultatja fel, mint Hajnal István, Benda Kálmán, Váczy Péter, vagy éppen Szűcs Jenő. A tartalomból: Váczy Péter szerint a honfoglaló magyaroknak a fő szállásuk volt a sátor, a falu szó pedig eredetileg fallal körülkerített szállást jelent.Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok című könyvéből olvashatunk részletet, megtudhatjuk, miért és hogyan változtatott politikáján 1242 után IV .Béla király. Benda Kálmán leírja Habsburg Ottóval történt találkozását ( olyan bölcsésztípusnak találta). Hajnal István meggyőzően bizonyítja be, hogy Európában a 12-13.században írás-forradalom ment végbe, s ennek gerjesztője a párizsi egyetem és diáksága, akik többnyire udvari papok lettek. Sándor Pál as zsidók 18450-1849. közötti emancipációjáról közöl cikket, kiemeli a Magyarító Egylet tevékenységét. Fehértói Katalin cikke 15.századi magyar boszorkányperekkel foglalkozik,illetve azzal, mit is jelentett annakidején a " néző" szó.